A temesvári forradalom évfordulója alkalmából nyílt kiállítás 21 tablót, 90 korabeli képreprodukciót és 12 korabeli dokumentum nagyítását tartalmazz
Fotó: Facebook/Magyar Nemzeti Múzeum
Temesvár 1989 címmel nyílt kiállítás szerdán Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A tárlat a 35 évvel ezelőtti romániai rendszerváltó események első lángjának, a temesvári forradalomnak állít emléket.
2024. december 11., 18:212024. december 11., 18:21
A kiállítás megnyitóján Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kiemelte: 35 évvel ezelőtt a román szabadság Temesvár egy kis parókiájáról indult el. Az eseményekkel kapcsolatos személyes élményeit felidézve elmondta: Tőkés László és a temesvári felkelők kitörölhetetlen emlékeivé váltak, a bátorság és a hősiesség példáivá.
Az államtitkár szerint „ma ismét kezdjük megérteni, hogy a Kárpát-medence népei egymásra vannak ítélve. Külön-külön elsüllyedünk, vagy felismerve közös érdekeinket, együtt emelkedhetünk: ezt mutatja meg 1989 adventje.”
Közép-Európa népeinek közös az otthona, közös a történelme, azon dolgozunk, hogy a jövőnk is közös lehessen – tette hozzá Nagy János, kiemelve, hogy ezért tekint Magyarország partnerként Romániára. „Ha a Jóisten és az uniós belügyminiszterek tanácsa holnap úgy dönt, a magyar uniós elnökség el fogja érni az egyik legfontosabb célkitűzését, Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává válik” – fogalmazott.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte: 35 éve, 1989. december 11-én a Magyar Televízióban Tőkés László temesvári református lelkész adott interjút, hogy Magyarországon és az egész világon megtudják, milyen körülmények közé kényszerítette az embereket Ceauşescu diktatúrája. Kiemelte:
A főigazgató köszönetet mondott Gino Rado, a temesvári 1989-es Forradalom Emlékhelye igazgatójának az együttműködéséért, valamint kiemelte: az intézmény budapesti bemutatkozásával párhuzamosan Temesváron az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharcról mutatnak be egy tárlatot az MNM fotógyűjteményéből. Gino Rado kiemelte: a temesvári 1989-es Forradalom Emlékhelye és a Magyar Nemzeti Múzeum között több éve gyümölcsöző együttműködés van, már a múzeum harmadik kiállításának adnak otthont.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a temesvári 1989-es Forradalom emlékhelye vezetői jó kapcsolatban állnak
Fotó: Facebook/Magyar Nemzeti Múzeum
Hangsúlyozta: különleges a kapcsolat Temesvár és Budapest között. Mint mondta, az 1956-os események idején Temesvár szolidáris volt a magyar forradalommal. Évek múlva 1989-ben a temesvári lakosság úgy ment ki az utcára, hogy tudta, hogy a magyar nép mellette van – mondta.
Kiemelte: a kiállítás legtöbb anyaga Temesvárról szól, mert hat napig Temesvár egyedül volt a diktatúrával szemben. December 20-án 150 ezer ember előtt az Opera (ma Győzelem/Victoriei) téren a temesváriak a várost szabaddá nyilvánították – idézte fel. Mint mondta, a képeken megjelennek azok a városok, ahol a forradalmi események zajlottak, a kiállítást a bukaresti események, a Ceauşescu-per zárja. Mindenkinek ismernie kell a saját történelmét és azt is, hogy körülötte mi történt, hiszen mindannyian egy európai családot képezünk – fogalmazott.
A kiállítás, amely 21 tablót, 90 korabeli képreprodukciót és 12 korabeli dokumentum nagyítását tartalmazza, január 15-ig látogatható.
A temesvári forradalomról szóló emlékkiállítás január 15-ig tekinthető meg
Fotó: Facebook/Magyar Nemzeti Múzeum
Mint arról beszámoltunk, Temesváron ezen a hétvégén háromnapos rendezvénnyel emlékeznek meg a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom kitörésének 35. évfordulójáról.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot tartanak Temesváron – tudatta hétfőn az MTI-vel a szervezők nevében a temesvári Integratio Alapítvány.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!