
Zöldülnie kell az autóiparnak. 2025-re 15 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást
Fotó: jedlikanyosklaszter.hu
Miközben az Európai Parlament arról döntött, hogy az Európai Unióban a következő évtized végéig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az Unió számvevőszéke felrója, hogy az EU késésben van az elektromos autóipar és járművek elterjedésének serkentése terén.
2019. április 03., 10:522019. április 03., 10:52
Az Európai Uniónak energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez javítania kell energiatárolási kapacitásán – közölte az Európai Számvevőszék az energiatárolási technológiák terén jelentkező nehézségeket összegző, hétfőn közzétett tájékoztatójában. Az EU luxembourgi központú számvevőszéke arra figyelmeztetett, hogy az Unió akkumulátorgyártó kapacitása elmarad a nemzetközi versenytársakétól, és nem feltétlenül fog megvalósulni az európai akkumulátoripari összefogás 2025-re kitűzött célja. Az MTI által ismertetett megállapítás szerint az Unió a többi vezető globális régióhoz képest késésben van az – elektromos járművekben is alkalmazott – lítiumion-akkumulátorok gyártásához szükséges kapacitás fejlesztésével. Mivel az Unió az akkumulátorgyártási piacra csak „második szereplőként” fog belépni, előfordulhat, hogy nehezen szerez versenyelőnyt – húzták alá.
Az elektromos mobilitást illetően megállapították,
Hozzátették ugyanakkor, hogy a megújuló forrásból előállított üzemanyagok, többek között a megújuló villamos energia vagy hidrogén elősegítheti a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a fejlettebb energiatárolási technológiák pedig az ilyen üzemanyagokkal működő járműflották elterjedését.
Közben az Európai Parlament éppen a múlt héten fogadta el a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást, ami szerint
A strasbourgi plenáris ülésen 521:63 arányban megszavazott, bár még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében az új személyautóknál 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárműveknél 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Az Európai Unió társjogalkotó intézményei decemberben hozták tető alá az előzetes megállapodást, ami szakértők szerint fontos a közlekedési szektor modernizálása érdekében. A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautóknál, 30 százalékot a kisteherautóknál. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni.
Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna. A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Szakértők szerint rendkívül nehéz volt tető alá hozni a kompromisszumot, és ez egyike volt azon ügyeknek az EU-ban, amelyekben a legintenzívebb lobbitevékenység volt tapasztalható tavaly, egyebek mellett az autó- és olajipari vállalatok, más gyártók és környezetvédelmi szervezetek részéről. A megállapodást még a miniszterek tanácsának is meg kell erősítenie hivatalosan, ez várhatóan hamarosan megtörténik.
Európában évente 400 ezer haláleset írható a légszennyezés számlájára. A romániai gépkocsipark pedig az egyik legöregebb: jelenleg különben 6,4 millió autó rója a romániai utakat, amelyek közül kevesebb mint 550 ezer fiatalabb 5 évesnél, 3 millió pedig öregebb 15 évesnél.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
szóljon hozzá!