Magyarországi pártlistára szavazhatunk?

A KDNP és számos meghatározó Fidesz–KDNP-politikus álláspontja az, hogy a legegyszerűbb és legjobb, ha az uniós választásokhoz hasonlóan egy pártlista van, és erre lehet a világon mindenhonnan voksolni.

A magyarországi pártok listáin szerepelhetnének emblematikus határon túli magyar képviselők, s a választás lebonyolítása így lenne a legegyszerűbb – mondta. Erre utal a Magyar Nemzet című budapesti napilap értesülése is, miszerint az eredetileg tervezett 90 helyett 106, 110 vagy 128 egyéni választókörzet szerepelhet a választójogi törvénytervezetben, és a határon túli magyarok csak listára szavazhatnak majd. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke erősítette meg. A lap tegnapi számában azt írja, hogy szerb és román részről felmerült az igény, hogy a kedvezményes kisebbségi mandátumért cserében „az érintett országokban saját lakóhelyükön adhatnák le voksaikat a határon túli magyar állampolgárok”. Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy továbbra sincs végleges döntés arról, hogy egy- vagy kétfordulós legyen-e a választási rendszer.

Nemzeti regiszter szeptembertől

Semjén Zsolt azt is bejelentette, hogy szeptemberben elindul a nemzeti regiszter. Közölte, hogy a regisztert a közigazgatási és igazságügyi tárca fogja koordinálni. Mint kifejtette, 2500 magyar szervezet nevét ismerik, rajtuk keresztül szeretnék elérni a különböző üzenetekkel a világ magyarságát. Az emigrációban élők nemcsak magyarul, hanem angolul is megkapják majd az üzeneteket, a későbbiekben pedig spanyolul is eljuttatják azokat a dél-amerikaiakra való tekintettel – mondta. Hozzátette: ennek a jelentősége az, hogy a magyar nemzet történelmi okokból világnemzet lett, amely nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem a világban szétszórtan, és „mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem”, azokról sem, akik az emigrációban harmadik-negyedik generációként már nem tudnak úgy magyarul, mint az anyaországiak. Az egyes minisztériumok még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükről a magyarságnak szeretnének eljuttatni – mondta. Közölte azt is, felkérte a tárcákat, hogy „belátható időn belül” gyűjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élő, de már magyar állampolgárságúakra vonatkozhatnak. Ezeket szeretnék áttekinteni, hogy az egyes kedvezményekből, támogatási formákból ők is részesülhessenek.

Alakul a Bethlen Alap nyilvántartási rendszere

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, az ülésen tájékoztatót tartott Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a rövidesen a Bethlen Gábor Alap keretében működő nyilvántartási rendszerről. Ebben minden olyan támogatás, ami határon túlra kerül, megtalálható lesz – mondta, hozzátéve: arra hívták fel az egyes tárcákat, hogy a náluk működő különböző támogatásokat tüntessék fel ebben a rendszerben. Mint kiemelte: pontosan szeretnék látni, mely területeken vannak párhuzamosságok, illetve hol van még szükség esetleg plusztámogatásokra. Hangsúlyozta: a különböző tárcákkal folyamatos a kapcsolattartás a határon túli ügyekben, s szinte minden minisztérium hatáskörében megjelennek ilyen feladatkörök. A tanácskozáson szó volt az EU-elnökség eredményeiről is, és elhangzott, hogy különösen a kulturális sokszínűség témájában értek el eredményeket. A nemzeti kisebbségek védelme hangsúlyosabban szerepel az alapjogi chartában és a jogi elvek között is – tette hozzá.