
Fotó: Pixabay
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról.
2024. január 24., 21:252024. január 24., 21:25
A Downing Street szerdán ismertetett kiegészítő tájékoztatása nemzetközi válaszlépésként említi a brit és az amerikai légierő által január 22-én végrehajtott műveletet.
A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.
A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.
A húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen november közepe óta elkövetett harmincnál is több támadás minden olyan országra fenyegetést jelent, amely függ a nemzetközi tengerhajózástól – áll a londoni kormányfői hivatal szerdai közleményében.
A Downing Street szerint mindazok, akik fegyvereket szállítanak a húsziknak a támadások végrehajtásához, megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216-os számú határozatát.
A 2015-ben elfogadott BT-határozat leszögezi, hogy a húszi milíciáknak ki kell vonulniuk az általuk elfoglalt területekről, vissza kell szolgáltatniuk a kormányerőktől zsákmányolt fegyvereket és fel kell hagyniuk az erőszakcselekményekkel.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
Az amerikai légierővel közös akció összesen nyolc célpontja között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tároló létesítmények szerepeltek – fogalmazott a brit védelmi minisztérium által a légitámadás után kiadott tájékoztatás.
A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra, és ezzel kevesebb mint egy hét alatt negyedszer csapott le az Irán által támogatott lázadócsoportra.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!