
Megerősítette Románia elkötelezettségét az észak-atlanti szövetségesek iránt Klaus Johannis román államfő a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott pénteki brüsszeli találkozón, amelyen a katonai szövetség főtitkára példaként állította az országot a többi tagállam elé.
2015. január 18., 14:342015. január 18., 14:34
Johannis pénteken délelőtt, a megbeszélések után a katonai szövetség főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: Stoltenberg romániai látogatást tervez, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor.
Az elnök megismételte: a NATO-tagság és az USA-val fennálló stratégiai partnerség képezi Románia nemzetbiztonságának alapját. Közölte: a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy aggodalmat keltett az Ukrajna területi egysége elleni orosz támadás, ami ellentmond a nemzetközi jognak, és veszélyezteti a térség biztonságát.
Johannis azt is elmondta, Románia számára fontos a tavalyi NATO-csúcstalálkozón született határozatok gyakorlatba ültetése, a védelmi kiadások növelése, különösen az ukrajnai történések fényében. Ezért tájékoztatta Stoltenberget arról, hogy Románia 2017-től a bruttó hazai termék 2 százalékára növelik a védelmi kiadásokat.
A találkozón aláhúzták: a keleti partnerség keretében Ukrajnának, Moldovának és Grúziának kiemelt figyelmet kell kapnia a NATO részéről annak érdekében, hogy képesek legyenek megküzdeni a biztonsági kihívásokkal.
Stoltenberg méltatta Románia katonai szerepvállalását a szövetség műveleteiben, mint fogalmazott, az ország erős szövetséges a terrorellenes hadműveletekben. A főtitkár példaértékűnek nevezte a védelmi kiadások növelését. Egyben kijelentette: növelni kell a katonai jelenlétet a szövetség keleti határai mentén, és közös gyorsreagálású erőt kell létrehozni.
Korábban Johannis közölte: támogatást ígért Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság Romániának ahhoz, hogy hatékonyan le tudja hívni a rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Johannis a hétvégén először vett részt az Európai Tanács csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli találkozóján.
Az álalmfő csütörtökön délután elmondta, ő maga kérte Juncker támogatását, aki ígéretet is tett, segít abban, hogy Románia növelje a lehívott támogatás összegét, és képes legyen megvalósítani a célul kitűzött projekteket. „Derűlátó vagyok ebben a kérdésben” – mondta az elnök.
Azt is elmondta, hogy tájékoztatta az EB elnökét arról az összpárti paktumról is, amelyben a parlamenti pártok rögzítették: egyetértenek abban, hogy 2017-től a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeljék. Johannis szerint Juncker értékelte ezt a lépést.
Az elnök közölte, azt is elmondta Junckernek, hogy az ország csatlakozni kíván az euróövezethez. Az államfő a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és a Junckerrel folytatott csütörtök délutáni találkozókat követően azt mondta: a barátságos hangulatban zajlott megbeszélések nyomán nagy az esély arra, hogy jelentős előrelépés történjen a Románia számára fontos kérdésekben.
Mint arról beszámoltunk, Románia egyik legfőbb célja, hogy az EB beszüntesse az igazságügyi rendszer reformjának megfigyelését, és a nyugati tagállamok rábólintsanak az ország felvételére a schengeni övezetbe.
Pozitívumok és negatívumok az országjelentésben
Pozitív igazságügyi országjelentésre számít Robert Cazanciuc igazságügyminiszter az Európai Bizottság részéről. A tárcavezető pénteken azt mondta, az immár második évben folytatólagosan pozitív jelentés megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás független, az erre létrehozott intézmények hatékonyan alkalmazzák a törvényeket, és eltökéltek a korrupció elleni küzdelem folytatásában, a kormány pedig elkötelezett az igazságszolgáltatási intézmények támogatása iránt.
A HotNews értesülései szerint ugyanakkor a hónap végén kiadandó jelentés a korrupcióellenes küzdelem terén elért pozitív eredmények megemlítése mellett a negatívumokat is megemlíti. Nevezetesen azokat a törvényhozási kezdeményezéseket, amelyek célja a korrupcióellenes intézmények gyengítése volt, azt, hogy a parlament akadályozta egyes honatyák őrizetbe vételét, illetve a bűnvádi eljárás beindítását ellenük.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
szóljon hozzá!