2010. március 29., 10:402010. március 29., 10:40
Hatvannyolc személyt kórházba szállítottak. Az ügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket. Feltehetően pokolgépek robbantak fel, amelyeket fémdarabkákkal, vagy szögekkel töltöttek meg. Az ügyészség szerint mindkét merénylő nő volt, akik testükre erősítették a robbanóanyagot. Találtak egy harmadik, fel nem robbant bombát is a Park Kulturi állomáson, Moszkvától 180 kilométerre pedig a vasúti sínek között találtak egy robbanószerkezetet.
Az ügyészség által hétfőn délelőtt közzétett lista értelmében 36 ember vesztette életét a két robbantás következtében, délutánra 38-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, 68 sebesültet vittek kórházba. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy.
Malajzia moszkvai nagykövetsége közölte, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. A két helyszínen több mint 400 mentő és tűzoltó dolgozik. A moszkvai közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, nagyon sokan el sem indultak munkába.
A Russia Today képsorai a helyszínről:
| 1995. március 20-án Tokióban az Aum Sinrikjo (Legfőbb Igazság) nevű szekta szarin ideggázt helyezett el öt metrókocsiban a reggeli csúcsforgalomban. A merényletben 13-an meghaltak, és 6300 ember megbetegedett, sokan maradandó egészségkárosodást szenvedtek. 1995. július 25-én Párizsban algériai iszlamisták pokolgépet robbantottak egy föld alatti gyorsvasúton; nyolc ember vesztette életét, és több mint százan megsebesültek. 2004. február 6-án robbanás történt egy moszkvai metrószerelvényen, az öngyilkos merényletnek legkevesebb negyven halálos áldozata volt, s a sebesültek számát 100 és 230 közé tették. 2004. augusztus 31-én egy csecsen merénylőnő felrobbantotta magát Moszkva egyik metróállomásának bejáratánál. A robbanás tíz utas életét követelte. 2005. július 7-én öngyilkos merényleteket hajtottak végre a londoni metróban, illetve egy emeletes buszon. A támadásokban 56 ember meghalt, és mintegy 700 megsebesült. |
Hétfő délutáni hivatalos közlés szerint a moszkvai metró Park Kulturi állomásán találtak egy harmadik, fel nem robbant robbanóövet is, amilyet az öngyilkos merénylők használnak. Bombát találtak a vasúti sínek között Moszkvától 180 kilométerre, Paliha állomás közelében, mondta el a RIA Novosti hírügynökségnek Tatjana Agapova, a vasútbiztonsági szolgálat szóvivője.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának szóvivője szerint az első robbanás 7 óra 52 perckor történt, a második 8.30-kor. Az elsőben a sérültek száma tíznél több. Tűz nem keletkezett az első robbanás nyomán.
Jurij Luzskov moszkvai polgármester szerint nők követték el a két öngyilkos merényletet. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megerősítette, hogy nők voltak a merénylők. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott.
Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg.
| A moszkvai metró a több mint tízmilliós, hatalmas területű orosz főváros legfőbb tömegközlekedési eszköze, de egyben idegenforgalmi látványosság is: első állomásai még a sztálini időkben, nem is titkolt ideológiai töltéssel épültek, és szinte a szocialista realizmus látványos múzeumának tekinthetők. Az 1935-ben megnyílt földalatti vasút a legtöbb ember számára az egyetlen lehetséges közlekedési megoldás; a buszok és trolik – továbbá a személyautók – ugyanis az utóbbi években többnyire dugókban vesztegelnek, villamos pedig alig van. Az állam és a város ennek megfelelően gyors tempóban fejleszti a metrót: hálózatának hossza jelenleg mintegy 300 kilométer, 2009-ben 180 állomása volt, de évente több új is nyílik. 500 szerelvényben összesen 4500 vagon közlekedik, a szerelvények 90 másodperces időközökben követik egymást a 12 vonalon átlagosan mintegy 41,5 kilométeres sebességgel. |
A CNN amerikai hírtelevízió szerint egy, a csecsen szeparatistákhoz közel álló weboldalon vállalták a merényletet. Az orosz hatóságok egyébként közvetlenül a robbanások után közölték: lehetséges, hogy a merényleteket a függetlenségért harcoló csecsenek követték el.
