Zöldülnie kell az autóiparnak. 2025-re 15 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást
Fotó: jedlikanyosklaszter.hu
Miközben az Európai Parlament arról döntött, hogy az Európai Unióban a következő évtized végéig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az Unió számvevőszéke felrója, hogy az EU késésben van az elektromos autóipar és járművek elterjedésének serkentése terén.
2019. április 03., 10:522019. április 03., 10:52
Az Európai Uniónak energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez javítania kell energiatárolási kapacitásán – közölte az Európai Számvevőszék az energiatárolási technológiák terén jelentkező nehézségeket összegző, hétfőn közzétett tájékoztatójában. Az EU luxembourgi központú számvevőszéke arra figyelmeztetett, hogy az Unió akkumulátorgyártó kapacitása elmarad a nemzetközi versenytársakétól, és nem feltétlenül fog megvalósulni az európai akkumulátoripari összefogás 2025-re kitűzött célja. Az MTI által ismertetett megállapítás szerint az Unió a többi vezető globális régióhoz képest késésben van az – elektromos járművekben is alkalmazott – lítiumion-akkumulátorok gyártásához szükséges kapacitás fejlesztésével. Mivel az Unió az akkumulátorgyártási piacra csak „második szereplőként” fog belépni, előfordulhat, hogy nehezen szerez versenyelőnyt – húzták alá.
Az elektromos mobilitást illetően megállapították,
Hozzátették ugyanakkor, hogy a megújuló forrásból előállított üzemanyagok, többek között a megújuló villamos energia vagy hidrogén elősegítheti a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a fejlettebb energiatárolási technológiák pedig az ilyen üzemanyagokkal működő járműflották elterjedését.
Közben az Európai Parlament éppen a múlt héten fogadta el a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást, ami szerint
A strasbourgi plenáris ülésen 521:63 arányban megszavazott, bár még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében az új személyautóknál 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárműveknél 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Az Európai Unió társjogalkotó intézményei decemberben hozták tető alá az előzetes megállapodást, ami szakértők szerint fontos a közlekedési szektor modernizálása érdekében. A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautóknál, 30 százalékot a kisteherautóknál. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni.
Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna. A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Szakértők szerint rendkívül nehéz volt tető alá hozni a kompromisszumot, és ez egyike volt azon ügyeknek az EU-ban, amelyekben a legintenzívebb lobbitevékenység volt tapasztalható tavaly, egyebek mellett az autó- és olajipari vállalatok, más gyártók és környezetvédelmi szervezetek részéről. A megállapodást még a miniszterek tanácsának is meg kell erősítenie hivatalosan, ez várhatóan hamarosan megtörténik.
Európában évente 400 ezer haláleset írható a légszennyezés számlájára. A romániai gépkocsipark pedig az egyik legöregebb: jelenleg különben 6,4 millió autó rója a romániai utakat, amelyek közül kevesebb mint 550 ezer fiatalabb 5 évesnél, 3 millió pedig öregebb 15 évesnél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!