
Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra, és ezzel kevesebb mint egy hét alatt negyedszer csapott le az Irán által támogatott lázadócsoportra.
2024. január 18., 08:322024. január 18., 08:32
2024. január 18., 08:322024. január 18., 08:32
Az USA Tomahawk rakétákkal mintegy 14 húszirakétaindító állást vett célba, amelyeket a nemzetközi hajózási útvonalak megtámadására használtak – mondta egy amerikai tisztségviselő. A Tomahawk rakétákat az amerikai haditengerészet felszíni hajóiról és a USS Florida irányított rakétás tengeralattjáróról indították – mondta egy másik tisztségviselő.
Hétfőn a húszik egy másik, amerikai tulajdonú és üzemeltetésű hajóra mértek csapást hajó elleni ballisztikus rakétával, ami az első ilyen sikeres támadásnak tűnt egy amerikai eszköz ellen azóta, hogy a csoport november közepén megkezdte a nemzetközi hajózási útvonalak elleni támadásokat.
Az amerikai csapások a közel-keleti feszültségek fokozódása közepette történtek. Az Egyesült Államok igyekszik elkerülni a nagyobb eszkalációt a térségben, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy az Izrael és a Hamász közötti gázai konfliktus átterjed a régióra. A Pentagon szerdán azt közölte, hogy az izraeli-Hamász konfliktus nem terjedt ki.
– mondta Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón.
A húszik megerősítették a jemeni amerikai légicsapások legújabb körét – derült ki az általuk működtetett Szaba hírügynökség helyi idő szerint szerdáról csütörtökre virradó éjszaka késő este kiadott közleményéből.
„Az amerikai-brit agresszió újból célba vett több jemeni kormányzóságot” – áll a közleményben. „Az amerikai-brit agresszió repülőgépei Hodeida, Taiz, Damar, Al-Bajda és Szaada kormányzóságokat vették célba”.
amit azzal indokol, hogy már bevezettek büntetőintézkedéseket vele szemben, és ezen intézkedések megváltoztatása bonyolult volna, miközben csak jelképes jelentőséggel bírna – közölte az EU külügyi szolgálatának egyik szóvivője szerdán. Az Egyesült Államok ezen a napon helyezte vissza a jemeni húszi lázadókat a világ terrorszervezeteit felsoroló jegyzékébe azért, mert hajókat támadnak meg a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
A hajók elleni vörös-tengeri támadásokat elkövető húszikkal szemben már 2022-ben szankciókat léptetett életbe az ENSZ és az Európai Unió – emlékeztetett az uniós szóvivő. A büntetőintézkedéseket ezenkívül azért vezették be ellenük – tette hozzá -, mert
A szankciók alapján befagyasztották a húszikhoz köthető összes vagyontárgyat az Európai Unióban, továbbá megtiltották a húszik külső anyagi támogatását.
Párizs szerint egy erkölcsi küszöb átlépése népirtással vádolni Izraelt
A francia kormány visszautasította a Dél-afrikai Köztársaságnak a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) bemutatott vádjait, amelyek szerint Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben.
„A zsidó államot népirtással vádolni egy erkölcsi küszöb átlépése. Nem használhatjuk ki a népirtás fogalmát politikai célokra” – mondta Stéphane Séjourné külügyminiszter szerdán a nemzetgyűlésben.
A múlt csütörtökön kezdődött meghallgatáson az afrikai ország annak megállapítását kérte az ENSZ hágai székhelyű bíróságától, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
A Dél-afrikai Köztársaság azt szeretné, hogy a bírák kötelezzék Izraelt, hogy „azonnal” állítsa le a Gázai övezetben indított katonai akcióját, válaszul a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadására, amely 1200 áldozatot követelt.
Izrael a Gázai övezetet irányító Hamász megsemmisítését tűzte ki célul, s a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az izraeli műveletekben már több mint 24 400-en vesztették életüket, miközben a lezárt parti területen kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt Izraelre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik.
„Határozottan azt mondjuk az izraelieknek: a törvények tiszteletben tartása mindenkit kötelez. A gázai csapásokat be kell szüntetni, de a szavaknak jelentése van” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A német kormány pénteken szintén elutasította a népirtás Izraellel szemben felhozott vádját, mert az „minden alapot nélkülöz”. Berlin szerint „éppen a Hamász célja Izrael megsemmisítése”. Hozzátették, hogy „Németország a holokauszt során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményei, azaz saját történelmi tapasztalatai okán is magáénak vallja a népirtás tilalmáról szóló egyezményt, amely a nemzetközi jog egyik eszközeként gondoskodik annak kinyilatkoztatásáról, hogy soha többé ne legyen népirtás a világon”. A közleményt azzal zárták, hogy a „német kormány tiltakozik az egyezmény politikai célokra történő felhasználása ellen”.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!