A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el.
Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.
Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták. Időközben kiderült, hogy a mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internet szolgáltatás is.
| A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgatóhelyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületek ellen. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épülete közelében van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd. Mások úgy vélték, hogy a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők. Az amerikai Strafor elemzőközpont ugyanakkor alternatív forgatókönyveket sem tart kizártnak. Az első teória szerint a jelenlegi kormányfővel, Vlagyimir Putyinnal szemben álló erők így akarják gyengíteni a miniszterelnök tekintélyét. Ezen erők között az ellenzéki pártokat, a kommunistákat, illetve a Kreml személyzeti főnökének helyettesét, Vlagyimir Szurkovot említi meg, aki Dmitrij Medvegyev államfőhöz áll közel. Bár Medvegyev eddig Putyin szövetségesének számított, és ő segítette az elnöki székbe, az utóbbi időben rivalizálás kezdődött kettejük között. Az ellenzéki erők érintettsége kapcsán megjegyzik, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak a kormányellenes tüntetések, és a mostani robbantások is az ellenzék malmára hajthatják a vizet, hiszen azt jelzik, hogy a kormány képtelen szavatolni a polgárok biztonságát. A másik lehetőség szerint maga Putyin, illetve a biztonsági szolgálatok rendelhették meg a merényletet, mert ezzel ürügyet teremtenek arra, hogy lecsapjanak az iszlám szélsőségesekre, másrészt elterelik a figyelmet a gazdasági válságról, amelynek hibás kezeléséért egyre több bírálat érte az orosz kormányfőt. |
A reggeli csúcsforgalomban egyébként is kapacitása végső határán működő metró érintett vonalán, amely az egész várost átszeli, leállt a forgalom, az állomást lezárták. A központi Lubjanka téren a felszíni forgalmat is elterelik, mert a mentők, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a belügyi szervek és az ügyészség több tucat autója áll a helyszínen.
Moszkvában 2004-ben már elkövettek terrorakciót a metróban, akkor 40 ember vesztette életét.
Vlagyimir Putyin nem kételkedik abban, hogy az illetékes szervek mindent elkövetnek a moszkvai metrórobbantásokat kitervelő terroristák elfogására, s hogy a felelősöket meg fogják semmisíteni. Az orosz kormányfő Krasznojarszkban szörnyű következményekkel járó, különösen aljas bűncselekménynek nevezte a merényleteket.
Putyin utasítást írt alá, amelynek értelmében a halálos áldozatok családjainak a kormány több mint 300 ezer rubelt utal ki, s utazását megszakítva visszaindult Moszkvába. Jurij Luzskov moszkvai polgármester keddre gyásznapot hirdetett Moszkvában, s Kirill pátriárka gyászistentiszteletet tartott az áldozatok emlékére.
A NATO főtitkára és az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatban ítélte el a hétfői moszkvai metrórobbantásos merényleteket. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy az ilyen terrortámadásokat semmi sem igazolhatja. Rasmussen részvétét nyilvánította az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt. A NATO - hangsúlyozta - továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Oroszországgal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
Ugyancsak elítélő nyilatkozatot tett közzé Jerzy Buzek, az EP elnöke. Ő is azt emelte ki, hogy a polgári személyek ellen tudatosan elkövetett terrorcselekményeket semmivel sem lehet mentegetni. Buzek az Európai Parlament nevében minden lehetséges támogatást felajánlott az orosz hatóságoknak a vizsgálathoz és a tettesek igazságszolgáltatás elé állításához.
Barack Obama amerikai elnök is elítélte a hétfő reggeli moszkvai metrórobbantásokat, és részvétét fejezte ki az orosz népnek. Az amerikai nép Oroszország népével együtt áll szemben az erőszakos szélsőségességgel és a gyalázatos terrortámadásokkal - állt a washingtoni Fehér Ház közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok