Éhezés? A WHO vezetője szerint Gáza lakosai nem jutnak elegendő élelmiszerhez
Fotó: UNRWA
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
2025. július 24., 09:312025. július 24., 09:31
2025. július 24., 09:362025. július 24., 09:36
A Reuters szerint a WHO-vezető kijelentését több mint 100 segélyszervezet felhívása előzte meg, amelyben a Gázában uralkodó éhínségre figyelmeztettek, miközben tonnányi élelmiszer, tiszta víz és orvosi ellátmány érintetlenül áll a területen kívül.
„Nem tudom, mi másnak nevezhetném ezt, mint tömeges éhezésnek, és ez ember okozta, ez nagyon egyértelmű” – mondta Tedros egy Genfből élőben közvetített virtuális sajtótájékoztatón. „Ez a blokád miatt van” – tette hozzá.
Gáza élelmiszerkészletei elfogytak, miután Izrael, amely 2023 októbere óta háborúban áll a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel, márciusban leállította az összes ellátmány szállítását a területre, majd májusban feloldotta a blokádot – de
Ennek eredményeként a nemzetközi segélyszervezetek szerint jelenleg csak a szükséges mennyiség töredéke jut el a gázai emberekhez.
Izrael azt állítja, hogy elkötelezett a segélyek beengedése mellett, de ellenőriznie kell azokat, hogy megakadályozza azok terroristákhoz való eljutását. Azt állítja, hogy a háború alatt elegendő élelmiszert engedett be Gázába, és a Hamászt okolja a 2,2 millió gázai ember szenvedéséért.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint az éjszaka folyamán további tíz palesztin halt éhen, így az éhen haltak száma 111-re emelkedett, többségük az elmúlt hetekben halt meg.
A WHO hozzátette, hogy az alultápláltság kezelésére szolgáló központok tele vannak, és nincs elegendő készletük a sürgősségi élelmezéshez, mivel az éhínséget tovább súlyosbította a segélyútvonalak összeomlása és a hozzáférés korlátozása.
Azt is elmondta, hogy az ENSZ és humanitárius partnerei március és május között közel 80 napig nem tudtak élelmiszert szállítani, és a szállítások újraindítása még mindig nem elegendő.
Csak júliusban 5100 gyermeket vettek fel alultápláltsági programokba, köztük 800 súlyosan lesoványodott gyermeket, mondta Rik Peeperkorn, a WHO képviselője a megszállt palesztin területeken.
Mint arról beszámoltunk, Izrael néhány hónapja az amerikai Gázai Humanitárius Alapítványra (GHF) bízta a segélyosztást, hogy elkerülje, hogy a Hamász ellopja a segélyeket.
Ezzel az élelmiszersegélyek szétosztását is akadályozza.
Eközben gy katonai szóvivő szerdán azt közölte: az izraeli hadsereg (IDF) vizsgálata szerint egy eltévedt lövedék találta el a gázai katolikus templomot.
Az IDF hivatalosan is lezárta a vizsgálatot, amely a gázai Szent Család katolikus templomot érő katonai csapás körülményeit tisztázta. A jelentés szerint az épületet, az övezet egyetlen katolikus templomát nem szándékosan, egy eltévedt lövedék miatt érte találat, miközben az izraeli csapatok a térségben tevékenykedtek.
A támadás következtében két nő életét vesztette és tízen megsebesültek, köztük Gabrielle Romanelli, a templom papja.
Az eset világszerte felháborodást váltott ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte azt, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a templom Franciaország történelmi védelme alatt áll. A Vatikán hivatalos közleményben ítélte el az incidenst.
– közölte a vizsgálat lezárásakor az IDF szóvivője.
Az IDF azt is bejelentette, hogy a jeruzsálemi patriarkátus kérésére humanitárius segélyt, élelmet, gyógyszert és orvosi felszerelést juttatott el a templomhoz, valamint biztosította a sérültek evakuálását és orvosi ellátását.
Egyházi küldöttség, a latin és a görög pátriárka képviselői is ellátogathattak a templomhoz.
Az eset után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a Fehér Ház szerint elismerte, hogy izraeli hiba történt, és sajnálkozását fejezte ki.
„Csak katonai célpontokat támadunk, és mindent megteszünk a civil lakosság és az infrastruktúrák, különösen a vallási intézmények védelme érdekében” – közölte az IDF, amely minden civil áldozatot sajnálatosnak és elkerülendőnek nevezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!