Bemutatott. Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet ismét hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem a román államfőt támogatja
Fotó: X/Julianne Smith
A jelek szerint az Egyesült Államok és Románia közötti, sokat emlegetett stratégiai partnerség ellenére Washington mégsem áll ki mindenben teljes mellszélességgel legfőbb balkáni szövetségese mellett. Amerika ugyanis megerősítette: a NATO főtitikári tisztségéért folytatott küzdelemben Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt támogatja a tisztségre szintén bejelentkező Klaus Iohannis román elnökkel szemben.
2024. április 03., 09:022024. április 03., 09:02
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: Washington teljes mértékben támogatja Mark Rutte jelenlegi holland miniszterelnököt az észak-atlanti szövetség vezetői tisztségének elnyerésében, mindemellett
„Azt hiszem, tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint teljes mértékben támogatjuk Mark Ruttét mint következő főtitkárt, de a legnagyobb tisztelettel viseltetünk barátunk, Iohannis elnök úr iránt is, nagyra értékeljük, hogy benevezett a versenybe, és minden jót kívánunk neki, miközben a Szövetségen belül továbbra is vitát folytatunk erről a kérdésről” – mondta Julianne Smith.
Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
„Mi, mind a 32 nagykövet itt a NATO-ban, éppen a lehetséges utódot keressük. És mint tudják, két hivatalos jelölt van. Van Mark Rutte Hollandiából és Iohannis elnök Romániából. A szövetségen belül folyamatos vita folyik e két nagyon lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig folytatjuk a vitát a két személy előnyeiről és hátrányairól, amíg konszenzusra nem jutunk egyikükkel kapcsolatban” – mondta.
„Mindenképpen szeretnénk minél hamarabb döntést hozni ebben a kérdésben. Azt hiszem, legkésőbb a washingtoni csúcstalálkozóig szeretnénk ezt megoldani” – mondta a nagykövet.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis román elnök március 12-én jelentette be, hogy beszáll a NATO vezetéséért folyó versenybe közép- és kelet-európai jelöltként.
Mire Iohannis bejelentést tett, a NATO 32 tagja közül legalább 20, köztük a legfontosabb nyugati tagállamok – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – már bejelentették, hogy támogatják Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt.
„Alapos megbeszélések után biztosak vagyunk abban, hogy Mark Rutte kész lépéseket tenni a szövetség megerősítése érdekében, és hogy Észtország támogatni tudja törekvéseit” – jelentette be kedden az észt külügyminisztérium.
Kaja Kallas tallinni kormányfő, aki maga is kifejezte érdeklődését Jens Stoltenberg NATO-főtitkári utódlása iránt, szintén támogatásáról biztosította Ruttét.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
Azért Iohannis sem marad támogatók nélkül: Lengyelország, Bulgária és Törökország mellett Lettország és Litvánia, Bulgária és Törökország támogatására is számít, és Szlovénia is jelezte, hogy bár korábban Rutte mellett tette le a garast, Iohannis jelentkezésével átértékelheti álláspontját.
Emellett a nem teljesen feszültségmentes magyar-román viszony ellenére Magyarország is kiállhat Iohannis mellett:
és azt is kifejtette, jó dolognak tartják Iohannis indulását a tisztségért.
Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!