
Éhezés? A WHO vezetője szerint Gáza lakosai nem jutnak elegendő élelmiszerhez
Fotó: UNRWA
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
2025. július 24., 09:312025. július 24., 09:31
2025. július 24., 09:362025. július 24., 09:36
A Reuters szerint a WHO-vezető kijelentését több mint 100 segélyszervezet felhívása előzte meg, amelyben a Gázában uralkodó éhínségre figyelmeztettek, miközben tonnányi élelmiszer, tiszta víz és orvosi ellátmány érintetlenül áll a területen kívül.
„Nem tudom, mi másnak nevezhetném ezt, mint tömeges éhezésnek, és ez ember okozta, ez nagyon egyértelmű” – mondta Tedros egy Genfből élőben közvetített virtuális sajtótájékoztatón. „Ez a blokád miatt van” – tette hozzá.
Gáza élelmiszerkészletei elfogytak, miután Izrael, amely 2023 októbere óta háborúban áll a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel, márciusban leállította az összes ellátmány szállítását a területre, majd májusban feloldotta a blokádot – de
Ennek eredményeként a nemzetközi segélyszervezetek szerint jelenleg csak a szükséges mennyiség töredéke jut el a gázai emberekhez.
Izrael azt állítja, hogy elkötelezett a segélyek beengedése mellett, de ellenőriznie kell azokat, hogy megakadályozza azok terroristákhoz való eljutását. Azt állítja, hogy a háború alatt elegendő élelmiszert engedett be Gázába, és a Hamászt okolja a 2,2 millió gázai ember szenvedéséért.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint az éjszaka folyamán további tíz palesztin halt éhen, így az éhen haltak száma 111-re emelkedett, többségük az elmúlt hetekben halt meg.
A WHO hozzátette, hogy az alultápláltság kezelésére szolgáló központok tele vannak, és nincs elegendő készletük a sürgősségi élelmezéshez, mivel az éhínséget tovább súlyosbította a segélyútvonalak összeomlása és a hozzáférés korlátozása.
Azt is elmondta, hogy az ENSZ és humanitárius partnerei március és május között közel 80 napig nem tudtak élelmiszert szállítani, és a szállítások újraindítása még mindig nem elegendő.
Csak júliusban 5100 gyermeket vettek fel alultápláltsági programokba, köztük 800 súlyosan lesoványodott gyermeket, mondta Rik Peeperkorn, a WHO képviselője a megszállt palesztin területeken.
Mint arról beszámoltunk, Izrael néhány hónapja az amerikai Gázai Humanitárius Alapítványra (GHF) bízta a segélyosztást, hogy elkerülje, hogy a Hamász ellopja a segélyeket.
Ezzel az élelmiszersegélyek szétosztását is akadályozza.
Eközben gy katonai szóvivő szerdán azt közölte: az izraeli hadsereg (IDF) vizsgálata szerint egy eltévedt lövedék találta el a gázai katolikus templomot.
Az IDF hivatalosan is lezárta a vizsgálatot, amely a gázai Szent Család katolikus templomot érő katonai csapás körülményeit tisztázta. A jelentés szerint az épületet, az övezet egyetlen katolikus templomát nem szándékosan, egy eltévedt lövedék miatt érte találat, miközben az izraeli csapatok a térségben tevékenykedtek.
A támadás következtében két nő életét vesztette és tízen megsebesültek, köztük Gabrielle Romanelli, a templom papja.
Az eset világszerte felháborodást váltott ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte azt, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a templom Franciaország történelmi védelme alatt áll. A Vatikán hivatalos közleményben ítélte el az incidenst.
– közölte a vizsgálat lezárásakor az IDF szóvivője.
Az IDF azt is bejelentette, hogy a jeruzsálemi patriarkátus kérésére humanitárius segélyt, élelmet, gyógyszert és orvosi felszerelést juttatott el a templomhoz, valamint biztosította a sérültek evakuálását és orvosi ellátását.
Egyházi küldöttség, a latin és a görög pátriárka képviselői is ellátogathattak a templomhoz.
Az eset után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a Fehér Ház szerint elismerte, hogy izraeli hiba történt, és sajnálkozását fejezte ki.
„Csak katonai célpontokat támadunk, és mindent megteszünk a civil lakosság és az infrastruktúrák, különösen a vallási intézmények védelme érdekében” – közölte az IDF, amely minden civil áldozatot sajnálatosnak és elkerülendőnek nevezett.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!