Az al-Arabíja hírtelevízió korábban azt jelentette, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és családja Kairóból-Sarm es-Sejkbe távozott. Mubarak gyakran tartózkodik az üdülőhelyen, ahol rezidenciája van, s ott rendszeresen fogad vendégeket is. Az al-Arabíjának az elnök távozásáról szóló első jelentése még úgy szólt, hogy a Mubarak-család elhagyta Egyiptomot.
Még péntekre virradó éjszaka a tüntetők megjelentek a Heliopoliszban, Kairó egyik külvárosában lévő Ittihádíja elnöki palotánál is – a megmozdulások január 25-i kezdete óta először –, s a palota körüli faltól mintegy ötven méterre, szögesdrótakadály mögött táboroztak le. A rezidenciát a hadsereg elitalakulata, a Köztársasági Gárda védi hat páncélozott járművel, köztük három harckocsival.
Ezrek gyűltek össze pénteken Kairóban, hogy követeljék Hoszni Mubarak távozását. Egyes értesülések szerint radikális beállítottságú fiatalok az elnöki palota ostromát tervezték. A tiltakozók azt skandálták, hogy „Le Mubarakkal”. Mintegy tízezer ember gyűlt össze az egyiptomi állami televízió épületénél, a tömeges tiltakozások újabb helyszínénél is. A tiltakozókhoz 15 katonatiszt is csatlakozott, századositól alezredesi rangig – közölte Ahmed Ali Sumán őrnagy. Nagy tömegmegmozdulás volt Alexandriában is.
A legfelső hadvezetés a nap során a kormányellenes tüntetőknek azt ígérte, hogy az országban felfüggesztik a (30 éve érvényben lévő) rendkívüli állapotot, amint megszűnnek a mostani körülmények. Egyben jelezte: azt akarja, hogy a tiltakozók vonuljanak vissza az utcákról, és az élet térjen vissza normális medrébe. Megígérte továbbá, hogy szabad és tisztességes elnökválasztást tartanak az országban, s ehhez módosítják az alkotmányt.
A nap folyamán több vezető külföldi politikus is igyekezett nyomást gyakorolni Hoszni Mubarakra a lemondás érdekében.
Nyíltan és élesen megkérdőjelezte Barack Obama amerikai elnök, hogy a Hoszni Mubarak egyiptomi államfő hatalmi jogköreinek az alelnökére történő átruházása azonnali, érdemi és elégséges reformokat jelent a lázongó arab országnak. Obama Washingtonban közzétett közleményében így fogalmazott: „az egyiptomi népnek azt mondták, hatalmi átmenetről van szó, de egyelőre nem egyértelmű, hogy ez az átmenet azonnali, érdemi és elégséges” lenne.
| A svájci kormány pénteken úgy döntött, hogy befagyasztja Hoszni Mubarak megbukott egyiptomi elnök és családja minden számláját – jelentette be André Simonazzi kormányszóvivő. A kabinet rendeletben utasította a svájci bankokat, hogy kutassák fel Mubarak lehetséges pénzeszközeit és vagyonát, és zárolják azokat. „Megerősíthetem, hogy Svájc azonnali hatállyal zárolta a volt egyiptomi elnök minden vagyonát” – mondta egy másik szóvivő, aki azt nem közölte, mekkora összegről van szó. Az utóbbi években Svájc keményen igyekezett változatni azon a róla kialakult képen, hogy a jogtalanul szerzett vagyonok paradicsoma lenne. Ennek szellemében befagyasztatta a közelmúltban elűzött tunéziai elnök, Zine al-Abidine Ben Ali, illetve a hatalmához választási veresége ellenére is ragaszkodó elefántcsontparti államfő, Laurent Gbagbo számláit is. |
Obama amerikai elnök egyenes adásban nézte a kairói bejelentést – közölte a Fehér Ház, hozzátéve, hogy az elnök beszédet fog mondani Mubarak lemondásáról.
A német kancellár péntek esti nyilatkozatában örömmel nyugtázta az egyiptomi fejleményeket, „történelmi változásnak” nevezve Hoszni Mubarak elnök lemondását. Angela Merkel hangsúlyozta: azt kívánja, hogy Egyiptomban olyan társadalom jöjjön létre, amely mentes a korrupciótól, cenzúrától, letartóztatásoktól és kínzástól. A békés változásra szabad választásokkal kell föltenni a koronát – hangoztatta a német kormányfő.
Moszkva reméli, hogy az egyiptomi ellenzék is készséget mutat a helyzet stabilizálására – jelentette ki Hoszni Mubarak államfő lemondására reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken újságírók előtt Moszkvában. Lavrov úgy vélte, a Kairóból érkező hírek alapján számítani lehet erre.
Hoszni Mubarak „meghallotta az egyiptomi nép hangját” – értékelte az egyiptomi elnök lemondásának hírét pénteken Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ashton szerint ezzel a lépéssel megnyílt az út a legnépesebb arab államban a „gyors és mélyreható reformok” előtt. A főképviselő hangsúlyozta, hogy most olyan, széles alapokon nyugvó kormányzatot kell létrehozni Egyiptomban, amely tiszteletben tartja a lakosság reményeit, és meghozza a stabilitást. Az Európai Unió – tette hozzá – kész arra, hogy ehhez segítséget nyújtson.
