Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő
Fotó: Európai Tanács
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
2024. november 19., 16:292024. november 19., 16:29
Hangsúlyozta: az uniós tagországok feladata egyebek között a lőszergyártás, a NATO-é pedig Európa védelmének megszervezése, de Európának az atlanti szövetségen belül ki kell építenie egy európai pillért.
Az európai katonai kiadások 30 százalékkal magasabbak, mint a háború kezdete előtt, és tavaly 326 milliárd euróra nőttek. Ez folyamatosan emelkedik, mivel az ukránok támogatása elengedhetetlen – emelte ki. Hozzátette, hogy az EU elindította minden idők legambiciózusabb kiképzési misszióját, amelynek keretében több mint 65 ezer ukrán katonát képeztek ki, akik azonnal életveszélybe kerültek volna a csataterén, ha nem sajátítják el a modern hadviselést.
A főképviselő szerint ugyancsak nagy lépés volt az úgynevezett stratégiai iránytű jóváhagyása, amely az európai védelem irányvonalát és a katonai kapacitások növelését célozza. Itt azon van a hangsúly, hogy a védelem nem csupán a lőszer előállításáról szól, hanem ipari kapacitások kiépítéséről is – jegyezte meg.
Az ukránok továbbra is sikerrel ellenállnak az Európai Unió nagymértékű támogatásával – húzta alá.
Ami az uniós tagállamok védelmi befektetéseit illeti, Borrell szerint a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy együttesen majdnem eléri a kétszázalékos szintet, de az egyes országok között nagy különbségek vannak.
„Néhány tagállam 4 százalék felett van, mások még mindig 1,5 százalék alatt. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hangolni.
– hívta fel a figyelmet.
Üdvözölte az amerikai kormány döntését, amely lehetővé teszi a nagy hatótávolságú fegyverek használatát 300 kilométeres távolságig orosz területen belül. Rámutatott, hogy az engedélyezés Európában nemzeti hatáskör, és bár egyes tagállamok már jóváhagyták, mások még nem reagáltak, de várható, hogy követni fogják az Egyesült Államok példáját.
Véleménye szerint „az európaiak nem lehetnek reaktív üzemmódban, nem várhatják meg, hogy mit fognak tenni az amerikaiak, mit dönt majd az új amerikai elnök, Donald Trump, mert Ukrajnának nyújtott támogatásunknak folytatódnia kell”.
Rámutatott, hogy Ukrajna immáron majdnem annyi tüzérségi lőszerrel rendelkezik, mint Oroszország, és a lőszerek beszerzési költségeinek több mint egyharmadát Németország fedezte.
Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi helyzetet az Oroszország által jelentett fenyegetettséghez kell igazítani, amely nem csak katonai, hanem hibrid fenyegetettség is, és ez megköveteli a védelem teljes egészének fejlesztését, nemcsak katonai oldalról.
Pistorius kitért arra is, hogy hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikai szálas kábelen keresztül lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg.
A német védelmi miniszter szerint azonban ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik”. „Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
Mentális problémákkal küszködő 18 éves transznemű nőként azonosította szerdán a kanadai rendőrség a Brit Columbia tartomány Tumbler Ridge-i iskolájában nyolc embert megölő lövöldözőt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy elfogadta Washington javaslatát, hogy a jövő héten az Egyesült Államokban tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót Oroszországgal a háború befejezéséről.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!