Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra számít, hogy sikerül megállapodni az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön Brüsszelben kezdődött, kétnapos találkozóján.
2015. december 17., 17:002015. december 17., 17:00
Juncker erről Martin Schulzzal, az Európai Parlament elnökével Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt, néhány órával az uniós csúcstalálkozó kezdete előtt. A két uniós vezető kiemelte, az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelme előfeltétele a schengeni rendszer megőrzésének.
Jean-Claude Juncker megjegyezte, arra számít, hogy az EU-csúcson sikerül megegyezésre jutni a varsói székhelyű Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervéről, amelyre két nappal ezelőtt tett javaslatot a bizottság. „Javaslatot nyújtottunk be, és én bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy elvi megállapodásra fogunk jutni. Meg kell védenünk a külső határainkat” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát az állandó uniós part- és határőrizeti szerv létrehozására, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A kezdeményezést többek között Németország, Franciaország és Csehország is támogatja, míg például Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenzi.
Eközben kilátásba helyezte az európai uniós támogatások csökkentését a menekültek tagállamok közötti elosztásától vonakodó országoknak az osztrák kancellár egy csütörtöki német lapinterjúban. Werner Faymann a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a „szolidaritás nem egyirányú utca”, és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy „egyszerűen lapít”, amikor a menekültek „méltányos elosztásáról” van szó.
A Bild című német lap közben az Európai Bizottság adataira hivatkozva azt írta: a Törökország felől az Európai Unió területére illegálisan belépő emberek száma decemberben nagyjából megfeleződött a szeptember–októberi időszakhoz képest, és a hét eleje óta napi szinten 2000 alá csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!