„Meggyőződésem, hogy ez most a békés, tartós és demokratikus változás történelmi jelentőségű napja” – kommentálta Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke Mubarak lemondásának hírét. Az EP-elnök teljes támogatásáról biztosította az egyiptomi népet, és hangsúlyozta, hogy „mindez csak a tartós változásokhoz vezető hosszú út kezdete”. Szerinte most az a legfontosabb, hogy „gondosan megoltalmazzák az elnyert szabadság virágait”. „A hadseregnek konstruktív szerepet kell játszania a demokratizálódási folyamatban” – jelentette ki Buzek.
Izraelben azt remélik, hogy az egyiptomi átmeneti időszak „zökkenőmentes” lesz Hoszni Mubarak elnök lemondása után – mondta Jeruzsálemben egy kormányzati forrás. „Reméljük, hogy a demokrácia felé történő átmenet Egyiptomban erőszak nélkül zajlik, s hogy a két ország közötti békeszerződés érvényes marad” – tette hozzá. „Ez a szerződés mindkét ország érdekét szolgálja, s garanciát jelent a térség egészének stabilitása szempontjából” – mondta.
Izrael és Egyiptom 1979-ben kötött békeszerződést egymással, lezárva a két ország közötti háborúk sorozatát, s ez a szerződés azóta is érvényben van, lényegében garantálva a zsidó állam biztonságát. Izrael éppen ezért aggodalommal nézte az elmúlt hetek egyiptomi tüntetéseit.
Mubarak lemondásának hírére örömünnep tört ki Tuniszban is, ahol egy hónapja szintén megdöntötték a diktatórikus rendszert. A Gázai övezet örömmámorban úszik – jelentette a francia hírügynökség. A területet kormányzó Hamász radikális iszlám szervezet a „forradalom győzelmének kezdeteként” üdvözölte Mubarak lemondását, miközben a terület lakosai levegőbe lövöldöztek, illetve tűzijátékkal ünnepeltek. A Gázai övezetnek közös határa van Egyiptommal, s a kairói vezetés az elmúlt években szigorúan korlátozta a határátkelést, illetve az áruk szállítását, feldühítve ezzel a helybelieket. A Hamász szóvivője fel is szólította az új egyiptomi vezetést, hogy azonnal oldja fel a Gázai övezet blokádját.
Bejrútban alig néhány pillanattal Omar Szuleimán egyiptomi alelnök Mubarak lemondásáról szóló bejelentése után tűzijátékok fénye világította meg az eget, miközben az utcákon mindenütt dudáló autókat lehetett látni. A főként síiták lakta dél-bejrúti és dél-libanoni körzetekből pedig fegyverropogás hallatszott: az ünneplő emberek a levegőbe lőttek. A síita Hezbollah szervezet méltatta az egyiptomi nép „történelmi győzelmét”.
Irán szintén üdvözölte az egyiptomi fejleményeket. A teheráni külügyi szóvivő szerint az egyiptomi emberek „nagy győzelmet” arattak. „Reméljük, hogy folytatva ezt az utat az egyiptomiak összes történelmi követelése megvalósul” – mondta.
Nem sokkal korábban Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy – a francia hírügynökség által „messianisztikusnak” minősített – teheráni beszédben azt hangoztatta, hogy a Közel-Kelet hamarosan megszabadul az Egyesült Államoktól és Izraeltől. Az elnök az iráni iszlám forradalom győzelmének 32. évfordulóját ünneplő több százezer fős tömeg előtt mondott pénteken beszédet, s úgy vélte: hamarosan egy olyan, új Közel-Kelet jön létre, amelyben az elnyomóknak nem lesz semmilyen helyük. A síita Iránnak nincs diplomáciai kapcsolata a szunnita (s az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító) Egyiptommal, illetve Tunéziával.
| A rendőrséggel ellentétben a hadsereggel sokan rokonszenveznek Egyiptomban, tisztelik és kedvelik a katonákat. Amikor az első tank a tömegtüntetések kezdetekor megjelent a Tahrír-téren, az emberek örömujjongásban törtek ki. A tüntetők virágot osztottak a katonáknak, és vállon veregették őket. A hadsereg sms-ben fordult az emberekhez, hogy elkerüljék az összetűzéseket. Az egyiptomi hadsereg állam az államban. Nem csupán saját igazságszolgáltatása van, de még saját vállalatai is, amelyek ágazatukban gyakorta állami monopóliumot élveznek. Az 1952-es forradalom óta minden elnök, beleértve Hoszni Mubarakot, a hadsereg soraiból érkezett. A hadsereg létszáma 470 ezer fő, további 480 ezer tartalékos bármikor mozgósítható. Amikor január végén megkezdődtek a tiltakozások, a hadsereg kezdetben kivárt. A halálos áldozatokat és sok sérültet követelő súlyos utcai harcok után a Mubarak hívők és ellenfelei közé állt. A Tahrír-téren a katonák fegyvereikkel a két oldal közé vonultak fel. A katonák a páncélosok lövegeit – amelyek előbb a tér közepén lévő tüntetőkre irányultak – az ellenkező irányba fordították, arra, ahonnan a kormányzat verőlegényei érkeztek. A rendháborító bujtogatókat, és feltehetőleg bűnözőket ugyanakkor”kivonták a forgalomból”. A katonák a Tahrír-téren maguk osztogattak a tüntetőknek röplapokat, a többi között a következő felirattal: „Jogotok van arra, hogy civilizált módon kifejezzétek véleményeteket”. A katonai vezetés világossá tette: „Elismerjük a polgárok követelésének jogosságát, nem fogunk a polgárok ellen erőszakhoz folyamodni”. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
Látogatottsági adatok