2011. november 22., 09:142011. november 22., 09:14
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a november 23–24-én tartandó tanácskozásról tegnap a Krónikának elmondta, nagyon gazdagnak ígérkezik az idei Máért, mert a részvevőknek számos olyan kérdést kell megvitatniuk és döntést hozniuk, amelyek fontosak a jövőbeni magyar–magyar együttműködés szempontjából. A terítékre kerülő nemzetpolitikai koncepcióról megtudtuk: a tervezet az Orbán-kormány ez irányú stratégiájának alapvetéseit tartalmazza, amelyek meghatározzák az anyaország jövőbeli nemzetpolitikai cselekvéseinek irányait.
„A dokumentum fő iránya a határon túli magyar közösségek megerősödésének, gyarapodásának szolgálata, és azt szeretnénk, ha a Máért ezt elfogadná” – nyilatkozta a Krónikának Répás Zsuzsanna. Terítékre kerül az átalakítás alatt álló támogatási rendszer kérdése, amely a nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozásának rendezésével, a terület átláthatóvá és kiszámíthatóvá tételével válik véglegessé. Az államtitkár-helyettes elmondta, a szaktárca államtitkársága kritériumrendszert dolgozott ki ezekre az intézményekre, amelyet a Máért szakbizottságaiban átadott a határon túli szervezeteknek, és kérte, hogy véleményezzék, majd küldjék el további javaslataikat.
„Ezeket a napokban összegeztük, így már a véglegesített kritériumrendszert szeretnénk a résztvevők elé tárni, és ha azt elfogadják, felkérjük a Máért tagszervezeteit, hogy ajánljanak intézményeket ebbe a körbe, amelyeket a rögzített kritériumok alapján fogunk megvizsgálni, és ez alapján kapnak majd támogatást” – fejtette ki a budapesti illetékes, aki e téren is kiemelte a Máért szakbizottságainak munkáját, a jövő évi támogatási prioritásokra tett javaslatait, amelyeket a Bethlen Gábor Alap költségvetésének jövő évi tervezésekor figyelembe vesznek.
Szó lesz az értekezleten a Magyarországgal szomszédos államokban jövőre rendezendő választásokról is, hiszen Budapest számításai szerint a kampányhangulat rá fogja nyomni a bélyegét egyrészt Magyarország és a szomszédos országok kapcsolatára, másrészt az ott élő magyar kisebbségek helyzetére. Répás kérdésünkre kifejtette: a magyar kormány reméli, hogy sehol nem fogják előhúzni a magyar kártyát, viszont számít arra, ez néhány helyen mégis meg fog történni, de bízik abban, hogy nem erről szólnak majd a kampányok a környező országokban.
„Szeretnénk megadni minden segítséget a határon túli magyar szervezeteknek, hogy minél jobban szerepeljenek a választásokon” – szögezte le a helyettes államtitkár. Terítékre kerülnek aktuális kérdések is a Máérten, mint például a szerbiai restitúciós törvény, amelynek ügyében már megegyezés született Borisz Tadics államfő és a Vajdasági Magyar Szövetség között, de szó lesz a szlovákiai állampolgársági törvényről is, amelynek alapján a pozsonyi hatóságok a napokban megfosztották szlovák állampolgárságától a révkomáromi Boldoghy Olivért, miután felvette a magyart, sőt különböző szankciókkal megpróbálják ellehetetleníteni szlovákiai életvitelét.
Répás Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek ezekben az ügyekben egységesen tudjanak felsorakozni ama szervezetek vagy személyek mögé, akiket ilyen jellegű atrocitás ér. A Máért-ülésre a tavalyi évhez hasonlóan Erdélyből az RMDSZ, az EMNT és az MPP kapott meghívást, a tanácskozás első napján, szerdán pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, másnap pedig Orbán Viktor kormányfő tart előadást.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.