Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
2024. április 04., 08:352024. április 04., 08:35
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország mindig is támogatta az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését, és remélhetőleg ez az irány a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd.
„A helyzet ugyanis az, hogy a NATO történetében még soha nem fordult elő az, hogy valamelyik közép- vagy kelet-európai országból került volna ki főtitkár. Holott már húsz, illetve huszonöt éve a közép- és kelet-európai országok nagy része tagja a NATO-nak” – mutatott rá. „És ezért én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy ezt a gondolatot hangsúlyosan vessük fel” – tette hozzá.
– szögezte le. Szijjártó Péter tudatta, hogy a tagállamok egy jelentős része jól láthatóan Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök megválasztását támogatja a tisztségre.
„De Magyarország ezt nem fogja tudni megtenni, mivel a NATO védelmi szövetség, ahol a legmagasabb szintű bizalomra van szükség a vezetők irányában” – hangsúlyozta.
A jelek szerint az Egyesült Államok és Románia közötti, sokat emlegetett stratégiai partnerség ellenére Washington mégsem áll ki mindenben teljes mellszélességgel legfőbb balkáni szövetségese mellett
– húzta alá. A miniszter végezetül kifejtette, hogy van még néhány tagállam, amely hezitál, és
„Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára” – összegzett.
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy nem áll szándékában visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Reuters hírügynökséghez eljutott levelezés szerint az amerikai hadvezetés vizsgálja annak a lehetős
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban.
Közös nyilatkozatban üdvözölte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő európai uniós döntést az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, valamint az ukrán elnök csütörtök este.
Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.
Egybehangzó brüsszeli értesülések szerint az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) 17 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta a Diana Iovanovici Șoșoacă mentelmi jogának megvonására vonatkozó javaslatot.
Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel – közölte a Tisza Párt csütörtökön a Facebook-oldalán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktusra „nincs időkeret”, és elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint politikai megfontolások befolyásolnák a hozzáállását.
Egy jelentés szerint ukrán tisztségviselők azt javasolták, hogy a vitatott Donyec-medence egy részét nevezzék el „Donnylandnek”, hogy ezzel hízelegjenek Donald Trump elnök hiúságának, és „még inkább a maguk oldalára állítsák”.
A tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei (Coreper) jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!