Fotó: UNRWA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt üzente a Hamász által elrabolt és túszul ejtett katonák családjainak, hogy az ország erői „senkit sem hagynak hátra”, illetve hogy az izraeli hadsereg továbbra is készül a dél-gázai Rafah ostromára – derül ki hivatalának csütörtöki közleményéből.
2024. március 29., 08:032024. március 29., 08:03
Azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „meghódította” Gáza északi részét és Hán-Júniszt.
– szögezte le.
„Tudom, hogy minden nap, amit átélnek, maga a pokol” – mondta a kormányfő a családoknak. EMlékeztetet, hogy eddig „123 elraboltunkat hoztuk vissza”, hozzátéve: „Kötelességem, hogy mindannyiukat visszahozzuk”.
Azt mondta, hogy
amelyeket én magam folytatok minden nap – hogy mindannyiukat visszakapjuk, és ne csak néhányukat”.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője ugyanakkor úgy vélekedett: az Egyesült Államok várakozása szerint Izrael addig nem kezd átfogó katonai műveletet a Gázai övezeti Rafah városában, amíg meg nem történik az izraeli kormánydelegáció tervezett, de a hét elején lemondott személyes találkozója az amerikai adminisztráció képviselőivel Washingtonban.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy a két kormány között egyeztetés zajlik a találkozó új időpontjáról, azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy ez már hétfőn megtörténhet.
Eközben három, a tárgyalásokkal tisztában lévő személy a CNN szerint arról beszélt:
Egy diplomata úgy jellemezte a tárgyalásokat, hogy „elakadtak, de folynak”, és azt mondta, hogy továbbra is „javaslatok mennek oda-vissza”. Egy másik forrás megerősítette, hogy a felek még mindig tárgyalnak, de azt mondta, hogy a tárgyalások jelenleg „szünetelnek”.
Burns egy javaslatot terjesztett elő, amelyet Izrael elfogadott és visszaküldött a Hamásznak – mondta a CNN-nek a második forrás és egy izraeli tisztviselő.
A főbb vitapontok – csak az első fázisra vonatkozóan – még mindig heves viták tárgyát képezik. Ezek többek között a délen élő gázaiak hazatérésének lehetősége északra, a Gáza számára nyújtott humanitárius segélyek növelése és az izraeli csapatok állomáshelyei.
A Hamász rendszeresen maximalista megközelítést alkalmaz a várhatóan háromfázisú megállapodással kapcsolatban:
Izrael elutasította, hogy bármelyik kérdésben is elkötelezze magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy folytatni kell a Hamász felszámolására irányuló erőfeszítéseket.
A Nemzetközi Bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy engedélyezzen több segélyszállítmányt a Gázai övezetbe
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe – közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület.
Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.
A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával.
„Izraelnek szorosan együtt kell működnie az ENSZ-szel a segélyek eljuttatása érdekében” – szólított fel a bíróság. A létfontosságú segélyszállítmányok magukban foglalják a vizet, az áramgenerátorokat, a ruházatot és a sátrakat is.
A testület emellett arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény értelmében az izraeli hadsereg nem követhet el olyan cselekményeket, amelyek a gázai palesztinok mint védett csoport jogainak megsértését jelentik. Ez magába foglalja az alapvető segélyszállítmányokhoz való hozzáférés megakadályozását is.
Az ICJ Dél-Afrika kérelmére válaszolt az Izrael ellen folyamatban lévő népirtási eljárásban.
Január végén a bíróság már egyszer sürgősségi intézkedéseket rendelt el Izrael számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!