
A bevándorlók millió fenyegetést jelentenek az európai életszínvonalra és a társadalmi struktúrákra, és Európa nem lesz képes megőrizni a mostani életszínvonalat, ha menekültek millióit kell befogadnia – fogalmazott a brit külügyminiszter.
2015. augusztus 10., 16:372015. augusztus 10., 16:37
2015. augusztus 10., 16:442015. augusztus 10., 16:44
A szingapúri látogatáson tartózkodó Philip Hammond a BBC brit közszolgálati társaságnak adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagút francia oldalán táborozó több ezer afrikai menekült veszélyt jelent a létesítmény biztonságára.
A konzervatív politikus szerint az európai uniós szabályokra tekintettel a migránsok „meglehetősen biztosak” lehetnek abban, hogy soha nem küldik őket vissza hazájukba. Hammond szerint Európa számára hosszú távon nem fenntartható, hogy menekültek millióiról gondoskodjon.
A brit külügyminiszter elsősorban afrikai menekültekről beszélt az interjúban. Mint fogalmazott, az európai és az afrikai életszínvonal közötti különbség miatt mindig lesz „gazdasági alapja” annak, hogy afrikaiak megpróbáljanak illegális úton az Európai Unióba jutni. „Muszáj megoldanunk ezt a problémát, és képesnek kell lennünk visszaküldeni hazájukba azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra. Ez első számú prioritás” – jelentette ki. „Mindaddig, míg az európai uniós jogszabályok olyanok, amilyenek, sok menekültnek elég egyszerűen csak betenni a lábát Európába, és soha nem fogják őket hazaküldeni” – tette hozzá.
Hammond szerint annak garantálása, hogy az illegális bevándorlókat hazaküldhetik, kulcsfontosságú a calais-i migrációs helyzet megoldásában is. A Csatorna-alagút francia oldalán mintegy négyezren várnak a kedvező alkalomra, hogy vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átjussanak Nagy-Britanniába. A külügyminiszter úgy vélekedett, többet is lehetne tenni az alagút biztonságának védelmében, de ehhez a francia kormány együttműködésére is szükség van.
Mindeközben a brit bevándorlási államtitkár bejelentette: a brit „kormányzati gépezet teljes erővel fog lecsapni” azokra, akik jogcím nélküli bevándorlóknak adnak munkát.
James Brokenshire The Times című napilap hétfői száma szerint úgy fogalmazott: a munkaadók, akik illegális bevándorlókat foglalkoztatnak, a brit állampolgároktól és az engedéllyel rendelkező bevándorlóktól veszik el a munkát és leszorítják a béreket. A lap úgy tudja, a bevándorlási hivatal rajtaütésszerű ellenőrzéseket hajt végre ősszel, elsősorban az építőiparban, az egészségügyi ellátóhelyeken és a takarítócégeknél.
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók, akik megszegik a munkavállalásra vonatkozó feltételeket, készek áthágni az egészségügyi és a biztonsági előírásokat is, és nem adóznak megfelelően” – mondta James Brokenshire.
A The Times szerint a szürkegazdaság a brit bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékát adja.
A BBC az üggyel kapcsolatban arról írt, hogy a Migration Watch nevű szervezet becslése szerint Nagy-Britanniában mintegy 1,1 millió jogcím nélküli bevándorló van. Az erre vonatkozó legfrissebb hivatalos szám – 618 ezer – 2009-ből származik. Az illegális bevándorlók 70 százaléka Londonban él a 2009-es tanulmány szerint.
BÁH: száztízezerre nőtt a menedékkérők száma
Száztízezerre nőtt a menedékkérők száma, ami rendkívül magas szám, és a nemzetközi adatokban is az első fél évben hetvenszázalékos volt a növekedés – mondta el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Végh Zsuzsanna kifejtette, hogy az illegális határátlépők többsége menedékkérelmet nyújt be, bár az utóbbi időben mintha kevesebben, de így is kilencven százalék az arányuk. Mint mondta, sok a tévhit a menedékkérők között azzal kapcsolatban, hogy ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni. Végh Zsuzsanna emlékeztetett, a regisztrált menedékkérőnek van „területen maradási joga”, de ez azt jelenti, hogy be kell érkezniük a kijelölt befogadóállomásra, mert ott tudják az eljárást lefolytatni. Ha azonban nem jelentkeznek, akkor megszegik az együttműködési kötelezettséget.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
szóljon hozzá!