Fotó: Wikipédia
Egy drónnal végrehajtott légicsapásban Izrael végzett kedden Száleh Arúrival, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjével Bejrút egyik déli elővárosában – közölték libanoni és palesztin biztonsági források.
2024. január 03., 08:052024. január 03., 08:05
Arúri, az iszlamista palesztin mozgalom katonai szárnyának egyik alapítója a szervezet ciszjordániai vezetője volt. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még az október 7-i Izrael elleni támadás előtt megfenyegette, hogy megölik.
Az NNA libanoni állami hírügynökség jelentése szerint hat ember vesztette életét az izraeli drón okozta robbanásban és tűzben.
Egy televíziós beszédben Haníje „gyáva merényletként” ítélte el Arúri megölését, és Izraelt tette felelőssé a halálos csapásért.
Haníje megemlékezett a Hamász katonai szárnya, a Kasszam Brigádok két vezetője – Szamir Findi Abu Amer és Azzam Al-Akraa Abu Ammar – haláláról is, akiket ugyanebben a támadásban öltek meg.
„Egy olyan mozgalmat, amelynek vezetői és alapítói mártírként esnek el népünk és nemzetünk méltóságáért, soha nem lehet legyőzn” – mondta Haníje.
A terület, ahol a légicsapás történt, az Irán által támogatott Hezbollah egyik fellegvára is.
Egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek elmondta: a Biden-kormányzatot nem tájékoztatták előre a műveletről.
Izrael nem vállalta a felelősséget a bejrúti csapásért, amelyet a Hamász regionális szövetségesei elítélték, ami
Emmanuel Macron francia elnök kedden sürgette Izraelt, hogy kerülje az eszkalációt „különösen Libanonban” – olvasható a francia elnökség közleményében.
A Hamász prominens politikai és katonai vezetője 1966-ban született a ciszjordániai Ramallah körzetében található Arúra faluban.
Arúri 1987 óta volt a Hamász tagja, és halála előtt a Hamász ciszjordániai vezetőjének számított. 2010 óta tagja volt a Hamász Politbürójának, 2017-ben pedig annak helyettes vezetőjévé választották.
Az izraeli hatóságok többször is őrizetbe vették, 1985-1992, illetve 1992-2007 között hosszabb időszakokra.
Az izraeli hadsereg októberben lerombolta Arúri arúrai házát.
2015-ben az amerikai pénzügyminisztérium különlegesen veszélyes globális terroristának nyilvánította Arourit, és 5 millió dollárig terjedő jutalmat ajánlott fel a róla szóló információkért. Arúri házas volt, két lánya volt, és halálakor Libanonban élt.
Lemondott a Harvard Egyetem rektora az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos vádak nyomán
Lemondott a Harvard Egyetem rektora az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos vádak nyomán
Lemondott a Harvard Egyetem elnöke kedden, miután az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás helyeződött rá az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulások miatt.
Claudine Gay, az Egyesült Államok vezető egyetemének elnöki posztjáról – ami megfelelő a rektori tisztségnek – való távozását levélben jelentette be. Többi között azt írta, hogy az intézmény érdekeit szem előtt tartva, a Harvard irányító testületének tagjaival való konzultációt követően jutott az elhatározásra.
Mint fogalmazott, jelenleg „rendkívüli kihívások” érik az egyetemet, s ezekben az időkben teljes mértékben az intézményre kell összpontosítani, és nem személyekre. Az afroamerikai egyetemi vezető ijesztőnek és személyeskedő támadásnak nevezte a vele történteket, amelyeket szavai szerint faji alapú rosszindulat is fűtött.
A Harvard Egyetem az Izrael és radikális iszlamista Hamász között a Gázai övezetben kibontakozott harcok nyomán, a diákjai által szervezett palesztinpárti, Izrael-ellenes, esetenként antiszemita tüntetésekkel került a figyelem középpontjába. Izraeli és zsidó diákok megfélemlítő hangulatról számoltak be és kifogásolták, hogy az egyetemi vezetés nem lép fel határozottan a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen.
A szövetségi törvényhozás alsóházi bizottsága december elején tartott meghallgatást a felsőoktatási intézményekben tapasztalt antiszemitizmusról, amin a Harvard mellett, a Pennsylvaniai Egyetem és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) rektora is részt vett. Az esemény nagy közfigyelmet keltett. Mindemellett komoly bírálatokat váltott ki az intézményvezetőkkel szemben, akik arra a kérdésre, hogy a tüntetéseken elhangzott követelések Izrael eltörléséről, az egyetemek működési szabályzatába ütköznek-e, a rektorok azzal válaszoltak, hogy az a „szövegkörnyezettől függ”.
A meghallgatást követően a Pennsylvaniai Egyetem rektora, Liz McGill beadta lemondását, és az erre irányuló követelések megfogalmazódtak a másik két egyetemi vezetővel szemben is. Különösen nagy nyomás helyeződött a Harvardot 2023 nyara óta vezető Claudine Gay-re, akivel kapcsolatban plágiumvádak is felmerültek tudományos munkáját illetően.
A tüntetések, és az egyetemi vezetés határozatlan reakciója nyomán a Harvard jelentős donorjai jelentették be, hogy megvonják működési támogatásukat az intézménytől, ami összesen több százmillió dolláros veszteséget jelentett a Massachusetts államban működő intézmény számára, valamint számos republikánus kongresszusi képviselő is követelte a rektor távozását.
Claudine Gay, az egyetem politológia professzora közölte, hogy a lemondását követően visszatér a tudományos munkához és folytatja oktatói tevékenységét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!