
Francia illetékesek szerint példátlan a terrorveszély Franciaországban és egész Európában, s elkerülhetetlenek újabb merényletek. „Nem az a kérdés, hogy lesz-e ismét támadás Franciaországban és Európában, hanem az, hogy hol és mikor” – mondta Manuel Valls miniszterelnök az elmúlt héten, amikor bejelentette, hogy a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a kormány a parlament elé.
2015. március 24., 10:292015. március 24., 10:29
Fokozott védelem
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni január 7-ei és a két nappal későbbi, egy zsidó élelmiszerboltban elkövetett terrortámadások óta 10 ezer katonát rendeltek ki 830 épület védelmére Franciaországban, amelyek közül 310, elsősorban zsidó kulturális vagy vallási intézmény, a fővárosban, illetve annak környékén van.
A terrorelhárítási szervek szerint azonban ezzel nem lehet megakadályozni egy újabb támadást, a védelmi minisztérium pedig nem titkolja, hogy egyre nehezebb feladat a védelem megoldása. „A fenyegetettség állandósult. Nem telik el nap riadó nélkül, Szíriába vagy Irakba dzsihadistákat toborzó hálózatok leleplezése nélkül” – mondta egy védelmi forrás.
„Profik, nem lúzerek”
A megfigyelt személyek száma pedig robbanásszerűen nő. A miniszterelnök elismerte, hogy 1900, a dzsihadista körökkel kapcsolatban álló embert tartanak szigorú megfigyelés alatt Franciaországban, de a hatóságok jelenleg csak minden második, Szíriába utazó dzsihadistajelöltet tudnak kiszúrni még elindulása előtt. A védelmi minisztérium szerint is négyezerre tehető azok száma, akikről „rossz szándék” feltételezhető.
„Ráadásul ezek nem amatőrök, vannak köztük olyanok, akik jártak egyetemre, vagy végzett mérnökök. Profik, egyáltalán nem lúzerek” – véli a védelmi minisztériumi forrás. A szakértők szerint a dzsihadisták „a legjobb technikát használják, a titkosszolgálatok futnak utánuk. A leleplezett hálózatoknál azzal szembesülünk, hogy fejenként hét-nyolc SIM-kártyát használnak, és folyamatosan cserélik őket. A legügyesebbek pedig már nem beszélnek telefonon, csak üzeneteket küldenek” – tette hozzá a forrás.
A titkosszolgálatokat leginkább az a kétszáz fiatal aggasztja, akik miután harcoltak vagy kiképzést kaptak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban Irakban vagy Szíriában, hazatértek Franciaországba. „A legtöbben közülük bűncselekményeket hajtottak végre (az iszlamistákkal), nem tartja őket vissza az erőszak” – véli egy titkosszolgálati vezető.
Ezért kell ezeket a fiatalokat a lehető legszigorúbb megfigyelés alá vonni. Ugyanakkor, ahogy az a Charlie Hebdo elleni merényletet végrehajtó Kouachi testvérek esetében is bebizonyosodott, a dzsihadista hálózatoknak a társadalomba visszailleszkedett korábbi tagjai ugyanolyan veszélyesek lehetnek később, ezért az ő megfigyelésüket sem szabad elhanyagolni.
Rivális szervezetek
A terrorveszélyt Párizs szerint az is növeli, hogy valószínűleg rivalizálás folyik az al-Kaida terrorhálózat és az újonnan létrejött Iszlám Állam között, amely a média figyelmét magára irányítva egyre több erőszakos túszejtést, kivégzést hajt végre.
„Az al-Kaidának muszáj visszaszereznie a hírnevét, és az Iszlám Állammal való rivalizálásban összetettebb és nagyobb szabású akciókat fog tervezni. Ezek célpontjai a repülőterek lehetnek. Ezt a fenyegetést képviseli az al-Kaida veteránjait tömörítő Horászán nevű csoport, amelynek egy francia tagja is van” – véli a francia titkosszolgálat David Drugeon robbanószer-szakértőre utalva, aki állítólag egy amerikai dróntámadásban életét vesztette, de Párizs szerint túlélte a támadást.
Az Iszlám Állam ezzel párhuzamosan Európában tervezhet újabb terrortámadásokat a francia szervek szerint. „Ők egy hagyományos hadsereg. Kommandós kiképzést kaptak, az embereiket a legszínvonalasabb felszereléssel be tudják vetni nálunk is” – tette hozzá a francia titkosszolgálati vezető.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!