Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Északon új harci megközelítést tartalmaznak, az enklávé déli részén pedig a Hamász vezetőinek célba vételére összpontosítanak a gázai háború következő szakaszára vonatkozó izraeli tervek, amelyeket Joav Galant izraeli védelmi miniszter ismertetett csütörtökön.
2024. január 05., 08:102024. január 05., 08:10
A harmadik fázisban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái Gáza északi részén „új harci megközelítést” alkalmaznak majd, amely Galant szerint „rajtaütéseket, a terroralagutak megsemmisítését, légi és földi tevékenységeket és különleges műveleteket” foglal magában.
– mondta Galant.
A délen állomásozó izraeli erők arra is összpontosítanak majd, hogy „lehetővé tegyék a még fogságban lévő túszok visszatérését” – tette hozzá.
Galant egy háromoldalas dokumentumban részleteket közölt a háború negyedik és feltételezett utolsó szakaszáról is, amelynek címe „Másnap”.
A miniszter által bejelentett háború utáni szakasz egy olyan Gázai övezetet képzel el, amelyet már nem a Hamász ellenőriz, és amely többé nem jelentene biztonsági fenyegetést Izrael polgáraira.
Miután „a háború céljait elértük”, a terve szerint „nem lenne izraeli civil jelenlét a Gázai övezetben”.
Izrael azonban fenntartaná „operatív cselekvési szabadságát a Gázai övezetben”, és továbbra is „folytatná a Gázai övezetbe belépő áruk ellenőrzését” – áll a tervben.
A védelmi miniszter
Ebben a fázisban Izrael folytatná a párbeszédet Egyiptommal is, amelyet Galant „főszereplőnek” nevezett az ügyben.
A miniszter azonban kevés részletet közölt az enklávé jövőbeli irányításáról, csupán annyit mondott, hogy a területet ellenőrző entitás a Gázában már jelen lévő „nem ellenséges” elemek képességeire fog építeni.
Amerikai tisztségviselők korábban azt mondták, hogy végső soron
Jelenleg a Palesztin Hatóság korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában, miután 2007-ben elvesztette az ellenőrzést a Gázai övezet felett a Hamásszal szemben.
Egy, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, Törökország és a Palesztin Hatóság tisztviselőiből álló arab küldöttség az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel decemberben tartott találkozón hangsúlyozta, hogy az arab államoknak biztosítékokra van szükségük a palesztin állam jövőjét illetően, ha szerepet kívánnak vállalni a Gázai övezet újjáépítésében.
Közben
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa mélyen aggasztónak nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élő palesztinok önkéntes külföldre költözését szorgalmazó nyilatkozatot.
„A nemzetközi jog tiltja a megszállt területen élő, védelmet élvező személyek kényszerű áttelepítését vagy elüldöztetését erről a területről” – húzta alá a világszervezet főbiztosa az X közösségi oldalán tett bejegyzésében. Hozzátette, hogy a Gázai övezet lakóinak 85 százaléka már most belső menekültnek számít és joguk van hazamenni.
Borrell szintén azt hangsúlyozta, hogy a kényszerű áttelepítések szigorúan tilosak és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének számítanak. Mindezzel összefüggésben kiemelte, hogy a szavaknak súlyuk van.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai kormányzat álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.
Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait csütörtökön szintén elítélte a nyilatkozatot.
A szunnita királyság külügyminisztériuma egyben cselekvésre szólította a nemzetközi közösséget arra hivatkozva, hogy
Katar, amely közvetítőként lépett fel Izrael és a radikális iszlamista Hamász között létrejött ideiglenes tűzszünet megkötésében, szintén a lehető leghatározottabban elítélte a két izraeli miniszter kijelentéseit. „A hatóságok kollektív büntetésre és a Gázai övezet lakosainak kényszerű áttelepítésére vonatkozó politikája mit sem változtat azon, hogy a Gázai övezet palesztin terület és az is marad” – szögezte le a katari külügyi tárca.
Kuvait hasonló közleményt tett közzé, amelyben óva intett a palesztinok áttelepítésétől.
A jobboldali Vallásos Cionisták, illetve Zsidó Erő nevű párthoz tartozó Szmotrics és Bengvír az izraeli parlamentben, a kneszetben tartott frakcióüléseken mutatták be a gázaiak „önkéntes kivándorlásáról” szóló tervet, amely szerintük
Bengvír pártjának frakcióülésén újságíróknak és párttagoknak azt mondta, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépés „lehetőséget kínál a gázai lakosok kivándorlásának ösztönzésére”.
„Ez a politika helyes, igazságos, erkölcsös és humánus megoldás lenne” – fogalmazott.
Hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök saját pártja, a Likud frakcióülésén azt mondta: azon dolgozik, hogy megkönnyítse a gázaiak önkéntes kivándorlását más országokba. „Az a problémánk, hogy olyan országokat találjunk, amelyek hajlandóak felszívni a gázaiakat, és dolgozunk ezen” – mondta Netanjahu Dani Danon Likud-képviselőnek adott válaszában.
A jemeni húszik által indított tengeri drónhajó robbant fel amerikai hadihajók közelében
A jemeni húszi lázadók által indított felfegyverzett, legénység nélküli vízi jármű robbant fel néhány mérföldre a Vörös-tengeren közlekedő amerikai hadihajóktól és kereskedelmi hajóktól - közölte csütörtökön az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek parancsnoka.
Brad Cooper altengernagy ugyanakkor arra nem tért ki, hogy a víz felszínén közlekedő távirányított hajó megsemmisülését hiba okozta-e, vagy az amerikai erők lőtték-e ki. Hozzátette, hogy most első alkalommal vetettek be az Irán támogatását élvező húszik ilyen katonai eszközt, vagyis USV-t (unmanned surface vessel), amióta november közepén elkezdték a jemeni partok közelében hajózó kereskedelmi hajók elleni támadásokat.
Az amerikai haditengerészet közel-keleti parancsnoka felhívta a figyelmet arra is, hogy a vízi támadást alig néhány órával azután követték el, hogy az Egyesült Államok és 12 szövetségese súlyos következményeket kilátásba helyezve határozott figyelmeztetést intézett a jemeni felkelőkhöz, hogy hagyjanak fel a hajózás biztonságát veszélyeztető akciókkal.
Az Egyesült Államok és szövetségeseinek szerdán kiadott közleménye szóba került a Fehér Ház csütörtöki sajtótájékoztatóján is, ahol John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő úgy fogalmazott, hogy a felszólítás egyértelmű volt. Hangsúlyozta, nagyon komolyan veszik a húszik által elkövetett támadásokat, és azt hangoztatta, hogy a megvédik az amerikai érdekeket.
Arra a kérdésre John Kirby nem válaszolt, hogy közvetlenül a jemeni állások támadása felmerülhet-e következményként, illetve, hogy az Egyesült Államok milyen lehetséges lépéseket fontolgat. A fehér házi illetékes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a jemeni húszik a történtekért viselni fogják a felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!