Fotó: UNRWA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt üzente a Hamász által elrabolt és túszul ejtett katonák családjainak, hogy az ország erői „senkit sem hagynak hátra”, illetve hogy az izraeli hadsereg továbbra is készül a dél-gázai Rafah ostromára – derül ki hivatalának csütörtöki közleményéből.
2024. március 29., 08:032024. március 29., 08:03
Azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „meghódította” Gáza északi részét és Hán-Júniszt.
– szögezte le.
„Tudom, hogy minden nap, amit átélnek, maga a pokol” – mondta a kormányfő a családoknak. EMlékeztetet, hogy eddig „123 elraboltunkat hoztuk vissza”, hozzátéve: „Kötelességem, hogy mindannyiukat visszahozzuk”.
Azt mondta, hogy
amelyeket én magam folytatok minden nap – hogy mindannyiukat visszakapjuk, és ne csak néhányukat”.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője ugyanakkor úgy vélekedett: az Egyesült Államok várakozása szerint Izrael addig nem kezd átfogó katonai műveletet a Gázai övezeti Rafah városában, amíg meg nem történik az izraeli kormánydelegáció tervezett, de a hét elején lemondott személyes találkozója az amerikai adminisztráció képviselőivel Washingtonban.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy a két kormány között egyeztetés zajlik a találkozó új időpontjáról, azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy ez már hétfőn megtörténhet.
Eközben három, a tárgyalásokkal tisztában lévő személy a CNN szerint arról beszélt:
Egy diplomata úgy jellemezte a tárgyalásokat, hogy „elakadtak, de folynak”, és azt mondta, hogy továbbra is „javaslatok mennek oda-vissza”. Egy másik forrás megerősítette, hogy a felek még mindig tárgyalnak, de azt mondta, hogy a tárgyalások jelenleg „szünetelnek”.
Burns egy javaslatot terjesztett elő, amelyet Izrael elfogadott és visszaküldött a Hamásznak – mondta a CNN-nek a második forrás és egy izraeli tisztviselő.
A főbb vitapontok – csak az első fázisra vonatkozóan – még mindig heves viták tárgyát képezik. Ezek többek között a délen élő gázaiak hazatérésének lehetősége északra, a Gáza számára nyújtott humanitárius segélyek növelése és az izraeli csapatok állomáshelyei.
A Hamász rendszeresen maximalista megközelítést alkalmaz a várhatóan háromfázisú megállapodással kapcsolatban:
Izrael elutasította, hogy bármelyik kérdésben is elkötelezze magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy folytatni kell a Hamász felszámolására irányuló erőfeszítéseket.
A Nemzetközi Bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy engedélyezzen több segélyszállítmányt a Gázai övezetbe
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe – közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület.
Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.
A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával.
„Izraelnek szorosan együtt kell működnie az ENSZ-szel a segélyek eljuttatása érdekében” – szólított fel a bíróság. A létfontosságú segélyszállítmányok magukban foglalják a vizet, az áramgenerátorokat, a ruházatot és a sátrakat is.
A testület emellett arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény értelmében az izraeli hadsereg nem követhet el olyan cselekményeket, amelyek a gázai palesztinok mint védett csoport jogainak megsértését jelentik. Ez magába foglalja az alapvető segélyszállítmányokhoz való hozzáférés megakadályozását is.
Az ICJ Dél-Afrika kérelmére válaszolt az Izrael ellen folyamatban lévő népirtási eljárásban.
Január végén a bíróság már egyszer sürgősségi intézkedéseket rendelt el Izrael számára.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!