
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasítja, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a tűzszünet érdekében
Fotó: Benjámin Netanjahu/Facebook
Tűzszünetről és a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedéséről szóló határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, az Egyesült Államok tartózkodott.
2024. március 25., 19:142024. március 25., 19:14
2024. március 25., 19:452024. március 25., 19:45
A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja által beterjesztett és az ENSZ arab tagállamainak csoportja által támogatott dokumentum a ramadán iszlám böjti hónap idejére tűzszünetet, valamint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő túszok azonnali elengedését írja elő, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok sürgős kiszélesítését követeli.
Ezzel az ENSZ BT a tavaly október 7-i izraeli Hamász-terrortámadás, majd az azt követően indult gázai hadműveletek kezdete óta először tudott tűzszünetről szóló határozatot elfogadni. Az előző, pénteken szavazásra bocsátott, amerikai előterjesztésű tervezet orosz és kínai vétó miatt bukott el, az azt megelőző hónapokban pedig az Egyesült Államok emelt vétót három alkalommal a Biztonsági Tanácsban.

Izrael beleegyezett a fogoly- és túszcserére vonatkozó amerikai javaslatba, amely keretében mintegy 700 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük 100 olyant, aki izraeli állampolgárok megöléséért életfogytiglani büntetést tölt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn a szavazást követően egy online sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy nincs változás az Egyesült Államok izraeli-palesztin konfliktust érintő politikájában. Kijelentette, hogy a most elfogadott határozat egybeesik az amerikai célokkal, ugyanis azonnali tűzszünetet és a túszok elengedését tartalmazza, ugyanakkor az Egyesült Államok számára nem volt elfogadható, mert nem tartalmazza a Hamász elítélését a történtekben. Megjegyezte, hogy a múlt pénteken amerikai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslat ezzel szemben tartalmazta a Hamászra vonatkozó elítélő kitételt.
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal a szavazást követően bejelentette: Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson. Az izraeli vezetés pénteken megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, hogy a hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén található Rafah ellen.
A BT-beli szavazás előtt közvetlenül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már jelezte az amerikai kormánynak, hogy ha nem vétózza meg a határozati javaslatot a BT-ben, amely azonnali humanitárius tűzszünetet „követel” a muszlim böjti hónap idejére, és előírja a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”, akkor az izraeli tárgyalóküldöttség nem utazik el Washingtonba.
„Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek Washington DC-be, ami lehetőséget adott volna a kimerítő egyeztetésre a rafahi szárazföldi hadművelet alternatíváiról” – fogalmazott a szóvivő. A Biden-adminisztráció tagjai, valamint maga Joe Biden elnök is az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy Washington ellenez minden katonai műveletet Rafah városában a Hamász egységei ellen, amennyiben Izrael nem mutat be hiteles és végrehajtható tervet a Gázai övezet déli részén fekvő városban tartózkodó több mint egymillió palesztin civil védelmében.
Az ügy feszültséget okozott az izraeli és az amerikai kormány között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok álláspontja továbbra is Izrael jogaként ismeri el a Hamász elleni fellépést.

Az izraeli hadsereg újabb hadműveletet indított Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén vasárnap. Az Európai Unió külügyi szolgálata közleményében ugyanakkor tiltakozott Izrael 800 hektárnyi területfoglalása ellen Ciszjordániában.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
szóljon hozzá!