2010. március 29., 10:402010. március 29., 10:40
Hatvannyolc személyt kórházba szállítottak. Az ügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket. Feltehetően pokolgépek robbantak fel, amelyeket fémdarabkákkal, vagy szögekkel töltöttek meg. Az ügyészség szerint mindkét merénylő nő volt, akik testükre erősítették a robbanóanyagot. Találtak egy harmadik, fel nem robbant bombát is a Park Kulturi állomáson, Moszkvától 180 kilométerre pedig a vasúti sínek között találtak egy robbanószerkezetet.
Az ügyészség által hétfőn délelőtt közzétett lista értelmében 36 ember vesztette életét a két robbantás következtében, délutánra 38-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, 68 sebesültet vittek kórházba. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy.
Malajzia moszkvai nagykövetsége közölte, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. A két helyszínen több mint 400 mentő és tűzoltó dolgozik. A moszkvai közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, nagyon sokan el sem indultak munkába.
A Russia Today képsorai a helyszínről:
| 1995. március 20-án Tokióban az Aum Sinrikjo (Legfőbb Igazság) nevű szekta szarin ideggázt helyezett el öt metrókocsiban a reggeli csúcsforgalomban. A merényletben 13-an meghaltak, és 6300 ember megbetegedett, sokan maradandó egészségkárosodást szenvedtek. 1995. július 25-én Párizsban algériai iszlamisták pokolgépet robbantottak egy föld alatti gyorsvasúton; nyolc ember vesztette életét, és több mint százan megsebesültek. 2004. február 6-án robbanás történt egy moszkvai metrószerelvényen, az öngyilkos merényletnek legkevesebb negyven halálos áldozata volt, s a sebesültek számát 100 és 230 közé tették. 2004. augusztus 31-én egy csecsen merénylőnő felrobbantotta magát Moszkva egyik metróállomásának bejáratánál. A robbanás tíz utas életét követelte. 2005. július 7-én öngyilkos merényleteket hajtottak végre a londoni metróban, illetve egy emeletes buszon. A támadásokban 56 ember meghalt, és mintegy 700 megsebesült. |
Hétfő délutáni hivatalos közlés szerint a moszkvai metró Park Kulturi állomásán találtak egy harmadik, fel nem robbant robbanóövet is, amilyet az öngyilkos merénylők használnak. Bombát találtak a vasúti sínek között Moszkvától 180 kilométerre, Paliha állomás közelében, mondta el a RIA Novosti hírügynökségnek Tatjana Agapova, a vasútbiztonsági szolgálat szóvivője.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának szóvivője szerint az első robbanás 7 óra 52 perckor történt, a második 8.30-kor. Az elsőben a sérültek száma tíznél több. Tűz nem keletkezett az első robbanás nyomán.
Jurij Luzskov moszkvai polgármester szerint nők követték el a két öngyilkos merényletet. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megerősítette, hogy nők voltak a merénylők. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott.
Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg.
| A moszkvai metró a több mint tízmilliós, hatalmas területű orosz főváros legfőbb tömegközlekedési eszköze, de egyben idegenforgalmi látványosság is: első állomásai még a sztálini időkben, nem is titkolt ideológiai töltéssel épültek, és szinte a szocialista realizmus látványos múzeumának tekinthetők. Az 1935-ben megnyílt földalatti vasút a legtöbb ember számára az egyetlen lehetséges közlekedési megoldás; a buszok és trolik – továbbá a személyautók – ugyanis az utóbbi években többnyire dugókban vesztegelnek, villamos pedig alig van. Az állam és a város ennek megfelelően gyors tempóban fejleszti a metrót: hálózatának hossza jelenleg mintegy 300 kilométer, 2009-ben 180 állomása volt, de évente több új is nyílik. 500 szerelvényben összesen 4500 vagon közlekedik, a szerelvények 90 másodperces időközökben követik egymást a 12 vonalon átlagosan mintegy 41,5 kilométeres sebességgel. |
A CNN amerikai hírtelevízió szerint egy, a csecsen szeparatistákhoz közel álló weboldalon vállalták a merényletet. Az orosz hatóságok egyébként közvetlenül a robbanások után közölték: lehetséges, hogy a merényleteket a függetlenségért harcoló csecsenek követték el.
