Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Északon új harci megközelítést tartalmaznak, az enklávé déli részén pedig a Hamász vezetőinek célba vételére összpontosítanak a gázai háború következő szakaszára vonatkozó izraeli tervek, amelyeket Joav Galant izraeli védelmi miniszter ismertetett csütörtökön.
2024. január 05., 08:102024. január 05., 08:10
A harmadik fázisban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái Gáza északi részén „új harci megközelítést” alkalmaznak majd, amely Galant szerint „rajtaütéseket, a terroralagutak megsemmisítését, légi és földi tevékenységeket és különleges műveleteket” foglal magában.
– mondta Galant.
A délen állomásozó izraeli erők arra is összpontosítanak majd, hogy „lehetővé tegyék a még fogságban lévő túszok visszatérését” – tette hozzá.
Galant egy háromoldalas dokumentumban részleteket közölt a háború negyedik és feltételezett utolsó szakaszáról is, amelynek címe „Másnap”.
A miniszter által bejelentett háború utáni szakasz egy olyan Gázai övezetet képzel el, amelyet már nem a Hamász ellenőriz, és amely többé nem jelentene biztonsági fenyegetést Izrael polgáraira.
Miután „a háború céljait elértük”, a terve szerint „nem lenne izraeli civil jelenlét a Gázai övezetben”.
Izrael azonban fenntartaná „operatív cselekvési szabadságát a Gázai övezetben”, és továbbra is „folytatná a Gázai övezetbe belépő áruk ellenőrzését” – áll a tervben.
A védelmi miniszter
Ebben a fázisban Izrael folytatná a párbeszédet Egyiptommal is, amelyet Galant „főszereplőnek” nevezett az ügyben.
A miniszter azonban kevés részletet közölt az enklávé jövőbeli irányításáról, csupán annyit mondott, hogy a területet ellenőrző entitás a Gázában már jelen lévő „nem ellenséges” elemek képességeire fog építeni.
Amerikai tisztségviselők korábban azt mondták, hogy végső soron
Jelenleg a Palesztin Hatóság korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában, miután 2007-ben elvesztette az ellenőrzést a Gázai övezet felett a Hamásszal szemben.
Egy, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, Törökország és a Palesztin Hatóság tisztviselőiből álló arab küldöttség az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel decemberben tartott találkozón hangsúlyozta, hogy az arab államoknak biztosítékokra van szükségük a palesztin állam jövőjét illetően, ha szerepet kívánnak vállalni a Gázai övezet újjáépítésében.
Közben
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa mélyen aggasztónak nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élő palesztinok önkéntes külföldre költözését szorgalmazó nyilatkozatot.
„A nemzetközi jog tiltja a megszállt területen élő, védelmet élvező személyek kényszerű áttelepítését vagy elüldöztetését erről a területről” – húzta alá a világszervezet főbiztosa az X közösségi oldalán tett bejegyzésében. Hozzátette, hogy a Gázai övezet lakóinak 85 százaléka már most belső menekültnek számít és joguk van hazamenni.
Borrell szintén azt hangsúlyozta, hogy a kényszerű áttelepítések szigorúan tilosak és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének számítanak. Mindezzel összefüggésben kiemelte, hogy a szavaknak súlyuk van.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai kormányzat álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.
Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait csütörtökön szintén elítélte a nyilatkozatot.
A szunnita királyság külügyminisztériuma egyben cselekvésre szólította a nemzetközi közösséget arra hivatkozva, hogy
Katar, amely közvetítőként lépett fel Izrael és a radikális iszlamista Hamász között létrejött ideiglenes tűzszünet megkötésében, szintén a lehető leghatározottabban elítélte a két izraeli miniszter kijelentéseit. „A hatóságok kollektív büntetésre és a Gázai övezet lakosainak kényszerű áttelepítésére vonatkozó politikája mit sem változtat azon, hogy a Gázai övezet palesztin terület és az is marad” – szögezte le a katari külügyi tárca.
Kuvait hasonló közleményt tett közzé, amelyben óva intett a palesztinok áttelepítésétől.
A jobboldali Vallásos Cionisták, illetve Zsidó Erő nevű párthoz tartozó Szmotrics és Bengvír az izraeli parlamentben, a kneszetben tartott frakcióüléseken mutatták be a gázaiak „önkéntes kivándorlásáról” szóló tervet, amely szerintük
Bengvír pártjának frakcióülésén újságíróknak és párttagoknak azt mondta, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépés „lehetőséget kínál a gázai lakosok kivándorlásának ösztönzésére”.
„Ez a politika helyes, igazságos, erkölcsös és humánus megoldás lenne” – fogalmazott.
Hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök saját pártja, a Likud frakcióülésén azt mondta: azon dolgozik, hogy megkönnyítse a gázaiak önkéntes kivándorlását más országokba. „Az a problémánk, hogy olyan országokat találjunk, amelyek hajlandóak felszívni a gázaiakat, és dolgozunk ezen” – mondta Netanjahu Dani Danon Likud-képviselőnek adott válaszában.
A jemeni húszik által indított tengeri drónhajó robbant fel amerikai hadihajók közelében
A jemeni húszi lázadók által indított felfegyverzett, legénység nélküli vízi jármű robbant fel néhány mérföldre a Vörös-tengeren közlekedő amerikai hadihajóktól és kereskedelmi hajóktól - közölte csütörtökön az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek parancsnoka.
Brad Cooper altengernagy ugyanakkor arra nem tért ki, hogy a víz felszínén közlekedő távirányított hajó megsemmisülését hiba okozta-e, vagy az amerikai erők lőtték-e ki. Hozzátette, hogy most első alkalommal vetettek be az Irán támogatását élvező húszik ilyen katonai eszközt, vagyis USV-t (unmanned surface vessel), amióta november közepén elkezdték a jemeni partok közelében hajózó kereskedelmi hajók elleni támadásokat.
Az amerikai haditengerészet közel-keleti parancsnoka felhívta a figyelmet arra is, hogy a vízi támadást alig néhány órával azután követték el, hogy az Egyesült Államok és 12 szövetségese súlyos következményeket kilátásba helyezve határozott figyelmeztetést intézett a jemeni felkelőkhöz, hogy hagyjanak fel a hajózás biztonságát veszélyeztető akciókkal.
Az Egyesült Államok és szövetségeseinek szerdán kiadott közleménye szóba került a Fehér Ház csütörtöki sajtótájékoztatóján is, ahol John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő úgy fogalmazott, hogy a felszólítás egyértelmű volt. Hangsúlyozta, nagyon komolyan veszik a húszik által elkövetett támadásokat, és azt hangoztatta, hogy a megvédik az amerikai érdekeket.
Arra a kérdésre John Kirby nem válaszolt, hogy közvetlenül a jemeni állások támadása felmerülhet-e következményként, illetve, hogy az Egyesült Államok milyen lehetséges lépéseket fontolgat. A fehér házi illetékes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a jemeni húszik a történtekért viselni fogják a felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!