
Francia illetékesek szerint példátlan a terrorveszély Franciaországban és egész Európában, s elkerülhetetlenek újabb merényletek. „Nem az a kérdés, hogy lesz-e ismét támadás Franciaországban és Európában, hanem az, hogy hol és mikor” – mondta Manuel Valls miniszterelnök az elmúlt héten, amikor bejelentette, hogy a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a kormány a parlament elé.
2015. március 24., 10:292015. március 24., 10:29
Fokozott védelem
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni január 7-ei és a két nappal későbbi, egy zsidó élelmiszerboltban elkövetett terrortámadások óta 10 ezer katonát rendeltek ki 830 épület védelmére Franciaországban, amelyek közül 310, elsősorban zsidó kulturális vagy vallási intézmény, a fővárosban, illetve annak környékén van.
A terrorelhárítási szervek szerint azonban ezzel nem lehet megakadályozni egy újabb támadást, a védelmi minisztérium pedig nem titkolja, hogy egyre nehezebb feladat a védelem megoldása. „A fenyegetettség állandósult. Nem telik el nap riadó nélkül, Szíriába vagy Irakba dzsihadistákat toborzó hálózatok leleplezése nélkül” – mondta egy védelmi forrás.
„Profik, nem lúzerek”
A megfigyelt személyek száma pedig robbanásszerűen nő. A miniszterelnök elismerte, hogy 1900, a dzsihadista körökkel kapcsolatban álló embert tartanak szigorú megfigyelés alatt Franciaországban, de a hatóságok jelenleg csak minden második, Szíriába utazó dzsihadistajelöltet tudnak kiszúrni még elindulása előtt. A védelmi minisztérium szerint is négyezerre tehető azok száma, akikről „rossz szándék” feltételezhető.
„Ráadásul ezek nem amatőrök, vannak köztük olyanok, akik jártak egyetemre, vagy végzett mérnökök. Profik, egyáltalán nem lúzerek” – véli a védelmi minisztériumi forrás. A szakértők szerint a dzsihadisták „a legjobb technikát használják, a titkosszolgálatok futnak utánuk. A leleplezett hálózatoknál azzal szembesülünk, hogy fejenként hét-nyolc SIM-kártyát használnak, és folyamatosan cserélik őket. A legügyesebbek pedig már nem beszélnek telefonon, csak üzeneteket küldenek” – tette hozzá a forrás.
A titkosszolgálatokat leginkább az a kétszáz fiatal aggasztja, akik miután harcoltak vagy kiképzést kaptak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban Irakban vagy Szíriában, hazatértek Franciaországba. „A legtöbben közülük bűncselekményeket hajtottak végre (az iszlamistákkal), nem tartja őket vissza az erőszak” – véli egy titkosszolgálati vezető.
Ezért kell ezeket a fiatalokat a lehető legszigorúbb megfigyelés alá vonni. Ugyanakkor, ahogy az a Charlie Hebdo elleni merényletet végrehajtó Kouachi testvérek esetében is bebizonyosodott, a dzsihadista hálózatoknak a társadalomba visszailleszkedett korábbi tagjai ugyanolyan veszélyesek lehetnek később, ezért az ő megfigyelésüket sem szabad elhanyagolni.
Rivális szervezetek
A terrorveszélyt Párizs szerint az is növeli, hogy valószínűleg rivalizálás folyik az al-Kaida terrorhálózat és az újonnan létrejött Iszlám Állam között, amely a média figyelmét magára irányítva egyre több erőszakos túszejtést, kivégzést hajt végre.
„Az al-Kaidának muszáj visszaszereznie a hírnevét, és az Iszlám Állammal való rivalizálásban összetettebb és nagyobb szabású akciókat fog tervezni. Ezek célpontjai a repülőterek lehetnek. Ezt a fenyegetést képviseli az al-Kaida veteránjait tömörítő Horászán nevű csoport, amelynek egy francia tagja is van” – véli a francia titkosszolgálat David Drugeon robbanószer-szakértőre utalva, aki állítólag egy amerikai dróntámadásban életét vesztette, de Párizs szerint túlélte a támadást.
Az Iszlám Állam ezzel párhuzamosan Európában tervezhet újabb terrortámadásokat a francia szervek szerint. „Ők egy hagyományos hadsereg. Kommandós kiképzést kaptak, az embereiket a legszínvonalasabb felszereléssel be tudják vetni nálunk is” – tette hozzá a francia titkosszolgálati vezető.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
szóljon hozzá!