
Fotó: UNRWA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt üzente a Hamász által elrabolt és túszul ejtett katonák családjainak, hogy az ország erői „senkit sem hagynak hátra”, illetve hogy az izraeli hadsereg továbbra is készül a dél-gázai Rafah ostromára – derül ki hivatalának csütörtöki közleményéből.
2024. március 29., 08:032024. március 29., 08:03
Azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „meghódította” Gáza északi részét és Hán-Júniszt.
– szögezte le.
„Tudom, hogy minden nap, amit átélnek, maga a pokol” – mondta a kormányfő a családoknak. EMlékeztetet, hogy eddig „123 elraboltunkat hoztuk vissza”, hozzátéve: „Kötelességem, hogy mindannyiukat visszahozzuk”.
Azt mondta, hogy
amelyeket én magam folytatok minden nap – hogy mindannyiukat visszakapjuk, és ne csak néhányukat”.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője ugyanakkor úgy vélekedett: az Egyesült Államok várakozása szerint Izrael addig nem kezd átfogó katonai műveletet a Gázai övezeti Rafah városában, amíg meg nem történik az izraeli kormánydelegáció tervezett, de a hét elején lemondott személyes találkozója az amerikai adminisztráció képviselőivel Washingtonban.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy a két kormány között egyeztetés zajlik a találkozó új időpontjáról, azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy ez már hétfőn megtörténhet.
Eközben három, a tárgyalásokkal tisztában lévő személy a CNN szerint arról beszélt:
Egy diplomata úgy jellemezte a tárgyalásokat, hogy „elakadtak, de folynak”, és azt mondta, hogy továbbra is „javaslatok mennek oda-vissza”. Egy másik forrás megerősítette, hogy a felek még mindig tárgyalnak, de azt mondta, hogy a tárgyalások jelenleg „szünetelnek”.
Burns egy javaslatot terjesztett elő, amelyet Izrael elfogadott és visszaküldött a Hamásznak – mondta a CNN-nek a második forrás és egy izraeli tisztviselő.
A főbb vitapontok – csak az első fázisra vonatkozóan – még mindig heves viták tárgyát képezik. Ezek többek között a délen élő gázaiak hazatérésének lehetősége északra, a Gáza számára nyújtott humanitárius segélyek növelése és az izraeli csapatok állomáshelyei.
A Hamász rendszeresen maximalista megközelítést alkalmaz a várhatóan háromfázisú megállapodással kapcsolatban:
Izrael elutasította, hogy bármelyik kérdésben is elkötelezze magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy folytatni kell a Hamász felszámolására irányuló erőfeszítéseket.
A Nemzetközi Bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy engedélyezzen több segélyszállítmányt a Gázai övezetbe
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe – közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület.
Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.
A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával.
„Izraelnek szorosan együtt kell működnie az ENSZ-szel a segélyek eljuttatása érdekében” – szólított fel a bíróság. A létfontosságú segélyszállítmányok magukban foglalják a vizet, az áramgenerátorokat, a ruházatot és a sátrakat is.
A testület emellett arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény értelmében az izraeli hadsereg nem követhet el olyan cselekményeket, amelyek a gázai palesztinok mint védett csoport jogainak megsértését jelentik. Ez magába foglalja az alapvető segélyszállítmányokhoz való hozzáférés megakadályozását is.
Az ICJ Dél-Afrika kérelmére válaszolt az Izrael ellen folyamatban lévő népirtási eljárásban.
Január végén a bíróság már egyszer sürgősségi intézkedéseket rendelt el Izrael számára.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!