Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő
Fotó: Európai Tanács
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
2024. november 19., 16:292024. november 19., 16:29
Hangsúlyozta: az uniós tagországok feladata egyebek között a lőszergyártás, a NATO-é pedig Európa védelmének megszervezése, de Európának az atlanti szövetségen belül ki kell építenie egy európai pillért.
Az európai katonai kiadások 30 százalékkal magasabbak, mint a háború kezdete előtt, és tavaly 326 milliárd euróra nőttek. Ez folyamatosan emelkedik, mivel az ukránok támogatása elengedhetetlen – emelte ki. Hozzátette, hogy az EU elindította minden idők legambiciózusabb kiképzési misszióját, amelynek keretében több mint 65 ezer ukrán katonát képeztek ki, akik azonnal életveszélybe kerültek volna a csataterén, ha nem sajátítják el a modern hadviselést.
A főképviselő szerint ugyancsak nagy lépés volt az úgynevezett stratégiai iránytű jóváhagyása, amely az európai védelem irányvonalát és a katonai kapacitások növelését célozza. Itt azon van a hangsúly, hogy a védelem nem csupán a lőszer előállításáról szól, hanem ipari kapacitások kiépítéséről is – jegyezte meg.
Az ukránok továbbra is sikerrel ellenállnak az Európai Unió nagymértékű támogatásával – húzta alá.
Ami az uniós tagállamok védelmi befektetéseit illeti, Borrell szerint a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy együttesen majdnem eléri a kétszázalékos szintet, de az egyes országok között nagy különbségek vannak.
„Néhány tagállam 4 százalék felett van, mások még mindig 1,5 százalék alatt. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hangolni.
– hívta fel a figyelmet.
Üdvözölte az amerikai kormány döntését, amely lehetővé teszi a nagy hatótávolságú fegyverek használatát 300 kilométeres távolságig orosz területen belül. Rámutatott, hogy az engedélyezés Európában nemzeti hatáskör, és bár egyes tagállamok már jóváhagyták, mások még nem reagáltak, de várható, hogy követni fogják az Egyesült Államok példáját.
Véleménye szerint „az európaiak nem lehetnek reaktív üzemmódban, nem várhatják meg, hogy mit fognak tenni az amerikaiak, mit dönt majd az új amerikai elnök, Donald Trump, mert Ukrajnának nyújtott támogatásunknak folytatódnia kell”.
Rámutatott, hogy Ukrajna immáron majdnem annyi tüzérségi lőszerrel rendelkezik, mint Oroszország, és a lőszerek beszerzési költségeinek több mint egyharmadát Németország fedezte.
Hangsúlyozta, hogy az európai védelmi helyzetet az Oroszország által jelentett fenyegetettséghez kell igazítani, amely nem csak katonai, hanem hibrid fenyegetettség is, és ez megköveteli a védelem teljes egészének fejlesztését, nemcsak katonai oldalról.
Pistorius kitért arra is, hogy hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikai szálas kábelen keresztül lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg.
A német védelmi miniszter szerint azonban ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik”. „Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt” – jelentette ki.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!