Pusztítás. Az orosz hadsereg újabb Ukrajna elleni légicsapása ismét halálos áldozatokat követelt
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg péntekre virradóan, a kelet-ukrajnai Pavlohradban három ember – köztük egy gyerek – meghalt, és sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
2025. április 25., 12:322025. április 25., 12:32
A légierő parancsnokságának a Telegramon közzétett péntek reggeli jelentése szerint a csütörtök esti óráktól az orosz hadsereg 103 csapásmérő és úgynevezett megtévesztő drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen.
Az orosz légitámadás Harkiv, Szumi, Cserkaszi, Donyeck és Dnyipropetrovszk megyékben okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.
Az orosz erők drónokkal támadták a Dnyipropetrovszk megyét,
több településen tűz ütött ki – jelentette Szerhij Liszak katonai kormányzó Telegramon közzétett bejegyzésére hivatkozva az Unian hírügynökség.
Az egyik halálos áldozat gyermek. A mentés péntek reggel még folyt.
Miközben több európai ország diplomatái aggódnak az amerikai béketerv miatt, amely meghagyná Oroszországnak a már elfoglalt ukrán területek jelentős részét, Donald Trump amerikai elnök máshogy közelíti meg a kérdést.
Harkivban legkevesebb öt becsapódást észleltek a város ipari létesítményeiben – közölte Ihor Terehov polgármester közleményére hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.
az előzetes adatok szerint áldozatok, sebesültek nincsenek.
A katasztrófavédelmi egységek Kijevben befejezték a keresési és mentési műveleteket a többszintes lakóépületet csütörtökre virradóan ért orosz támadás helyszínén – jelentette az ukrán katasztrófavédelem sajtószolgálata.
A végleges adatok szerint az orosz légicsapásban 12 ember meghalt és 87 megsebesült.
Kijev polgármestere ukrán területek ideiglenes feladásáról beszélt
A BBC-nek adott interjújában Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, hogy Ukrajnának esetleg ideiglenesen területeket kellene feladnia egy esetleges orosz-ukrán békemegállapodás részeként, ugyanis Donald Trump amerikai elnök egyre inkább arra sürgeti Ukrajnát, hogy tegyen területi engedményeket a béke érdekében.
Vitalij Klicsko kifejtette, hogy a lehetséges forgatókönyvek közt szerepel az, hogy Ukrajnának területeket kellene feladnia a béke.
„Nem igazságos, de a békéért, az ideiglenes béke érdekében talán megoldás lehet, még ha csak ideiglenesen is”
– mondta a BBC-nek.
A 53 éves politikus azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán nép „soha nem fogja elfogadni az orosz megszállást”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!