2012. augusztus 17., 13:192012. augusztus 17., 13:19
Az orosz elnökről az augusztus 10. és 13. között megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott kedvezően, 25 százalékuk nem volt jó véleménnyel róla. Májusban még 60:21 százalék volt az arány. A közvélemény-kutató intézet 1600 embert keresett meg.
A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek 52 százaléka továbbra is támogatja Putyint. A Vedomosztyi ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a politikusnak 2000 és 2008 között, első két államfői ciklusa idején 60-65 százalékos volt a támogatottsága. 2012 májusában viszont már csak a lakosság 57 százaléka volt a harmadszorra is elnökké választott Putyin mellett.
Elfáradtak az emberek abban, hogy előrelépést, kedvező változásokat várjanak az elnöktől. Így nyilatkozott a megkérdezettek 56 százaléka. Februárban az arány még 53 százalék volt.
Lev Gudkov, a Levada Központ igazgatója szerint a Vlagyimir Putyin és általában a hatalom iránti bizalom csökkenése, legitimitásának elvesztése a 2008-as válsággal vette kezdetét, és 2011 végére vált érzékelhetővé, amikor nyilvánvaló lett, hogy nem lehet számítani jóléti növekedésre.
Az orosz államfővel és a hatalom ténykedésével kapcsolatos közvélekedést az apátia, az elidegenedés és a passzivitás uralja, és ez nem csak a gazdasági helyzet miatt van így. A lakosság zsákutcát, kilátástalanságot érzékel, elfáradt Putyintól és csapatától, bosszantja a korrupció, amely az országban az egyik legnagyobb probléma.
„Véget ért az úgynevezett »teflonbevonatú népszerűség« korszaka, (amikor az éles problémák nem vetültek rá az állam első emberére): a lakosságnak elvárásai és kifogásai vannak Putyinnal és rendszerével szemben, amelyet ő hozott létre” – állapította meg az orosz közvélemény-kutató intézet vezetője.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.