
Francia illetékesek szerint példátlan a terrorveszély Franciaországban és egész Európában, s elkerülhetetlenek újabb merényletek. „Nem az a kérdés, hogy lesz-e ismét támadás Franciaországban és Európában, hanem az, hogy hol és mikor” – mondta Manuel Valls miniszterelnök az elmúlt héten, amikor bejelentette, hogy a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a kormány a parlament elé.
2015. március 24., 10:292015. március 24., 10:29
Fokozott védelem
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni január 7-ei és a két nappal későbbi, egy zsidó élelmiszerboltban elkövetett terrortámadások óta 10 ezer katonát rendeltek ki 830 épület védelmére Franciaországban, amelyek közül 310, elsősorban zsidó kulturális vagy vallási intézmény, a fővárosban, illetve annak környékén van.
A terrorelhárítási szervek szerint azonban ezzel nem lehet megakadályozni egy újabb támadást, a védelmi minisztérium pedig nem titkolja, hogy egyre nehezebb feladat a védelem megoldása. „A fenyegetettség állandósult. Nem telik el nap riadó nélkül, Szíriába vagy Irakba dzsihadistákat toborzó hálózatok leleplezése nélkül” – mondta egy védelmi forrás.
„Profik, nem lúzerek”
A megfigyelt személyek száma pedig robbanásszerűen nő. A miniszterelnök elismerte, hogy 1900, a dzsihadista körökkel kapcsolatban álló embert tartanak szigorú megfigyelés alatt Franciaországban, de a hatóságok jelenleg csak minden második, Szíriába utazó dzsihadistajelöltet tudnak kiszúrni még elindulása előtt. A védelmi minisztérium szerint is négyezerre tehető azok száma, akikről „rossz szándék” feltételezhető.
„Ráadásul ezek nem amatőrök, vannak köztük olyanok, akik jártak egyetemre, vagy végzett mérnökök. Profik, egyáltalán nem lúzerek” – véli a védelmi minisztériumi forrás. A szakértők szerint a dzsihadisták „a legjobb technikát használják, a titkosszolgálatok futnak utánuk. A leleplezett hálózatoknál azzal szembesülünk, hogy fejenként hét-nyolc SIM-kártyát használnak, és folyamatosan cserélik őket. A legügyesebbek pedig már nem beszélnek telefonon, csak üzeneteket küldenek” – tette hozzá a forrás.
A titkosszolgálatokat leginkább az a kétszáz fiatal aggasztja, akik miután harcoltak vagy kiképzést kaptak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban Irakban vagy Szíriában, hazatértek Franciaországba. „A legtöbben közülük bűncselekményeket hajtottak végre (az iszlamistákkal), nem tartja őket vissza az erőszak” – véli egy titkosszolgálati vezető.
Ezért kell ezeket a fiatalokat a lehető legszigorúbb megfigyelés alá vonni. Ugyanakkor, ahogy az a Charlie Hebdo elleni merényletet végrehajtó Kouachi testvérek esetében is bebizonyosodott, a dzsihadista hálózatoknak a társadalomba visszailleszkedett korábbi tagjai ugyanolyan veszélyesek lehetnek később, ezért az ő megfigyelésüket sem szabad elhanyagolni.
Rivális szervezetek
A terrorveszélyt Párizs szerint az is növeli, hogy valószínűleg rivalizálás folyik az al-Kaida terrorhálózat és az újonnan létrejött Iszlám Állam között, amely a média figyelmét magára irányítva egyre több erőszakos túszejtést, kivégzést hajt végre.
„Az al-Kaidának muszáj visszaszereznie a hírnevét, és az Iszlám Állammal való rivalizálásban összetettebb és nagyobb szabású akciókat fog tervezni. Ezek célpontjai a repülőterek lehetnek. Ezt a fenyegetést képviseli az al-Kaida veteránjait tömörítő Horászán nevű csoport, amelynek egy francia tagja is van” – véli a francia titkosszolgálat David Drugeon robbanószer-szakértőre utalva, aki állítólag egy amerikai dróntámadásban életét vesztette, de Párizs szerint túlélte a támadást.
Az Iszlám Állam ezzel párhuzamosan Európában tervezhet újabb terrortámadásokat a francia szervek szerint. „Ők egy hagyományos hadsereg. Kommandós kiképzést kaptak, az embereiket a legszínvonalasabb felszereléssel be tudják vetni nálunk is” – tette hozzá a francia titkosszolgálati vezető.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!