Ideiglenes nyugalom. Egyelőre sikerült meghosszabbítani a libanoni tűzszünetet
Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO
Az Egyesült Államok és Libanon szerint február közepéig meghosszabbították az Izraellel kötött tűzszüneti megállapodást, amely vasárnap járt volna le.
2025. január 27., 13:272025. január 27., 13:27
Izrael az eredeti határidő lejárta után is Libanonban tartotta csapatait, azzal vádolva a libanoni kormányt, hogy nem hajtotta végre teljes mértékben a megállapodás rá eső részét, amely a Hezbollah eltávolítását írta elő a térségből.
Vasárnap a BBC szerint a libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy izraeli katonák 22 embert megöltek és 124 másikat megsebesítettek, akik megpróbáltak visszatérni otthonaikba az ország déli részén.
Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök szerint
A november végén bejelentett eredeti tűzszüneti terv véget vetett az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között 14 hónapja tartó konfliktusnak.
Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodás 60 napot adott a Hezbollahnak arra, hogy megszüntesse fegyveres jelenlétét Dél-Libanonban, és ugyanezen időszak alatt az izraeli erőknek vissza kellett vonulniuk.
A terv bejelentésekor Joe Biden akkori amerikai elnök azt mondta, hogy a terv „az ellenségeskedések tartós beszüntetését” célozza a két fél között.
Pénteken azonban, két nappal a határidő lejárta előtt
A Fehér Ház vasárnapi közleménye szerint a határidőt most február 18-ra tették át, és megkezdődnek a tárgyalások a 2023. október 7. után fogságba esett libanoni foglyok hazatéréséről.
A megállapodás megkötése óta libanoni lakosok ezrei tértek vissza a határhoz közeli városokba és falvakba, annak ellenére, hogy figyelmeztetések szerint a térség továbbra is nem biztonságos.
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy „figyelmeztető lövéseket adott le több területen”, anélkül, hogy pontosította volna, hogy embereket találtak-e el, és több embert letartóztatott, akik állítása szerint „közvetlen fenyegetést” jelentettek.
Az Izrael és a Hezbollah – egy Irán által támogatott, terrorszervezetként számon tartott politikai és társadalmi mozgalom – között régóta tartó konfliktus tavaly szeptemberben eszkalálódott. Ez egy egész Libanont érintő intenzív izraeli légi hadjárathoz, az ország déli részén végrehajtott szárazföldi invázióhoz és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolásához vezetett.
Izrael kinyilvánított célja az volt, hogy lehetővé tegye a Hezbollah támadásai miatt az ország északi részén lévő településekről elmenekült mintegy 60 000 lakos visszatérését, és eltávolítsa a csoportot a határ menti területekről.
A Hezbollah a Hamász dél-izraeli támadásait követő napon, 2023. október 7-én indította el támadásait, mondván, hogy a gázai palesztinokkal való szolidaritásból cselekszik.
Trump: Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia Gázából
Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia a háború dúlta Gázai övezetből – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trumpot szombaton az amerikai elnöki repülőgépen újságírók arról kérdezték, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e a Gázai övezet számára. Az amerikai elnök azzal felelt, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki.
Az amerikai elnök II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésére utalva elmondta: megkérte az uralkodót, hogy Jordánia fogadjon be több embert a palesztin térségből.
„Szeretném, ha Egyiptom is befogadna” – közölte, hozzátéve, hogy vasárnap fog beszélni Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökel.
„Másfél millió emberről volna szó, kiüríthetnénk az egészet” – mondta Donald Trump a Gázai övezetre utalva, amelynek lakossága mintegy 2,3 millió volt a háború kezdetekor. „Szó szerint ez egy bontási terület, szinte minden le van rombolva és emberek halnak meg ott, így inkább együttműködnék néhány arab országgal és különböző helyeken szállásokat építenék, hogy az emberek talán békében élhessenek a változatosság kedvéért” – hangsúlyozta.
Bászem Naim, a Hamász terrorszervezet politikai irodájának tagja visszautasította a felvetést a palesztinok azon félelmeire hivatkozva, hogy tartósan elűzhetik őket otthonaikból. Számi Abu Zuhri, a Hamász egy másik magas rangú tisztségviselője pedig sürgette Donald Trumpot, hogy ne ismételje meg hivatali elődje, Joe Biden „kudarcot vallott” ötleteit.
„A Gázai övezet lakossága eltűrte a halált és nem akarta elhagyni szülőföldjét és nem fogják azt elhagyni semmilyen más okból sem” – tette hozzá.
Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter közlése szerint Ammán továbbra is eltántoríthatatlanul kiáll az ellen, hogy a palesztinokat áttelepítsék a Gázai övezetből.
Egyiptomi politikusok korábban több alkalommal hasonlóan nyilatkoztak.
Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nagyszerű ötletnek nevezte az amerikai elnök felvetését. Mint mondta, egyedül kreatív gondolkodásmód hozhat békét, az amerikai elnök felvetése pedig „lehetőséget nyújthat a palesztinoknak arra, hogy új és jobb életet építsenek maguknak máshol”. Hozzátette, hogy kidolgoznak egy tervet ennek megvalósítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!