Haditanács. Michael Corilla, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter és Herci Halevi izraeli vezérkari főnök egy izraeli légitámaszponton
Fotó: Facebook/Joáv Gallant
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
2024. április 17., 08:002024. április 17., 08:00
Az iráni támadás után kialakult helyzet még további eszkalációjának elkerülésére szólította fel kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
A Downing Street kedd esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Netanjahuval, akinek megerősítette, hogy
A brit kormányfő kifejtette azt is, hogy Irán a támadással súlyosan elszámította magát, és egyre inkább elszigetelődik a világban.
A konzervatív párti brit miniszterelnök elmondta azt is a telefonbeszélgetésben, hogy a hét vezető globális ipari hatalom csoportja (G7) összehangolt diplomáciai válaszlépéseken dolgozik.
Sunak kifejtette ugyanakkor azt is az izraeli miniszterelnöknek, hogy
„Most jött el az a pillanat, amikor a józan megfontolásoknak kell felülkerekedniük” – fogalmazott a Downing Street szóvivőjének idézete szerint a brit kormányfő.
London az utóbbi napokban többször is egyértelműen Izrael tudtára adta, hogy nem pártolná az Irán elleni válaszcsapást.
Cameron szerint London éppen ezért azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót, és a brit kormány nem is támogatna egy ilyen válaszcsapást.
Az izraeli miniszterelnökkel tartott kedd esti telefonos megbeszélésen
A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak kifejtette: Nagy-Britannia azt szeretné, hogy igen komoly léptékben javuljon a Gázai övezet hozzáférése a létfontosságú külső segélyekhez. Sunak felszólította Netanjahut arra is, hogy Izrael a lehető leghamarabb nyisson meg új segélyszállítási útvonalakat.
Eközben
„Izrael regionális konfliktus kiprovokálásán fáradozik politikai túlélése céljából, és Irán damaszkuszi nagykövetsége elleni támadás volt az utolsó csepp a pohárban” – hangoztatta Erdogan a török kabinet ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.
A török államfő szerint újabb regionális konfliktusok lehetségesek, amíg folytatódik „a kegyetlenség és népirtás” a Gázai övezetben, s felszólította a konfliktus szereplőit, hogy józan ésszel cselekedjenek.
Erdogan egyben bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az izraeli csapást az Iszlám Köztársaság damaszkuszi diplomáciai képviselete ellen nem.
Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága
A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.
Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. A két elnök megerősítette elvi elkötelezettségét a Gázai övezetben bevezetendő azonnali tűzszünet, a súlyos humanitárius helyzet enyhítése és a válság politikai és diplomáciai rendezése mellett.
Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.
A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.
Az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén
Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.
Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.
„Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.
Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.
Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”
„Munkánknak az azonnali és fenntartható tűzszünetre, az izraeli túszok kiszabadulására és a katasztrofális gázai humanitárius helyzetre kell összpontosítania” – húzta alá.
Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.
Az EU-hoz hasonló terveket fontolgat Washington is. „Az Egyesült Államok új szankciókat tervez bevezetni Irán ellen, miután az nagyszabású támadást indított Izrael ellen, megtorlásul egy szíriai iráni diplomáciai komplexum elleni feltételezett izraeli csapásért” – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Korábban kedden Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Biden-kormányzat szankciókkal fogja „továbbra is megzavarni az iráni rezsim rosszindulatú és destabilizáló tevékenységét”.
„A hétvégi támadástól kezdve a Vörös-tengeren elkövetett húszi támadásokig Irán tevékenységei fenyegetik a régió stabilitását, és gazdasági kihatásokat okozhatnak” – mondta egy sajtótájékoztatón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!