
Francia illetékesek szerint példátlan a terrorveszély Franciaországban és egész Európában, s elkerülhetetlenek újabb merényletek. „Nem az a kérdés, hogy lesz-e ismét támadás Franciaországban és Európában, hanem az, hogy hol és mikor” – mondta Manuel Valls miniszterelnök az elmúlt héten, amikor bejelentette, hogy a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a kormány a parlament elé.
2015. március 24., 10:292015. március 24., 10:29
Fokozott védelem
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni január 7-ei és a két nappal későbbi, egy zsidó élelmiszerboltban elkövetett terrortámadások óta 10 ezer katonát rendeltek ki 830 épület védelmére Franciaországban, amelyek közül 310, elsősorban zsidó kulturális vagy vallási intézmény, a fővárosban, illetve annak környékén van.
A terrorelhárítási szervek szerint azonban ezzel nem lehet megakadályozni egy újabb támadást, a védelmi minisztérium pedig nem titkolja, hogy egyre nehezebb feladat a védelem megoldása. „A fenyegetettség állandósult. Nem telik el nap riadó nélkül, Szíriába vagy Irakba dzsihadistákat toborzó hálózatok leleplezése nélkül” – mondta egy védelmi forrás.
„Profik, nem lúzerek”
A megfigyelt személyek száma pedig robbanásszerűen nő. A miniszterelnök elismerte, hogy 1900, a dzsihadista körökkel kapcsolatban álló embert tartanak szigorú megfigyelés alatt Franciaországban, de a hatóságok jelenleg csak minden második, Szíriába utazó dzsihadistajelöltet tudnak kiszúrni még elindulása előtt. A védelmi minisztérium szerint is négyezerre tehető azok száma, akikről „rossz szándék” feltételezhető.
„Ráadásul ezek nem amatőrök, vannak köztük olyanok, akik jártak egyetemre, vagy végzett mérnökök. Profik, egyáltalán nem lúzerek” – véli a védelmi minisztériumi forrás. A szakértők szerint a dzsihadisták „a legjobb technikát használják, a titkosszolgálatok futnak utánuk. A leleplezett hálózatoknál azzal szembesülünk, hogy fejenként hét-nyolc SIM-kártyát használnak, és folyamatosan cserélik őket. A legügyesebbek pedig már nem beszélnek telefonon, csak üzeneteket küldenek” – tette hozzá a forrás.
A titkosszolgálatokat leginkább az a kétszáz fiatal aggasztja, akik miután harcoltak vagy kiképzést kaptak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban Irakban vagy Szíriában, hazatértek Franciaországba. „A legtöbben közülük bűncselekményeket hajtottak végre (az iszlamistákkal), nem tartja őket vissza az erőszak” – véli egy titkosszolgálati vezető.
Ezért kell ezeket a fiatalokat a lehető legszigorúbb megfigyelés alá vonni. Ugyanakkor, ahogy az a Charlie Hebdo elleni merényletet végrehajtó Kouachi testvérek esetében is bebizonyosodott, a dzsihadista hálózatoknak a társadalomba visszailleszkedett korábbi tagjai ugyanolyan veszélyesek lehetnek később, ezért az ő megfigyelésüket sem szabad elhanyagolni.
Rivális szervezetek
A terrorveszélyt Párizs szerint az is növeli, hogy valószínűleg rivalizálás folyik az al-Kaida terrorhálózat és az újonnan létrejött Iszlám Állam között, amely a média figyelmét magára irányítva egyre több erőszakos túszejtést, kivégzést hajt végre.
„Az al-Kaidának muszáj visszaszereznie a hírnevét, és az Iszlám Állammal való rivalizálásban összetettebb és nagyobb szabású akciókat fog tervezni. Ezek célpontjai a repülőterek lehetnek. Ezt a fenyegetést képviseli az al-Kaida veteránjait tömörítő Horászán nevű csoport, amelynek egy francia tagja is van” – véli a francia titkosszolgálat David Drugeon robbanószer-szakértőre utalva, aki állítólag egy amerikai dróntámadásban életét vesztette, de Párizs szerint túlélte a támadást.
Az Iszlám Állam ezzel párhuzamosan Európában tervezhet újabb terrortámadásokat a francia szervek szerint. „Ők egy hagyományos hadsereg. Kommandós kiképzést kaptak, az embereiket a legszínvonalasabb felszereléssel be tudják vetni nálunk is” – tette hozzá a francia titkosszolgálati vezető.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!