Zöldülnie kell az autóiparnak. 2025-re 15 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást
Fotó: jedlikanyosklaszter.hu
Miközben az Európai Parlament arról döntött, hogy az Európai Unióban a következő évtized végéig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az Unió számvevőszéke felrója, hogy az EU késésben van az elektromos autóipar és járművek elterjedésének serkentése terén.
2019. április 03., 10:522019. április 03., 10:52
Az Európai Uniónak energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez javítania kell energiatárolási kapacitásán – közölte az Európai Számvevőszék az energiatárolási technológiák terén jelentkező nehézségeket összegző, hétfőn közzétett tájékoztatójában. Az EU luxembourgi központú számvevőszéke arra figyelmeztetett, hogy az Unió akkumulátorgyártó kapacitása elmarad a nemzetközi versenytársakétól, és nem feltétlenül fog megvalósulni az európai akkumulátoripari összefogás 2025-re kitűzött célja. Az MTI által ismertetett megállapítás szerint az Unió a többi vezető globális régióhoz képest késésben van az – elektromos járművekben is alkalmazott – lítiumion-akkumulátorok gyártásához szükséges kapacitás fejlesztésével. Mivel az Unió az akkumulátorgyártási piacra csak „második szereplőként” fog belépni, előfordulhat, hogy nehezen szerez versenyelőnyt – húzták alá.
Az elektromos mobilitást illetően megállapították,
Hozzátették ugyanakkor, hogy a megújuló forrásból előállított üzemanyagok, többek között a megújuló villamos energia vagy hidrogén elősegítheti a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a fejlettebb energiatárolási technológiák pedig az ilyen üzemanyagokkal működő járműflották elterjedését.
Közben az Európai Parlament éppen a múlt héten fogadta el a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást, ami szerint
A strasbourgi plenáris ülésen 521:63 arányban megszavazott, bár még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében az új személyautóknál 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárműveknél 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Az Európai Unió társjogalkotó intézményei decemberben hozták tető alá az előzetes megállapodást, ami szakértők szerint fontos a közlekedési szektor modernizálása érdekében. A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautóknál, 30 százalékot a kisteherautóknál. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni.
Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna. A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Szakértők szerint rendkívül nehéz volt tető alá hozni a kompromisszumot, és ez egyike volt azon ügyeknek az EU-ban, amelyekben a legintenzívebb lobbitevékenység volt tapasztalható tavaly, egyebek mellett az autó- és olajipari vállalatok, más gyártók és környezetvédelmi szervezetek részéről. A megállapodást még a miniszterek tanácsának is meg kell erősítenie hivatalosan, ez várhatóan hamarosan megtörténik.
Európában évente 400 ezer haláleset írható a légszennyezés számlájára. A romániai gépkocsipark pedig az egyik legöregebb: jelenleg különben 6,4 millió autó rója a romániai utakat, amelyek közül kevesebb mint 550 ezer fiatalabb 5 évesnél, 3 millió pedig öregebb 15 évesnél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Január elsejétől 25 lejes adót kell fizetni az EU-n kívülről – például a Temu, Shein, Trendyol webáruházakból – érkező, 150 eurónál alacsonyabb értékű csomagok után, miután az alkotmánybíróság szerdán nem adott helyt az AUR alkotmányossági kifogásainak.
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – közölte az Európai Bizottság.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Az idei év első tíz hónapjában 27,493 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 275,7 millió euróval (1 százalékkal) nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Új mélytengeri fúráshoz nyújtott be környezetvédelmi dokumentációt a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen az OMV Petrom, amely a Romgazzal együtt a terület koncessziós jogosultja.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Jó hírrel indulhat az év a jelzáloghitelesek számára: januártól kevesebb lehet a havi törlesztőrészlet, mivel csökken a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC).
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) 2025. december 15-ig bezárólag fogadja a 2026-os évre vonatkozó, az állattenyésztési ágazatban igényelhető állami támogatás éves kezdeti kérelmeit.
A kormány arra készül, hogy a jelenlegi szinten fagyassza be a minimálbért jövőre – közölte a Digi 24 hírcsatorna kormányzati forrásokra hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy személyesen részt vesz a Netflix által bejelentett, több mint 70 milliárd dolláros Warner Bros. Discovery-felvásárlás versenyhivatali jóváhagyásának elbírálásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!