2011. november 22., 09:142011. november 22., 09:14
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a november 23–24-én tartandó tanácskozásról tegnap a Krónikának elmondta, nagyon gazdagnak ígérkezik az idei Máért, mert a részvevőknek számos olyan kérdést kell megvitatniuk és döntést hozniuk, amelyek fontosak a jövőbeni magyar–magyar együttműködés szempontjából. A terítékre kerülő nemzetpolitikai koncepcióról megtudtuk: a tervezet az Orbán-kormány ez irányú stratégiájának alapvetéseit tartalmazza, amelyek meghatározzák az anyaország jövőbeli nemzetpolitikai cselekvéseinek irányait.
„A dokumentum fő iránya a határon túli magyar közösségek megerősödésének, gyarapodásának szolgálata, és azt szeretnénk, ha a Máért ezt elfogadná” – nyilatkozta a Krónikának Répás Zsuzsanna. Terítékre kerül az átalakítás alatt álló támogatási rendszer kérdése, amely a nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozásának rendezésével, a terület átláthatóvá és kiszámíthatóvá tételével válik véglegessé. Az államtitkár-helyettes elmondta, a szaktárca államtitkársága kritériumrendszert dolgozott ki ezekre az intézményekre, amelyet a Máért szakbizottságaiban átadott a határon túli szervezeteknek, és kérte, hogy véleményezzék, majd küldjék el további javaslataikat.
„Ezeket a napokban összegeztük, így már a véglegesített kritériumrendszert szeretnénk a résztvevők elé tárni, és ha azt elfogadják, felkérjük a Máért tagszervezeteit, hogy ajánljanak intézményeket ebbe a körbe, amelyeket a rögzített kritériumok alapján fogunk megvizsgálni, és ez alapján kapnak majd támogatást” – fejtette ki a budapesti illetékes, aki e téren is kiemelte a Máért szakbizottságainak munkáját, a jövő évi támogatási prioritásokra tett javaslatait, amelyeket a Bethlen Gábor Alap költségvetésének jövő évi tervezésekor figyelembe vesznek.
Szó lesz az értekezleten a Magyarországgal szomszédos államokban jövőre rendezendő választásokról is, hiszen Budapest számításai szerint a kampányhangulat rá fogja nyomni a bélyegét egyrészt Magyarország és a szomszédos országok kapcsolatára, másrészt az ott élő magyar kisebbségek helyzetére. Répás kérdésünkre kifejtette: a magyar kormány reméli, hogy sehol nem fogják előhúzni a magyar kártyát, viszont számít arra, ez néhány helyen mégis meg fog történni, de bízik abban, hogy nem erről szólnak majd a kampányok a környező országokban.
„Szeretnénk megadni minden segítséget a határon túli magyar szervezeteknek, hogy minél jobban szerepeljenek a választásokon” – szögezte le a helyettes államtitkár. Terítékre kerülnek aktuális kérdések is a Máérten, mint például a szerbiai restitúciós törvény, amelynek ügyében már megegyezés született Borisz Tadics államfő és a Vajdasági Magyar Szövetség között, de szó lesz a szlovákiai állampolgársági törvényről is, amelynek alapján a pozsonyi hatóságok a napokban megfosztották szlovák állampolgárságától a révkomáromi Boldoghy Olivért, miután felvette a magyart, sőt különböző szankciókkal megpróbálják ellehetetleníteni szlovákiai életvitelét.
Répás Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek ezekben az ügyekben egységesen tudjanak felsorakozni ama szervezetek vagy személyek mögé, akiket ilyen jellegű atrocitás ér. A Máért-ülésre a tavalyi évhez hasonlóan Erdélyből az RMDSZ, az EMNT és az MPP kapott meghívást, a tanácskozás első napján, szerdán pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, másnap pedig Orbán Viktor kormányfő tart előadást.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.