KITEKINTŐ – Szívélyes fogadtatásban volt része Ferenc pápának Kubában, aki népszerűségét részben annak köszönheti, hogy sokat tett a karibi szigetország és az Egyesült Államok viszonyának normalizálásáért.
2015. szeptember 23., 12:082015. szeptember 23., 12:08
2015. szeptember 23., 12:112015. szeptember 23., 12:11
Háromnapos látogatása során a vatikáni egyházfő a merev ideológiák elutasítását, és az önszerveződést ajánlotta a kubai katolikus híveknek. A havannai Forradalom téren, egy Che Guevara arcmásával díszített házfal szomszédságában mondott miséjében a szentatya a legelesettebbek szolgálatára hívott fel.
„A szolgálat soha nem ideológiai természetű, mivel nem eszméket, hanem konkrét embereket kell szolgálni” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az összesereglett kubaiak előtt, valamint Raúl Castro kubai és Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök jelenlétében elhangzott vasárnapi homíliájában megállapította: egy nép, egy nemzet vagy bármely ember nagyságának a mércéje az, miként kezeli a legelesettebbek ügyét. Felhívta a figyelmet, hogy kereszténynek lenni azt jelenti, óvjuk testvéreink méltóságát, harcolunk méltóságukért, sőt a testvérek méltóságának szenteljük életünket.
„A keresztény embernek félre kell tennie saját igényeit, elvárásait, hatalomvágyát, a legkiszolgáltatottabbakat kell felkarolni kézzelfogható cselekedetekkel, döntésekkel, a hús-vér emberek életét kell oltalmazni, szolgálni” – mondta a pápa Havanna központi terén. Amúgy a helyszín szimbolikus jelentőséggel bír, ezen a téren szónokolt ugyanis Fidel Castro, illetve három évvel ezelőtti látogatása során XVI. Benedek, tizenhét évvel ezelőtt pedig II. János Pál pápa is.
A mise után Ferenc pápa felkereste otthonában Fidel Castrót, a kubai forradalom legendás, 89 éves vezetőjét, aki Adidas-melegítőben fogadta az egyházfőt. A mintegy negyvenperces találkozó – Federico Lombardi szentszéki szóvivő beszámolója szerint – „nagyon családias és kötetlen” légkörben zajlott. A látogatás végén átadtak egymásnak ajándékul egy-egy könyvet: a pápa egy jezsuita szerzetes által írt kötetet nyújtott át vendéglátójának, Castro pedig azzal a könyvvel kedveskedett az egyházfőnek, amely Frei Betto brazil egyházi személyiségnek a kubai vezetővel vallási kérdésekről folytatott, Fidel és a vallás című beszélgetéseit tartalmazza.
Hétfőn a híres kubai zarándokhelyre, Holguín városába látogatott az egyházfő, ahol több mint százezer ember előtt mondott miséjében kiemelte a missziós tevékenység fontosságát is. Nem véletlenül, mivel a tizenegy milliós karibi országban kevesebb mint 400 katolikus pap szolgál.
Egyébként a pápalátogatás tiszteletére a kubai államtanács 3522 rabot részesített közkegyelemben. Azon felül, hogy az argentínai születésű Ferenc pápának is spanyol az anyanyelve, a kubaiak szemében annak is hatalmas jelentősége van, hogy a vatikáni diplomácia és személyesen az egyházfő fontos közvetítői szerepet játszott azokon a titkos tárgyalásokon, amelyek elvezettek az Egyesült Államok és a szocialista szigetország közötti kapcsolatok tavaly decemberi normalizálásához. (Bő fél évszázad után a két ország között július 20-án ismét nagyköveti szintre emelkedtek a diplomáciai kapcsolatok).
„Ő más, mint a többiek. Szerény. Még azt is lehetne mondani, hogy egy szocialista pápa!” – nyilatkozta nevetve a Reuters hírügynökségnek a 47 éves Juan de la Torre, aki elkötelezett katolikusként mindkét előző pápa látogatásakor részt vett az általuk celebrált misén. Miközben az ország lakosai nem várnak számottevő belpolitikai reformokat a pápai vizittől, szakértők szerint Raúl Castro azt reméli, hogy a vallási vezető nyilvánosan a hazáját sújtó gazdasági embargó feloldására fogja ösztökélni az Egyesült Államokban tegnap megkezdődött amerikai útja során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!