Hirdetés

Kelet-európai elnököt választott az Európai Parlament

Jerzy Buzek volt lengyel kormányfőt választotta meg az Európai Parlament (EP) új elnökévé kedden Strasbourgban a 736 főnyi testület. A 69 éves Buzek a júniusi választások után tartott első ülésen nyerte el a parlament támogatását, amelyben a jobbközép pártok alkotják a legnagyobb erőt. Ez az első alkalom, hogy az egykori szovjet tömb egyik volt tagállamának képviselője kapja meg a nagyrészt ceremoniális, ugyanakkor tekintélyes tisztséget. Buzek 1997 és 2001 között volt Lengyelország miniszterelnöke, és 2004-ben lett tagja az EP-nek, röviddel azután, hogy országa belépett az Európai Unióba. Buzek a német Hans-Gert Pötteringet váltja az EP elnöki tisztségében.

MTI

Hírösszefoglaló

2009. július 14., 16:012009. július 14., 16:01

Az EP elnökének megbízatása két és fél évre szól. Jerzy Buzek után bizonyosan egy szocialista képviselő tölti majd be az elnöki posztot. Buzek 555 szavazatot kapott, az összes leadott szavazat 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százalékát.A volt lengyel kormányfő mellett egyetlen jelölt indult az elnökválasztáson: a kommunista pártokat is magában foglaló Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal frakció jelöltje, Eva-Britt Svensson. Rá azonban mindössze 89-en voksoltak. Jerzy Buzek a szavazás után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére.

A kelet-európai elnök megválasztását a felszólaló frakcióvezetők többsége jelképnek minősítette Európa megosztottságának végérvényes befejezésére. Elődje, Hans-Gert Pöttering hangoztatta, hogy Buzek az EP előző öt évében kiemelten együttműködő partnernek bizonyult európai uniós intézményes kérdésekben is. Az új elnök állást foglalt az uniós reformszerződés gyors életbe lépése mellett, és – frakciója, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt álláspontjának megfelelően – sürgette José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök újabb megbízatásának európai parlamenti jóváhagyását is. Barrosoról várhatóan szeptemberben szavaz az EP. Bejelentették Strasbourgban azt is, hogy a parlament ideiglenes bizottságot állít fel a nemzetközi gazdasági válsággal kapcsolatos problémák megtárgyalására.

Jerzy Buzek

Az Európai Parlament a hét folyamán, Strasbourgban tartja alakuló plenáris ülését, amelyen megválasztja vezető tisztségviselőit. A június 4-7. között tartott európai parlamenti választáson a szavazók összesen 736 képviselőt küldtek az Európai Unió választott parlamentjébe. Ezek 7 frakcióba tömörülnek, 28-an pedig frakción kívüliek.

Romániának 33 képviselői mandátuma van, Magyarország 22 hellyel rendelkezik az EP-ben.

A legnagyobb frakciót a kereszténydemokrata-konzervatív erők tömörülése, az Európai Néppárt alkotja 265 taggal. Itt található a legtöbb magyar képviselő is: a Fidesz és a KDNP 14 képviselője mellett a szlovákiai MKP 2 és az RMDSZ 3 választottja, Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba is ehhez a pártcsoporthoz tartozik.

A második legnagyobb frakciót a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (volt Európai Szocialisták Pártja) alkotja 184 képviselővel, köztük az MSZP 4 tagjával.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (84 képviselő) és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (55) magyar képviselők nélkül állt fel.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták (55) csoportjához tartozik az MDF és annak egyetlen EP-képviselője, Bokros Lajos.

Az Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal (35) és A Szabadság és Demokrácia Európája (30) frakciókban nem ülnek magyarok, viszont a függetlenek között foglal helyet a Jobbik 3 képviselője.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 13., kedd

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren

Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren
Hirdetés
2026. október 13., kedd

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen
2026. október 12., hétfő

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt
2026. október 12., hétfő

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja

Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli

Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli
2026. október 11., vasárnap

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat

Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat
2026. október 11., vasárnap

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony

Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen

Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen
2026. október 10., szombat

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára

Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
2026. október 09., péntek

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj
Hirdetés
Hirdetés