Hirdetés

Kémbotrány borzolja a kedélyeket Washingtonban és Moszkvában

Tíz embert vettek őrizetbe az Egyesült Államokban, akiket Oroszország javára végzett kémtevékenységgel gyanúsítanak – közölte az amerikai igazságügy-minisztérium. Washington és Moszkva ennek ellenére egyaránt folytatni szeretné a kétoldalú együttműködést. Orosz lapok szerint a kémügy Barack Obama amerikai elnök ellen irányul.

Hírösszefoglaló

2010. június 30., 14:312010. június 30., 14:31

Az amerikai közlés szerint az illetőket vasárnap tartóztatták le, feltételezhetően az orosz kormány illegális ügynökei voltak. Egy további gyanúsítottat, aki a washingtoni tárca szerint szökésben van, a ciprusi rendőrség vett őrizetbe kedden az Interpol riasztása nyomán a lárnakai repülőtéren, amint éppen egy Budapestre induló járatra akart felszállni. Az 55 éves férfit 20 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és kiadatási eljárás indult ellene.

Az Egyesült Államokban őrizetbe vett tíz személy közül nyolcat azzal vádolnak, hogy hosszú távú, erősen fedett küldetést teljesítettek Oroszország megbízásából az Egyesült Államok területén. További két személy a gyanú szerint szintén részt vett ugyanebben az orosz hírszerzési programban. A Cipruson őrizetbe vett 11. személyt pénzmosás és kémkedés miatt körözték, a pénzmosás vádja az Egyesült Államokban őrizetbe vettek közül kilencnek az esetében szintén felbukkan.

A New York-i szövetségi kerületi bíróságon benyújtott kereset első vádpontja – külföldi kormány ügynökeként való működés – 5 éves maximális börtönbüntetéssel jár.

Az igazságügyi tárca nem közölt részleteket a feltételezett ügynökök küldetéséről. Az FBI viszont úgy tájékoztatott: az volt a céljuk, hogy maximális mértékben amerikanizálódjanak, hogy szabadon gyűjthessenek információkat és olyan forrásokat szervezzenek be, akik behatolhatnak az ország döntéshozó köreibe.

Amerikai sajtóhírek szerint az ügynökök két csoportban dolgoztak, és Moszkvában készült különleges számítógépeken keresztül a New York-i ENSZ-központban dolgozó orosz diplomatákkal álltak kapcsolatban.

Az orosz külügyminisztérium keddi nyilatkozata szerint Moszkva az amerikai lépéseket megalapozatlannak tekinti, azok „elítélendő célokat szolgálnak”. Andrej Nyesztyerenko szóvivő mély sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy mindez éppen akkor történik, amikor az amerikai kormányzat az orosz-amerikai kapcsolatok „újraindítását” szorgalmazza. Emlékeztetett arra, hogy effajta ügyek a múltban is előfordultak, éppen akkor, amikor a kétoldalú kapcsolatok felíveltek. Nyesztyerenko egy másik keddi nyilatkozatában azt állította, hogy az őrizetbe vett személyek, orosz állampolgárok, nem végeztek olyan tevékenységet, amely az Egyesült Államok érdekeit sértette volna.

Folytatódik az orosz-amerikai együttműködés

Vlagyimir Putyin kedden, Bill Clinton volt amerikai elnökkel találkozván reményét fejezte ki, hogy az ügy nem árt a kétoldalú kapcsolatoknak. Egyúttal erősen bírálta is az amerikai hatóságokat, önkényeskedéssel vádolta meg őket.

„Azzal számolunk, hogy nem lesz negatív hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe személyekkel kapcsolatos incidens” – közölte a moszkvai külügyminisztérium sajtóosztálya szerdán orosz hírügynökségek érdeklődésére. Hozzáfűzte, hogy Moszkva tudomásul vette Robert Gibbs fehér házi szóvivő nyilatkozatát. Keddi washingtoni sajtóértekezletén Gibbs reményét fejezte ki, hogy a kémhistória nem befolyásolja az orosz-amerikai kapcsolatok fejlődésének kedvező dinamikáját. „Nem gondolom, hogy ez hatást gyakorol az Oroszországgal való kapcsolataink újraindításának politikájára” - mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi másfél év alatt jelentős fejlődés következett be a közös munkában, kezdve az új START-szerződéstől Irán és Észak-Korea problematikájáig.

