
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasítja, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a tűzszünet érdekében
Fotó: Benjámin Netanjahu/Facebook
Tűzszünetről és a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedéséről szóló határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, az Egyesült Államok tartózkodott.
2024. március 25., 19:142024. március 25., 19:14
2024. március 25., 19:452024. március 25., 19:45
A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja által beterjesztett és az ENSZ arab tagállamainak csoportja által támogatott dokumentum a ramadán iszlám böjti hónap idejére tűzszünetet, valamint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő túszok azonnali elengedését írja elő, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok sürgős kiszélesítését követeli.
Ezzel az ENSZ BT a tavaly október 7-i izraeli Hamász-terrortámadás, majd az azt követően indult gázai hadműveletek kezdete óta először tudott tűzszünetről szóló határozatot elfogadni. Az előző, pénteken szavazásra bocsátott, amerikai előterjesztésű tervezet orosz és kínai vétó miatt bukott el, az azt megelőző hónapokban pedig az Egyesült Államok emelt vétót három alkalommal a Biztonsági Tanácsban.

Izrael beleegyezett a fogoly- és túszcserére vonatkozó amerikai javaslatba, amely keretében mintegy 700 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük 100 olyant, aki izraeli állampolgárok megöléséért életfogytiglani büntetést tölt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn a szavazást követően egy online sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy nincs változás az Egyesült Államok izraeli-palesztin konfliktust érintő politikájában. Kijelentette, hogy a most elfogadott határozat egybeesik az amerikai célokkal, ugyanis azonnali tűzszünetet és a túszok elengedését tartalmazza, ugyanakkor az Egyesült Államok számára nem volt elfogadható, mert nem tartalmazza a Hamász elítélését a történtekben. Megjegyezte, hogy a múlt pénteken amerikai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslat ezzel szemben tartalmazta a Hamászra vonatkozó elítélő kitételt.
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal a szavazást követően bejelentette: Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson. Az izraeli vezetés pénteken megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, hogy a hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén található Rafah ellen.
A BT-beli szavazás előtt közvetlenül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már jelezte az amerikai kormánynak, hogy ha nem vétózza meg a határozati javaslatot a BT-ben, amely azonnali humanitárius tűzszünetet „követel” a muszlim böjti hónap idejére, és előírja a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”, akkor az izraeli tárgyalóküldöttség nem utazik el Washingtonba.
„Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek Washington DC-be, ami lehetőséget adott volna a kimerítő egyeztetésre a rafahi szárazföldi hadművelet alternatíváiról” – fogalmazott a szóvivő. A Biden-adminisztráció tagjai, valamint maga Joe Biden elnök is az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy Washington ellenez minden katonai műveletet Rafah városában a Hamász egységei ellen, amennyiben Izrael nem mutat be hiteles és végrehajtható tervet a Gázai övezet déli részén fekvő városban tartózkodó több mint egymillió palesztin civil védelmében.
Az ügy feszültséget okozott az izraeli és az amerikai kormány között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok álláspontja továbbra is Izrael jogaként ismeri el a Hamász elleni fellépést.

Az izraeli hadsereg újabb hadműveletet indított Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén vasárnap. Az Európai Unió külügyi szolgálata közleményében ugyanakkor tiltakozott Izrael 800 hektárnyi területfoglalása ellen Ciszjordániában.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!