Megerősítette Románia elkötelezettségét az észak-atlanti szövetségesek iránt Klaus Johannis román államfő a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott pénteki brüsszeli találkozón, amelyen a katonai szövetség főtitkára példaként állította az országot a többi tagállam elé.
2015. január 18., 14:342015. január 18., 14:34
Johannis pénteken délelőtt, a megbeszélések után a katonai szövetség főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: Stoltenberg romániai látogatást tervez, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor.
Az elnök megismételte: a NATO-tagság és az USA-val fennálló stratégiai partnerség képezi Románia nemzetbiztonságának alapját. Közölte: a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy aggodalmat keltett az Ukrajna területi egysége elleni orosz támadás, ami ellentmond a nemzetközi jognak, és veszélyezteti a térség biztonságát.
Johannis azt is elmondta, Románia számára fontos a tavalyi NATO-csúcstalálkozón született határozatok gyakorlatba ültetése, a védelmi kiadások növelése, különösen az ukrajnai történések fényében. Ezért tájékoztatta Stoltenberget arról, hogy Románia 2017-től a bruttó hazai termék 2 százalékára növelik a védelmi kiadásokat.
A találkozón aláhúzták: a keleti partnerség keretében Ukrajnának, Moldovának és Grúziának kiemelt figyelmet kell kapnia a NATO részéről annak érdekében, hogy képesek legyenek megküzdeni a biztonsági kihívásokkal.
Stoltenberg méltatta Románia katonai szerepvállalását a szövetség műveleteiben, mint fogalmazott, az ország erős szövetséges a terrorellenes hadműveletekben. A főtitkár példaértékűnek nevezte a védelmi kiadások növelését. Egyben kijelentette: növelni kell a katonai jelenlétet a szövetség keleti határai mentén, és közös gyorsreagálású erőt kell létrehozni.
Korábban Johannis közölte: támogatást ígért Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság Romániának ahhoz, hogy hatékonyan le tudja hívni a rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Johannis a hétvégén először vett részt az Európai Tanács csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli találkozóján.
Az álalmfő csütörtökön délután elmondta, ő maga kérte Juncker támogatását, aki ígéretet is tett, segít abban, hogy Románia növelje a lehívott támogatás összegét, és képes legyen megvalósítani a célul kitűzött projekteket. „Derűlátó vagyok ebben a kérdésben” – mondta az elnök.
Azt is elmondta, hogy tájékoztatta az EB elnökét arról az összpárti paktumról is, amelyben a parlamenti pártok rögzítették: egyetértenek abban, hogy 2017-től a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeljék. Johannis szerint Juncker értékelte ezt a lépést.
Az elnök közölte, azt is elmondta Junckernek, hogy az ország csatlakozni kíván az euróövezethez. Az államfő a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és a Junckerrel folytatott csütörtök délutáni találkozókat követően azt mondta: a barátságos hangulatban zajlott megbeszélések nyomán nagy az esély arra, hogy jelentős előrelépés történjen a Románia számára fontos kérdésekben.
Mint arról beszámoltunk, Románia egyik legfőbb célja, hogy az EB beszüntesse az igazságügyi rendszer reformjának megfigyelését, és a nyugati tagállamok rábólintsanak az ország felvételére a schengeni övezetbe.
Pozitívumok és negatívumok az országjelentésben
Pozitív igazságügyi országjelentésre számít Robert Cazanciuc igazságügyminiszter az Európai Bizottság részéről. A tárcavezető pénteken azt mondta, az immár második évben folytatólagosan pozitív jelentés megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás független, az erre létrehozott intézmények hatékonyan alkalmazzák a törvényeket, és eltökéltek a korrupció elleni küzdelem folytatásában, a kormány pedig elkötelezett az igazságszolgáltatási intézmények támogatása iránt.
A HotNews értesülései szerint ugyanakkor a hónap végén kiadandó jelentés a korrupcióellenes küzdelem terén elért pozitív eredmények megemlítése mellett a negatívumokat is megemlíti. Nevezetesen azokat a törvényhozási kezdeményezéseket, amelyek célja a korrupcióellenes intézmények gyengítése volt, azt, hogy a parlament akadályozta egyes honatyák őrizetbe vételét, illetve a bűnvádi eljárás beindítását ellenük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!