Washington folytatja a diplomáciai együttműködést Moszkvával a kétoldalú kapcsolatokban elért eredmények megszilárdítása érdekében az orosz kémhálózat leleplezése ellenére – közölte kedden az amerikai külügyminisztérium.

„Úgy érezzük, jelentős előrehaladást értünk el abban a 18 hónapban, amelyben egy másfajta viszonyra törekedtünk Oroszországgal; van mit felmutatnunk” – mondta Philip Gordon külügyi államtitkár-helyettes.

Kijelentette, hogy az új típusú együttműködés a kémügy ellenére folytatódik. Barack Obama amerikai elnök – noha egy keddi sajtóértekezleten feltették neki a kérdést – nem volt hajlandó kommentálni a kémügyet.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi jeruzsálemi nyilatkozata szerint „különös műgonddal” választották ki a pillanatot a kémügy kirobbantására.

Vlagyimir Kolesznyikov, az orosz alsóház (duma) biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnökhelyettese a hidegháború csökevényének nevezte a kémügyet, s úgy vélte, hogy Moszkva arányos választ fog adni. Különösen furcsának minősítette a történteket az amerikai és az orosz elnök közelmúltbeli találkozójának fényében. Szavai szerint a botrányt azok robbantották ki, akik megpróbálják megtorpedózni az orosz-amerikai kapcsolatok pozitív alakulását.

Gennagyij Gudkov, a bizottság másik elnökhelyettese nem tartotta kizártnak, hogy a Barack Obama amerikai elnökkel szemben álló politikai erők szervezték meg a kémügyet. Az egykor az elhárítás tisztjeként dolgozó elnökhelyettes utalt arra, hogy közvetlenül az orosz elnök hivatalos amerikai látogatása után történt a látványos és nyilvános leleplezés.

Oleg Gorgyijevszkij egykori szovjet-brit kettős ügynök, a szovjet titkosszolgálat londoni irodájának volt helyettes vezetője, aki lelepleződése után Nagy-Britanniába szökött, úgy becsülte, hogy mintegy félszáz, erősen fedett hírszerző pár dolgozhat Oroszországnak az Egyesült Államokban, más orosz ügynökök mellett. Közlése szerint az orosz elnök ismeri számukat.

Fehér Házi szóvivők: Obama tudott a kémügyről

Barack Obama elnök tudott a kémek ügyében folyó vizsgálatról, amikor a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnököt fogadta a Fehér Házban – mondta helyi idő szerint kedden Robert Gibbs fehér házi szóvivő. Gibb hozzátette: azt nem tudja, hogy az elnök tudott-e arról, hogy küszöbön állnak az őrizetbe vételek.

Tommy Vietor fehér házi szóvivő szerint Obama nem tudta, mikorra tervezik az elfogásokat. Gibb szerint a műveletet a rendvédelmi szervek irányították, nem pedig az elnök, akit tájékoztattak róla.

Az orosz sajtó szerint Obama lehet a kémbotrány célpontja

Bőségesen taglalták az orosz napilapok szerdán a hét elején kipattant amerikai kémbotrányt, amelyet a Kommerszant című közéleti-üzleti újság a legkevésbé meggyőző és szükséges ügynek nevezett.

A Kommerszant szerint orosz és amerikai szakértők biztosak abban, hogy adott esetben az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) érdekei felülkerekedtek az államiakon. A két ország politikusainak reagálása arról tanúskodik, hogy sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem akar nagy vitát kerekíteni a botrányból.

Harvey Clare, az atlantai Emory egyetem professzora, a Kémek: a KGB tündöklése és bukása Amerikában című könyv szerzője az újságnak adott nyilatkozatában kifejtette: számára egyértelműnek tűnik, hogy az FBI operatív elképzelései erősebbnek bizonyultak az orosz-amerikai kapcsolatok újraindítását célzó politika feletti elmélkedéseknél és jövőjénél.

Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie központ vezetője szerint több csoport provokálhatta ki a botrányt. Egyfelől azok az amerikai politikusok, aki úgy vélik, hogy Barack Obama elnök túlságosan közel került az oroszokhoz és a kezükre játszik. Másfelől ott vannak maguk a titkosszolgálatok, amelyek nagy visszhangot keltő bukások sorozata után meg akarták mutatni szakmai hozzáértésüket.

Moszkva nem hajlik arra, hogy a Fehér Ház titkos intrikáit vélje felfedezni a kémügyben. Egy magas rangú diplomáciai forrás rámutatott, hogy az Obama és Dmitrij Medvegyev között kialakult bizalom szintje elég magas ahhoz, hogy Obama múlt heti washingtoni találkozójukon tájékoztatta volna orosz kollégáját a készülődő akcióról. „Ha ezt nem tette meg, az jelenti, hogy az utolsó pillanatban értesítették a műveletről” – véli a diplomata.

A Nyezaviszimja Gazeta című orosz lap arra figyelmeztet, hogy a kémbotrány megkérdőjelezi Oroszország és az Egyesült Államok közeledését. Viktor Kremenyuk, az Egyesült Államok és Kanada Intézet igazgató-helyettese a lapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy az amerikai fél tudatosan választotta meg a botrány kirobbantásának időpontját. Szerinte Amerika egészében véve még nem áll készen arra, hogy a normális kapcsolatok kiépítésében olyan messzire menjen el, mint az Obama akarja.

„Sok amerikai kételkedik abban, hogy Oroszország ezt megérdemli” – mondta, hozzátéve, hogy az amerikai kormányzati politika ellenzői próbálták meg semmissé tenni a múlt heti csúcstalálkozó eredményeit, illetve megakadályozni az új START-szerződés ratifikálását.

Kremenyukhoz hasonlóan az Izvesztyija című újság is úgy véli, hogy a botrány valódi célpontja Barack Obama. Nyikolaj Leonov nyugalmazott hírszerző, a KGB egykori magas rangú vezetője kifejtette, hogy Amerikában sokan szeretnék leállítani a kapcsolatok felmelegítését és visszahozni az előző elnök, George Bush politikáját. Mihail Grisankov, az Állami Duma, az orosz törvényhozás alsóháza biztonsági bizottsága elnökének első helyettese kérdések sokaságát látja, amelyek között első helyen az időzítés áll. „Vagy az Oroszországgal való kapcsolatok javításának ellenzői léptek, vagy ez bizonyos jelzés volt Obama felé, miszerint a Moszkvával való együttműködés vektorát nem ő fogja kijelölni” – mondta Grisankov.

Egykori szovjet kém: a hidegháború legrosszabb éveit idézi az ügy

Oleg Kalugin volt szovjet kém – aki az 1970-es években a hírhedt szovjet hírszerzés, a KGB tevékenységét irányította az Egyesült Államokban, később viszont elhagyta hazáját és a tengerentúlon telepedett le – azt mondta a CNN hírtelevíziónak: meglepte, hogy az oroszok ilyen kiterjedt kémakciót indítottak. Szerinte az eset „a hidegháború legrosszabb éveire” emlékeztet.

Kifejtette: a szovjet és az orosz felderítésnek évtizedeken át az volt a legfőbb célja, hogy potenciális kémeket kutasson fel és azokat fontos posztokra juttassa a külügy- és a védelmi minisztériumban, illetve a Fehér Házban. Azt is elmondta: lenyűgözte az FBI teljesítménye, az, hogy éveken át megfigyelés alatt tudták tartani az ügynököket.

Kifejtette: nem meglepő, hogy a gyanúsítottak közül többen egykori kanadai állampolgárok, ugyanis a szovjet hírszerzés az ottani jelentős szovjet, illetve orosz bevándorló közösségre támaszkodva mintegy ugródeszkaként használta Kanadát az Egyesült Államokban végzendő kémkedéshez. Kalugin szerint a kémügy nyomán majd felébrednek azok az amerikaiak, akik azt hiszik, hogy Oroszország egy teljesen más ország. Utalt rá, hogy Vlagyimir Putyin volt orosz elnök, jelenlegi miniszterelnök – aki egykor KGB-ügynök volt – helyreállította a hírszerzés korábbi tekintélyét.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról

Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról
2026. május 04., hétfő

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok

Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok
2026. május 02., szombat

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek

Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”

Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”
2026. május 01., péntek

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége

A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége
2026. május 01., péntek

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása

Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása
2026. április 30., csütörtök

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón

Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón
2026. április 30., csütörtök

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
Hirdetés
Hirdetés