Fotó: Agerpres
2010. február 26., 09:272010. február 26., 09:27
Az ukrán parlament épületében megtartott eseményen nem voltak jelen sem az elnökválasztáson vesztes Julija Timosenko kormányfő pártjának (BJuT), sem a távozó államfő, Viktor Juscsenko pártjának, a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelemnek (NU-NSZ) a képviselői. A beiktatáson Janukovics azt mondta, Ukrajnának el nem kötelezett európai országgá kell válnia.
Ezzel arra utalt, hogy országa nem kíván sem Oroszországgal, sem a Nyugattal szövetségre lépni. Kijelentette ugyanakkor, hogy „azok a kihívások, amelyekkel a nemzetközi közösség jelenleg szembenéz, a legszélesebb keretekben való összefogást teszik szükségessé”, s Ukrajna „mint el nem kötelezett európai ország kész részt venni ezekben a folyamatokban”.
Az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokra törekvő Janukovics kijelentése ellentétes elődjének politikájával; Juscsenko eddig azt bizonygatta, hogy Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz. Janukovics a választásokon csekély előnnyel nyert vetélytársával, Julija Timosenkóval szemben. A jelenlegi kormányfő hat évvel ezelőtt, a 2004-es „narancsszínű forradalom” alatt szervezett tüntetésekkel kikényszerítette annak az elnökválasztásnak a megismétlését, amelyben előzőleg Janukovicsot hirdették ki győztesnek.
Az újabb elnökválasztáson már viszont Viktor Juscsenko lett a győztes. A most hivatalba lépő Janukovics a világgazdasági válságban megrokkant gazdaságot, megosztott országot örököl. Széles körű ugyan támogatottsága Ukrajna orosz ajkú, keleti területein, de gyakorlatilag alulmaradt Timosenkóval szemben minden más régióban az ország nyugati, ukrán ajkú felén.
Az, hogy a kormányfő nem volt hajlandó elismerni vereségét, és nem akar távozni a hatalomból, azzal fenyeget, hogy folytatódik majd az a politikai iszapbirkózás, ami évek óta megbénítja az ukrán kormányt, s még mélyebbé válik az a pénzügyi válság, amelynek következtében tavaly 15 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a parlament eddig még képtelen volt elfogadni az ország idei költségvetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok