Kövér választójogot ígér

Az ülést megnyitó beszédében elmondta: az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot – mutatott rá a házelnök, hozzátéve: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-et is érdemes újragondolni.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: felvetődik az a kérdés is, a későbbiekben hogyan lehet tisztázni a KMKF és a Máért egymáshoz való viszonyát. Kövér László beszélt arról, hogy jelen pillanatban hiányzik a nemzetpolitika intézményrendszeréből az a fajta társadalmi, civil elem, amit korábban a Magyarok Világszövetsége valósíthatott volna meg, ha nem „téveszt irányt”. A házelnök szerint ehelyett valamilyen intézményes szervezetet kellene létrehozni, amelynek a megfelelő pénzügyi és jogszabályi garanciák mellett elsődleges funkciója az összmagyarság kataszterének megvalósítása lenne, azaz hogy összefogja a világ magyarságát.

Kövér László az intézményi változások közül kiemelte, hogy az Országgyűlés decemberben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát. Jelezte, hogy a bizottság elnöki feladatainak ellátására Potápi Árpádot (Fidesz) szeretné majd felkérni. A szemléletváltozást példázza a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság megalakítása is – jegyezte meg. Az Országgyűlés elnöke azt kérte, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) képviselői is vegyenek részt aktívan az alkotmányozásban.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar

Állandó Értekezletre (Máért), mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet. Mint mondta, nagyra értékelik, hogy amikor Gyurcsány Ferenc ellehetetlenítette a Máért működését a „tragikus” december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt, akkor Szili Katalin ebben a formában átmentette a magyar–magyar párbeszéd lehetőségét. Az eltelt időszak nemzetpolitikai szempontból fontos intézkedései közül kiemelte az állampolgársági törvényt és a nemzeti összetartozásról szóló törvényeket.

Az állampolgárság kapcsán hangsúlyozta: a magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból egyaránt óriási nyomás alatt van. A hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – mutatott rá, hozzátéve: erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása. Hozzátette: az eljárás kapcsán eddig egyetlen panasz sem érkezett, fennakadás nem volt. Naponta mintegy nyolcszáz kérelmet vesznek át – mondta.

Az LMP nem támogatja a szavazati jogot

A Lehet Más a Politika (LMP) továbbra sem támogatja a határon túli magyarság szavazati jogát – ezt Dorosz Dávid, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője mondta el az MTI-nek. Közölte: sem elméletben, sem gyakorlatban nem támogatják a határon túli magyarság szavazati jogát. Az az álláspontjuk, hogy a szavazati jog területhez és lakóhelyhez kötődik, s azokba a döntésekbe, amelyek az itt élőket érintik, csak azok szólhassanak bele, akik itt is laknak.

Akiket nem érint a szavazatuk következménye, ne vonják bele a szavazásba – hangoztatta. Dorosz Dávid ugyanakkor üdvözölte a KMKF ülését, amelyen meghallgathatták a határon túli magyar pártok képviselőinek véleményét és elindulhatott egyfajta konzultációs folyamat. Hozzátette: nagyon sok fontos kérdés van, sokkal fontosabbak, mint a szavazati jog. Példaként említette, hogy a jelen állás szerint a Magyar Koalíció Pártja nem kapna helyet a várhatóan februárban összeülő vegyes bizottságban. Ezt a problémát ajánlotta a magyar kormány figyelmébe.