
Fotó: Agerpres
2010. február 26., 09:272010. február 26., 09:27
Az ukrán parlament épületében megtartott eseményen nem voltak jelen sem az elnökválasztáson vesztes Julija Timosenko kormányfő pártjának (BJuT), sem a távozó államfő, Viktor Juscsenko pártjának, a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelemnek (NU-NSZ) a képviselői. A beiktatáson Janukovics azt mondta, Ukrajnának el nem kötelezett európai országgá kell válnia.
Ezzel arra utalt, hogy országa nem kíván sem Oroszországgal, sem a Nyugattal szövetségre lépni. Kijelentette ugyanakkor, hogy „azok a kihívások, amelyekkel a nemzetközi közösség jelenleg szembenéz, a legszélesebb keretekben való összefogást teszik szükségessé”, s Ukrajna „mint el nem kötelezett európai ország kész részt venni ezekben a folyamatokban”.
Az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokra törekvő Janukovics kijelentése ellentétes elődjének politikájával; Juscsenko eddig azt bizonygatta, hogy Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz. Janukovics a választásokon csekély előnnyel nyert vetélytársával, Julija Timosenkóval szemben. A jelenlegi kormányfő hat évvel ezelőtt, a 2004-es „narancsszínű forradalom” alatt szervezett tüntetésekkel kikényszerítette annak az elnökválasztásnak a megismétlését, amelyben előzőleg Janukovicsot hirdették ki győztesnek.
Az újabb elnökválasztáson már viszont Viktor Juscsenko lett a győztes. A most hivatalba lépő Janukovics a világgazdasági válságban megrokkant gazdaságot, megosztott országot örököl. Széles körű ugyan támogatottsága Ukrajna orosz ajkú, keleti területein, de gyakorlatilag alulmaradt Timosenkóval szemben minden más régióban az ország nyugati, ukrán ajkú felén.
Az, hogy a kormányfő nem volt hajlandó elismerni vereségét, és nem akar távozni a hatalomból, azzal fenyeget, hogy folytatódik majd az a politikai iszapbirkózás, ami évek óta megbénítja az ukrán kormányt, s még mélyebbé válik az a pénzügyi válság, amelynek következtében tavaly 15 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a parlament eddig még képtelen volt elfogadni az ország idei költségvetését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.