
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasítja, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a tűzszünet érdekében
Fotó: Benjámin Netanjahu/Facebook
Tűzszünetről és a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedéséről szóló határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, az Egyesült Államok tartózkodott.
2024. március 25., 19:142024. március 25., 19:14
2024. március 25., 19:452024. március 25., 19:45
A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja által beterjesztett és az ENSZ arab tagállamainak csoportja által támogatott dokumentum a ramadán iszlám böjti hónap idejére tűzszünetet, valamint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő túszok azonnali elengedését írja elő, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok sürgős kiszélesítését követeli.
Ezzel az ENSZ BT a tavaly október 7-i izraeli Hamász-terrortámadás, majd az azt követően indult gázai hadműveletek kezdete óta először tudott tűzszünetről szóló határozatot elfogadni. Az előző, pénteken szavazásra bocsátott, amerikai előterjesztésű tervezet orosz és kínai vétó miatt bukott el, az azt megelőző hónapokban pedig az Egyesült Államok emelt vétót három alkalommal a Biztonsági Tanácsban.

Izrael beleegyezett a fogoly- és túszcserére vonatkozó amerikai javaslatba, amely keretében mintegy 700 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük 100 olyant, aki izraeli állampolgárok megöléséért életfogytiglani büntetést tölt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn a szavazást követően egy online sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy nincs változás az Egyesült Államok izraeli-palesztin konfliktust érintő politikájában. Kijelentette, hogy a most elfogadott határozat egybeesik az amerikai célokkal, ugyanis azonnali tűzszünetet és a túszok elengedését tartalmazza, ugyanakkor az Egyesült Államok számára nem volt elfogadható, mert nem tartalmazza a Hamász elítélését a történtekben. Megjegyezte, hogy a múlt pénteken amerikai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslat ezzel szemben tartalmazta a Hamászra vonatkozó elítélő kitételt.
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal a szavazást követően bejelentette: Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson. Az izraeli vezetés pénteken megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, hogy a hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén található Rafah ellen.
A BT-beli szavazás előtt közvetlenül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már jelezte az amerikai kormánynak, hogy ha nem vétózza meg a határozati javaslatot a BT-ben, amely azonnali humanitárius tűzszünetet „követel” a muszlim böjti hónap idejére, és előírja a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”, akkor az izraeli tárgyalóküldöttség nem utazik el Washingtonba.
„Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek Washington DC-be, ami lehetőséget adott volna a kimerítő egyeztetésre a rafahi szárazföldi hadművelet alternatíváiról” – fogalmazott a szóvivő. A Biden-adminisztráció tagjai, valamint maga Joe Biden elnök is az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy Washington ellenez minden katonai műveletet Rafah városában a Hamász egységei ellen, amennyiben Izrael nem mutat be hiteles és végrehajtható tervet a Gázai övezet déli részén fekvő városban tartózkodó több mint egymillió palesztin civil védelmében.
Az ügy feszültséget okozott az izraeli és az amerikai kormány között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok álláspontja továbbra is Izrael jogaként ismeri el a Hamász elleni fellépést.

Az izraeli hadsereg újabb hadműveletet indított Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén vasárnap. Az Európai Unió külügyi szolgálata közleményében ugyanakkor tiltakozott Izrael 800 hektárnyi területfoglalása ellen Ciszjordániában.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
szóljon hozzá!