
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasítja, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a tűzszünet érdekében
Fotó: Benjámin Netanjahu/Facebook
Tűzszünetről és a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedéséről szóló határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, az Egyesült Államok tartózkodott.
2024. március 25., 19:142024. március 25., 19:14
2024. március 25., 19:452024. március 25., 19:45
A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja által beterjesztett és az ENSZ arab tagállamainak csoportja által támogatott dokumentum a ramadán iszlám böjti hónap idejére tűzszünetet, valamint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő túszok azonnali elengedését írja elő, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok sürgős kiszélesítését követeli.
Ezzel az ENSZ BT a tavaly október 7-i izraeli Hamász-terrortámadás, majd az azt követően indult gázai hadműveletek kezdete óta először tudott tűzszünetről szóló határozatot elfogadni. Az előző, pénteken szavazásra bocsátott, amerikai előterjesztésű tervezet orosz és kínai vétó miatt bukott el, az azt megelőző hónapokban pedig az Egyesült Államok emelt vétót három alkalommal a Biztonsági Tanácsban.

Izrael beleegyezett a fogoly- és túszcserére vonatkozó amerikai javaslatba, amely keretében mintegy 700 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük 100 olyant, aki izraeli állampolgárok megöléséért életfogytiglani büntetést tölt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn a szavazást követően egy online sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy nincs változás az Egyesült Államok izraeli-palesztin konfliktust érintő politikájában. Kijelentette, hogy a most elfogadott határozat egybeesik az amerikai célokkal, ugyanis azonnali tűzszünetet és a túszok elengedését tartalmazza, ugyanakkor az Egyesült Államok számára nem volt elfogadható, mert nem tartalmazza a Hamász elítélését a történtekben. Megjegyezte, hogy a múlt pénteken amerikai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslat ezzel szemben tartalmazta a Hamászra vonatkozó elítélő kitételt.
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal a szavazást követően bejelentette: Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson. Az izraeli vezetés pénteken megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, hogy a hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén található Rafah ellen.
A BT-beli szavazás előtt közvetlenül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már jelezte az amerikai kormánynak, hogy ha nem vétózza meg a határozati javaslatot a BT-ben, amely azonnali humanitárius tűzszünetet „követel” a muszlim böjti hónap idejére, és előírja a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”, akkor az izraeli tárgyalóküldöttség nem utazik el Washingtonba.
„Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek Washington DC-be, ami lehetőséget adott volna a kimerítő egyeztetésre a rafahi szárazföldi hadművelet alternatíváiról” – fogalmazott a szóvivő. A Biden-adminisztráció tagjai, valamint maga Joe Biden elnök is az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy Washington ellenez minden katonai műveletet Rafah városában a Hamász egységei ellen, amennyiben Izrael nem mutat be hiteles és végrehajtható tervet a Gázai övezet déli részén fekvő városban tartózkodó több mint egymillió palesztin civil védelmében.
Az ügy feszültséget okozott az izraeli és az amerikai kormány között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok álláspontja továbbra is Izrael jogaként ismeri el a Hamász elleni fellépést.

Az izraeli hadsereg újabb hadműveletet indított Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén vasárnap. Az Európai Unió külügyi szolgálata közleményében ugyanakkor tiltakozott Izrael 800 hektárnyi területfoglalása ellen Ciszjordániában.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!