Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra számít, hogy sikerül megállapodni az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön Brüsszelben kezdődött, kétnapos találkozóján.
2015. december 17., 17:002015. december 17., 17:00
Juncker erről Martin Schulzzal, az Európai Parlament elnökével Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt, néhány órával az uniós csúcstalálkozó kezdete előtt. A két uniós vezető kiemelte, az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelme előfeltétele a schengeni rendszer megőrzésének.
Jean-Claude Juncker megjegyezte, arra számít, hogy az EU-csúcson sikerül megegyezésre jutni a varsói székhelyű Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervéről, amelyre két nappal ezelőtt tett javaslatot a bizottság. „Javaslatot nyújtottunk be, és én bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy elvi megállapodásra fogunk jutni. Meg kell védenünk a külső határainkat” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát az állandó uniós part- és határőrizeti szerv létrehozására, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A kezdeményezést többek között Németország, Franciaország és Csehország is támogatja, míg például Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenzi.
Eközben kilátásba helyezte az európai uniós támogatások csökkentését a menekültek tagállamok közötti elosztásától vonakodó országoknak az osztrák kancellár egy csütörtöki német lapinterjúban. Werner Faymann a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a „szolidaritás nem egyirányú utca”, és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy „egyszerűen lapít”, amikor a menekültek „méltányos elosztásáról” van szó.
A Bild című német lap közben az Európai Bizottság adataira hivatkozva azt írta: a Törökország felől az Európai Unió területére illegálisan belépő emberek száma decemberben nagyjából megfeleződött a szeptember–októberi időszakhoz képest, és a hét eleje óta napi szinten 2000 alá csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!