Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő
Fotó: Európai Tanács
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
2024. november 19., 16:292024. november 19., 16:29
Hangsúlyozta: az uniós tagországok feladata egyebek között a lőszergyártás, a NATO-é pedig Európa védelmének megszervezése, de Európának az atlanti szövetségen belül ki kell építenie egy európai pillért.
Az európai katonai kiadások 30 százalékkal magasabbak, mint a háború kezdete előtt, és tavaly 326 milliárd euróra nőttek. Ez folyamatosan emelkedik, mivel az ukránok támogatása elengedhetetlen – emelte ki. Hozzátette, hogy az EU elindította minden idők legambiciózusabb kiképzési misszióját, amelynek keretében több mint 65 ezer ukrán katonát képeztek ki, akik azonnal életveszélybe kerültek volna a csataterén, ha nem sajátítják el a modern hadviselést.
A főképviselő szerint ugyancsak nagy lépés volt az úgynevezett stratégiai iránytű jóváhagyása, amely az európai védelem irányvonalát és a katonai kapacitások növelését célozza. Itt azon van a hangsúly, hogy a védelem nem csupán a lőszer előállításáról szól, hanem ipari kapacitások kiépítéséről is – jegyezte meg.
Az ukránok továbbra is sikerrel ellenállnak az Európai Unió nagymértékű támogatásával – húzta alá.
Ami az uniós tagállamok védelmi befektetéseit illeti, Borrell szerint a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy együttesen majdnem eléri a kétszázalékos szintet, de az egyes országok között nagy különbségek vannak.
„Néhány tagállam 4 százalék felett van, mások még mindig 1,5 százalék alatt. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hangolni.
– hívta fel a figyelmet.
Üdvözölte az amerikai kormány döntését, amely lehetővé teszi a nagy hatótávolságú fegyverek használatát 300 kilométeres távolságig orosz területen belül. Rámutatott, hogy az engedélyezés Európában nemzeti hatáskör, és bár egyes tagállamok már jóváhagyták, mások még nem reagáltak, de várható, hogy követni fogják az Egyesült Államok példáját.
Véleménye szerint „az európaiak nem lehetnek reaktív üzemmódban, nem várhatják meg, hogy mit fognak tenni az amerikaiak, mit dönt majd az új amerikai elnök, Donald Trump, mert Ukrajnának nyújtott támogatásunknak folytatódnia kell”.
Rámutatott, hogy Ukrajna immáron majdnem annyi tüzérségi lőszerrel rendelkezik, mint Oroszország, és a lőszerek beszerzési költségeinek több mint egyharmadát Németország fedezte.
Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi helyzetet az Oroszország által jelentett fenyegetettséghez kell igazítani, amely nem csak katonai, hanem hibrid fenyegetettség is, és ez megköveteli a védelem teljes egészének fejlesztését, nemcsak katonai oldalról.
Pistorius kitért arra is, hogy hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikai szálas kábelen keresztül lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg.
A német védelmi miniszter szerint azonban ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik”. „Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!