
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Csaknem duplájára nőtt a fegyveres konfliktusokban meggyilkolt emberek száma egy év alatt, a háborús halálesetek száma pedig a ruandai népírtás óta nem volt ilyen magas – közölte egy svéd konfliktuskutató központ (Uppsala Conflict Data Program, UCDP) szerdán.
2023. június 07., 15:492023. június 07., 15:49
A svéd kutatók szerint 2022-ben legalább 237 ezer ember halt meg háborús konfliktusok során világszerte. Ez a szám 97 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, az aktív háborús konfliktusok száma világszerte pedig továbbra is történelmileg magas szinten van. A kutatók a részletes jelentést a Journal of Peace Research című tudományos folyóirat júliusi számában tervezik majd bemutatni.
Ez az utóbbi két háború már legalább 180 ezer halálos áldozatot követelt, ami a kutatók szerint csak alacsony becslés, mert az áldozatok száma jelentősen növekedni fog amint több információ áll majd rendelkezésre.
Mint ismeretes, Oroszország 15 hónappal ezelőtt indított támadást Ukrajna ellen, Etiópiában pedig két éven át tartott a polgárháború a kormányerők és a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) között, és végül a tavaly novemberi tűzszünettel és béketárgyalásokkal ért véget.
Az oslói székhelyű Békekutató Intézet az UCDP adatai alapján közölte, hogy az Etiópiában dúló polgárháború alatt 100 ezer ember vesztette életét, Ukrajnában pedig több mint 81 ezer áldozatot követelt a konfliktus 2022-ben.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!