Orosz vadászgépek már rajtaütéseket hajtottak végre Szíriában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán arra kérte a törvényhozás felsőházát, hogy járuljon hozzá a hadsereg külföldi bevetéséhez, aminek a Szövetségi Tanács eleget is tett.
2015. szeptember 30., 20:532015. szeptember 30., 20:53
Az indítványt a 168 tagú felsőházban 162 szenátor támogatta. Szergej Ivanov, az orosz államfői hivatal vezetője később közölte, Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy nyújtson katonai segítséget. A nyilatkozó hangsúlyozta, kizárólag az orosz légierő hadműveleteiről van szó.
„A műveletek katonai célja a szíriai kormánycsapatok támogatása az Iszlám Állam elleni támadásaiban” – mondta. Idézte egyben Putyin elnököt, hogy a szárazföldön orosz csapatokat nem vetnek be. Ivanov felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai műveletek során betartják a nemzetközi jogot, és egyeztetik hadműveleteiket partnereikkel, illetve a szövetségesekkel. Kitért arra, hogy egyelőre a nemzetközi jog megkerülésével folynak hadműveletek Szíriában és Irakban.
Ahhoz, hogy a nemzetközi jog szempontjából megteremtődjék az összhang, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges, illetve az, hogy az ország, amelynek területén a harci cselekmények folynak, katonai segítséget kérjen, ahogy ezt Aszad szíriai elnök is tette. Az orosz államfői hivatal vezetője kitért arra, hogy az orosz hadműveletek időben korlátozottak, de a bevetendő fegyverzetek számáról nem nyilatkozott. Úgy fogalmazott: a katonai akció nem tarthat a végtelenségig, teljesen meghatározott időkerete van. „Hogy ez pontosan mennyi – hány napig tart, és hány légi járművet vetnek be –, azt érthető okokból most nem közölhetem” – tette hozzá Ivanov.
Az orosz légierő gépei ezt követően Moszkva közlése szerint Hama, Homsz és Latakia tartományban hajtottak végre légicsapásokat a terroristák állásaira. Amerikai források ugyanakkor azt állították: a támadások célpontjai az Aszad-ellenes lázadók voltak. A Fox News egy magas rangú amerikai védelmi illetékesre hivatkozva arról számolt be: Moszkva arra kérte Washingtont, vonja ki gépeit a szíriai légtérből. Az illetékes közölte: erre az Egyesült Államok nem hajlandó.
Eközben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közölte: egyeztetést kezdenek az orosz védelmi tárcával az IÁ elleni küzdelemről. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter utasítása rávilágít: a két ország egyaránt eltökélt az IÁ elleni küzdelemben, ugyanakkor Washington részéről nem cél Bassár el-Aszad rendszerének megmentése. Arról is egyeztetnek, hogy az orosz műveletek ne zavarják a Washington vezette nemzetközi koalíció hadműveleteit.
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége azt közölte: Vlagyimir Putyin és Barack Obama amerikai elnök hétfői, New York-i találkozóján egyetértett abban, hogy a két ország közös érdeke az IÁ elleni küzdelem. William Stevens követségi szóvivő ugyanakkor megjegyezte: el-Aszad nem lehet partner a szíriai terrorizmus és szélsőségesség elleni harcban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!