
Vitatott döntés. Macron bejelentette, hogy országa szeptembertől elismeri Palesztinát államként
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
2025. július 25., 09:072025. július 25., 09:07
A BBC szerint Macron az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hivatalos bejelentésre az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén kerül sor.
– írta.
A palesztin tisztségviselők üdvözölték Macron döntését, míg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint ez a lépés „jutalmazza a terrorizmust” a Hamász 2023. október 7-i izraeli támadása után.
A G7 a főbb iparosodott országok csoportja, amely Franciaország mellett az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Olaszországot, Németországot, Kanadát és Japánt foglalja magában.
Macron csütörtöki bejegyzésében az X-en a következőket írta: „A Közel-Kelet igazságos és tartós békéjének történelmi elkötelezettségéhez híven úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a Palesztin Államot.
Macron egy levelet is csatolt Mahmúd Abbásznak, a palesztin hatóság elnökének címezve, amelyben megerősítette döntését.
Fidèle à son engagement historique pour une paix juste et durable au Proche-Orient, j’ai décidé que la France reconnaîtra l’État de Palestine.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) July 24, 2025
J’en ferai l’annonce solennelle à l’Assemblée générale des Nations unies, au mois de septembre prochain.… pic.twitter.com/7yQLkqoFWC
Macron bejelentésére reagálva Abbász helyettese, Husszein as-Sejk az AFP hírügynökség szerint azt mondta: „Ez az álláspont tükrözi Franciaország elkötelezettségét a nemzetközi jog iránt, valamint támogatását a palesztin nép önrendelkezési jogának és független államunk létrehozásának iránt”.
Netanjahu eközben az X-en írt bejegyzésében így fogalmazott: „Határozottan elítéljük Macron elnök döntését, hogy az október 7-i mészárlás után elismeri a Tel-Aviv mellett fekvő palesztin államot.
– tette hozzá Netanjahu.
We strongly condemn President Macron’s decision to recognize a Palestinian state next to Tel Aviv in the wake of the October 7 massacre. Such a move rewards terror and risks creating another Iranian proxy, just as Gaza became.
— Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו (@netanyahu) July 24, 2025
A Palestinian state in these conditions would be a…
A Hamász szerint Franciaország döntése „pozitív lépés a helyes irányba”, és felszólította a világ összes országát, hogy „kövessék Franciaország példáját”.
Közöttük van néhány európai uniós ország, köztük Spanyolország és Írország.
De Izrael fő támogatója, az Egyesült Államok, és szövetségesei, köztük az Egyesült Királyság, nem ismerik el a palesztin államot.
Csütörtöki nyilatkozatában Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy pénteken „sürgősségi telefonkonferenciát” tart a francia és a német vezetőkkel, hogy megvitassák, „mit tehetünk sürgősen a gyilkolás megállítására”.
Szaúd-Arábia külügyminisztériuma méltatta Franciaország döntését, mondván, hogy „megerősíti a nemzetközi közösség konszenzusát a palesztin nép önrendelkezési jogáról és egy független állam létrehozásáról”.
Mint ismeretes, az izraeli hadjáratot indított Gázában válaszul Hamász terrorszervezet által végrehajtott a dél-izraeli támadásra, amelyben körülbelül 1200 ember meghalt és 251-et túszul ejtettek.

Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
A terület egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 59 106 ember halt meg Gázában, a terület nagy része pedig romba dőlt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint Gázában éhínség tombol, mivel kevés élelmiszersegély jut be a területre.
Mint arról beszámoltunk,
A GHF szerint a Hamász ezért megpróbálja ellehetetleníteni a szervezet tevékenységét, többek között azzal, hogy a palesztin civilek testi épségére való tekintet nélkül fegyveres provokátorokat küld a segélyre váró tömegbe, hogy káoszt idézzenek elő, beavatkozásra kényszerítve az izraeli hadsereget.
Ezzel az élelmiszersegélyek szétosztását is akadályozza.
Kiszállnak az amerikaiak a tűzszüneti tárgyalásokból
Az amerikai kormány felfüggeszti részvételét a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon és hazarendeli az Egyesült Államok delegációját a Dohában zajló egyeztetésekről – jelentette be Steve Witkoff különleges elnöki megbízott.
A diplomata elmondta, hogy az adminisztráció tárgyalóit egyeztetés céljából rendelték vissza, ugyanakkor közölte, hogy a lépés oka a Hamász „önző hozzáállása”, amely az amerikai álláspont szerint azt mutatja, hogy a palesztin fegyveres szervezet részéről hiányzik a valódi szándék a tűzszünetre Gázában.
„Miközben a közvetítők hatalmas erőfeszítéseket tettek, addig a Hamász nincs összhangban ezzel, és nem cselekszik jó hiszemben” – fogalmazott Steve Witkoff, aki hozzátette, hogy „most alternatív lehetőségeket is megfontolunk annak érdekében, hogy hazahozzuk a túszokat, és egy stabilabb közeget teremtsük a gázai emberek számára”. Donald Trump amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja egyben azt hangoztatta, az Egyesült Államok „eltökélt” abban, hogy elérje a gázai konfliktus lezárását.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
„Stop Önkény!” címmel szervezett demonstrációt csütörtök estére a Fidesz a budapesti Sándor-palotához. A tüntetők Orbán Viktort éltették, valamint Magyar Péter lemondását követelték.
Az ankarai NATO-csúcs házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök egy-egy lőfegyverrel és a hozzá való munícióval ajándékozta meg a résztvevő országvezetőket, köztük Nicușor Dan román államfőt és Magyar Péter magyar miniszterelnököt is.
Az Egyesült Államok és Irán között ismét kiújultak a harcok, annak ellenére, hogy béketárgyalások zajlottak, és még mindig tartanak az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah temetési szertartásai.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Kedd délelőtt két robbanás rázta meg a szíriai fővárost, Damaszkuszt, miközben a hivatalos látogatáson tartózkodó francia elnök, Emmanuel Macron a városban tartózkodik.
Ukrajna hétfőről keddre virradó éjszaka több mint 430 drónt indított Moszkva irányába – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. A támadás egybeesett az ankarai NATO-csúcstalálkozó kezdetével.
A legfrissebb adatok szerint 11-en meghaltak, 46-an pedig megsebesültek az ukrán főváros ellen éjszaka rakétákkal és drónokkal végrehajtott tömeges légicsapásban.
szóljon hozzá!