A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el.
Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.
Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták. Időközben kiderült, hogy a mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internet szolgáltatás is.
| A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgatóhelyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületek ellen. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épülete közelében van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd. Mások úgy vélték, hogy a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők. Az amerikai Strafor elemzőközpont ugyanakkor alternatív forgatókönyveket sem tart kizártnak. Az első teória szerint a jelenlegi kormányfővel, Vlagyimir Putyinnal szemben álló erők így akarják gyengíteni a miniszterelnök tekintélyét. Ezen erők között az ellenzéki pártokat, a kommunistákat, illetve a Kreml személyzeti főnökének helyettesét, Vlagyimir Szurkovot említi meg, aki Dmitrij Medvegyev államfőhöz áll közel. Bár Medvegyev eddig Putyin szövetségesének számított, és ő segítette az elnöki székbe, az utóbbi időben rivalizálás kezdődött kettejük között. Az ellenzéki erők érintettsége kapcsán megjegyzik, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak a kormányellenes tüntetések, és a mostani robbantások is az ellenzék malmára hajthatják a vizet, hiszen azt jelzik, hogy a kormány képtelen szavatolni a polgárok biztonságát. A másik lehetőség szerint maga Putyin, illetve a biztonsági szolgálatok rendelhették meg a merényletet, mert ezzel ürügyet teremtenek arra, hogy lecsapjanak az iszlám szélsőségesekre, másrészt elterelik a figyelmet a gazdasági válságról, amelynek hibás kezeléséért egyre több bírálat érte az orosz kormányfőt. |
A reggeli csúcsforgalomban egyébként is kapacitása végső határán működő metró érintett vonalán, amely az egész várost átszeli, leállt a forgalom, az állomást lezárták. A központi Lubjanka téren a felszíni forgalmat is elterelik, mert a mentők, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a belügyi szervek és az ügyészség több tucat autója áll a helyszínen.
Moszkvában 2004-ben már elkövettek terrorakciót a metróban, akkor 40 ember vesztette életét.
Vlagyimir Putyin nem kételkedik abban, hogy az illetékes szervek mindent elkövetnek a moszkvai metrórobbantásokat kitervelő terroristák elfogására, s hogy a felelősöket meg fogják semmisíteni. Az orosz kormányfő Krasznojarszkban szörnyű következményekkel járó, különösen aljas bűncselekménynek nevezte a merényleteket.
Putyin utasítást írt alá, amelynek értelmében a halálos áldozatok családjainak a kormány több mint 300 ezer rubelt utal ki, s utazását megszakítva visszaindult Moszkvába. Jurij Luzskov moszkvai polgármester keddre gyásznapot hirdetett Moszkvában, s Kirill pátriárka gyászistentiszteletet tartott az áldozatok emlékére.
A NATO főtitkára és az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatban ítélte el a hétfői moszkvai metrórobbantásos merényleteket. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy az ilyen terrortámadásokat semmi sem igazolhatja. Rasmussen részvétét nyilvánította az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt. A NATO - hangsúlyozta - továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Oroszországgal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
Ugyancsak elítélő nyilatkozatot tett közzé Jerzy Buzek, az EP elnöke. Ő is azt emelte ki, hogy a polgári személyek ellen tudatosan elkövetett terrorcselekményeket semmivel sem lehet mentegetni. Buzek az Európai Parlament nevében minden lehetséges támogatást felajánlott az orosz hatóságoknak a vizsgálathoz és a tettesek igazságszolgáltatás elé állításához.
Barack Obama amerikai elnök is elítélte a hétfő reggeli moszkvai metrórobbantásokat, és részvétét fejezte ki az orosz népnek. Az amerikai nép Oroszország népével együtt áll szemben az erőszakos szélsőségességgel és a gyalázatos terrortámadásokkal - állt a washingtoni Fehér Ház közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
Látogatottsági adatok