
Nem sikerül? Kijev Washingtonnak címzett értékelése szerint az orosz hadsereg jövőre sem lesz képes meghódítani a Donbasz egészét
Fotó: Ukrán hadsereg/Telegram
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent egy, a lap birtokába jutott dokumentum alapján.
2026. augusztus 15., 13:592026. augusztus 15., 13:59
A kijevi értékelés akkor született, amikor Moszkva továbbra is követeli, hogy Ukrajna vonuljon vissza Donyeck megyéből az Egyesült Államok által vezetett békefolyamat részeként.
Kijev ezzel szemben azzal érvel, hogy
Ukrajna továbbra is Donyeck megye területének 21–22 százalékát ellenőrzi, ami azt jelenti, hogy a régió valamivel több mint egyötöde továbbra is Oroszország ellenőrzése alatt áll.
A dokumentum szerint, amelyet az ukrán nagykövetség adott át a Trump-kormánynak Washingtonban, Oroszország területi előrenyomulása havi 100 négyzetkilométerre lassult, és ilyen ütemben Moszkva Donyeck megyében kitűzött céljainak elérése „potenciálisan” 2027 utánra tolódhat.
Ez az értékelés cáfolja a Kreml egyik, a békefolyamatban hangoztatott érvét, miszerint Ukrajnának fel kell adnia a területeket, mert Oroszország végül úgyis erőszakkal fogja azokat elfoglalni.
Moszkva gyakorlatilag azt követeli Kijevtől, hogy adja át azokat a területeket, amelyeket az orosz erők katonai úton nem tudtak elfoglalni.

Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
Az orosz tisztségviselők fokozott nyomást gyakorolnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy fogadja el a visszavonulást, és ezt olyan lépésként állítják be, amely utat nyithat a tárgyalások előtt.
Kijev elutasította a követelést, és helyette a meglévő frontvonalak mentén történő tűzszünetet javasolta, mint az átfogóbb békemegállapodás felé vezető első lépést.
Úgy tűnik, hogy a Washingtonnal megosztott ukrán értékelés célja e pozíció megerősítése azáltal, hogy megkérdőjelezi azt a feltételezést, miszerint Oroszország katonai hadjárata elkerülhetetlenül meghozza Moszkva által kívánt területeket.
Moszkva korábban azt tűzte ki célul, hogy 2025 végéig elfoglalja Donyeck megyét és a Donbasz többi részét, és állítólag ezeket a szándékokat közölte Donald Trump amerikai elnökkel is.
A folyamatos offenzívák ellenére azonban az orosz erőknek nem sikerült áttörést elérniük.
Az ukrán dokumentum szerint a probléma egyre élesebbé válik, ahogy az orosz előrenyomulás lelassul.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője megerősítette, hogy a Trump-kormányzat megkapta az ukrán értékelést.
„Az elnöknek emberbarát szíve van, és azt szeretné, ha ez a háború véget érne, hogy az értelmetlen gyilkolásnak vége legyen” – nyilatkozta a tisztségviselő a Kyiv Independentnek.
„Az elnök és csapata továbbra is elkötelezett amellett, hogy konstruktív szerepet töltsön be az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésében, és az elnök továbbra is optimista abban a tekintetben, hogy végül sikerül majd békeszerződést kötnünk” – tette hozzá.
A dokumentum szerint Moszkva azt fontolgatja, hogy szeptember után akár 500 000 további katonát mozgósít.

Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
A figyelmeztetés előzményeként ukrán tisztségviselők nyáron többször is aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egy újabb mozgósítási hullámra készül.
Zelenszkij augusztus 11-én kijelentette, hogy Ukrajnának bizonyítékai vannak arra, hogy Moszkva a jövő hónapban esedékes orosz parlamenti választások után teljes körű mozgósítást tervez indítani.
Az ukrán tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy
A dokumentum szerint Oroszország júliusban rekordnagyságú veszteségeket szenvedett el, beleértve mintegy 14 000 katonai járművet és 42 800 fős személyi veszteséget.
Az értékelés részletesen bemutatja Ukrajna azon műveletét is, amelynek célja az orosz háborús erőfeszítések költségeinek megnövelése.
Az elmúlt hónapokban Kijev fokozta a támadásokat az orosz katonai infrastruktúra, a logisztikai központok és az Oroszország belsejében található stratégiai célpontok ellen.
A Reuters pénteken három iparági forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy
Csütörtökre virradóra Ukrajna nagyszabású dróncsapást mért Novorosszijszkra.
A novorosszijszki orosz hatóságok pénteken újabb drónfenyegetésre figyelmeztettek, ami a munkavégzés felfüggesztéséhez vezetett a Sesekharise terminálon – közölték a források a Reuters-szel.
Az egyik forrás szerint egy olyan tartályhajó, amelynek nyersolaj-szállítmányt kellett volna felvennie, a drónriadó miatt rakomány nélkül indult el a kikötőből.
A kikötő ezután teljesen leállította a nyersolaj rakodását. A terminál az olajfogadását is leállította, mivel telítődtek a tárolótartályok.
A Seszkarisz terminál Oroszország fő olajexport-létesítménye a Fekete-tengeren, amely naponta körülbelül 700 000 hordó nyersolajat dolgoz fel.
Megfigyelő csatornák szerint
Eközben Ukrajna péntekre virradóra támadást hajtott végre az oroszországi Leningrádi területen található Uszty-Luga kikötő ellen, megrongálva két feldolgozóüzemet és tüzet okozva – közölte a vezérkar.
Uszty-Luga Oroszország egyik legnagyobb balti-tengeri kikötője, ahol egy olajterminál működik, amely a nyersolaj és a kőolajtermékek exportjának fontos csomópontjaként szolgál.
A Szentpétervártól nyugatra, az ukrán határtól távol fekvő kikötő fontos szerepet játszik az állami költségvetés bevételeinek biztosításában.
Ugyanakkor
A támadás legalább egy raktárat rongált meg a TIS terminálon, az ukrán Pivdennyij (Déli) kikötői komplexumban – közölte a Kyiv Independenttel névtelenséget kérve egy, az ügyben jártas mezőgazdasági szektorban dolgozó vezető.
Ukrajna csapást mért a Roszkozmoszhoz tartozó Progressz központra Oroszországban
Ukrajna csapást mért a Roszkozmosz orosz állami űrvállalathoz tartozó Progressz központra, valamint a Nyizsnyij Novgorod megyében található szavaszlejkai repülőtérre – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
„Ma újabb jelentős eredményeket értünk el a nagy hatótávolságú csapásainkkal Oroszország szamarai régiójában: ukrán gyártású Flamingo rakétákkal csapást mértünk a Roszkozmosz egyik kulcsfontosságú vállalatára, a Progressz központra, amely egyebek mellett elektronikai eszközök gyártásával foglalkozik. A létesítmény mintegy 900 kilométerre van a határunktól” – közölte az államfő. Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán „nagy hatótávolságú szankciók” az országhatártól mintegy 700 kilométerre lévő szavaszlejkai repülőteret is elérték, ahol az Ukrajna városait és falvait támadó orosz rakéták hordozói állomásoznak.
„Fontos, hogy Oroszország háborús potenciálja csökkenjen. Békére van szükség, és ennek Oroszországban is láthatónak kell lennie konkrét létesítmények konkrét károsodásában” – hangsúlyozta az elnök.
Olekszandr Hanzsa, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők az éjjel drónokkal csapást mértek Marhanec városában egy többszintes lakóházra, a támadásban meghalt egy három hónapos kisfiú, 11-en pedig megsebesültek, köztük egy 5 és egy 12 éves gyerek.
A Zaporizzsja megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy Oroszország a földeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat támadta: két ember megsebesült egy kombájnra mért dróncsapásban.
A közép-ukrajnai Poltava megyét is orosz támadás érte, a rendőrség közlése szerint két férfi sérült meg, valamint megrongálódott egy vállalat épülete és több lakóház.
A déli Herszon megyében egy civil gépkocsit ért orosz támadás, négy ember megsebesült – tájékoztatott a régió kormányzói hivatala.
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 152 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 127-et semlegesített.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!