Ismét hódítanak az intelligens majmok

Nem véletlen, hogy számos folytatása készült, sőt előzményfilmek is, amelyek a Föld majmok általi meghódítását mesélik el: a természettel szemben, az attól teljesen elszakadt, arrogánsan viselkedő emberiség bűnhődéséről szóló történet azóta is sokak érdeklődését rabul ejti, még ha néhány folytatás nem is ütötte meg az alapmű szintjét.

Érdekes lépés volt a sötét hangulatú, groteszk horrortörténeteiről ismert Tim Burton 2001-es rendezése, amikor tulajdonképpen újraforgatta az alapfilmet – a Mark Wahlberggel a főszerepben készült alkotás tulajdonképpen sokat nem tett hozzá a legendáriumhoz, attól eltekintve persze, hogy megtudhattuk, hogyan néz ki az intelligens majmok univerzuma Burton mester víziói szerint.

Kissé más megközelítésből nyúlt viszont a témához Rupert Wyatt brit filmrendező, aki az alaptörténet előzményeit forgatta újra A majmok bolygója: Lázadás című filmjében. Wyattnek ez a második egész estés filmje, 2008-ban a Menekülők (The Escapist) című filmjével viszont nagy sikert aratott a Sundance fesztiválon, így értő kezekbe került a történet sorsa.

Bár az előzményfilm még a 70-es években elkészült A majmok bolygója IV. – A hódítás (Conquest of the Planet of the Apes), Wyatt vajmi keveset használt fel a kevésbé sikerült moziból. Ehelyett egy egészen új történetet talált ki, amely egyrészt sokkal közelebb áll a 2011-es nézői elvárásokhoz, másrészt viszont sokkal életszerűbb is – hiányoznak az emberek szolgájaként robotoló intelligens, beszélő majmok, és a történet sem futurisztikus közegben játszódik.

Az alapsztori szerint egy amerikai magánlaboratóriumban titkos genetikai kísérleteket végeznek csimpánzokon, amelyek célja egy olyan vegyület létrehozása, amely egyrészt képes leküzdeni az Alzheimer-kórt, másrészt az egészséges elmét is hatékonyabb működésre serkenti. A főszereplő fiatal tudós, Will Rodman nem csupán az egész emberiség javát tartja szem előtt, hanem a kóros feledékenységet okozó kórral küszködő édesapja gyógyítása is motiválja. A majomkísérletek jól is haladnak, mígnem egy baleset nyomán majdnem le kell őket állítani – viszont épp e baleset nyomán kerül Will otthonába Caesar, az újszülött csimpánz, aki a szérummal kezelt anyjától bámulatos intelligenciát örökölt. Caesar néhány év alatt családtaggá válik, intelligenciájával, tanulékonyságával mindenkit lenyűgöz – mígnem egy napon gazdáit védve rátámad egy szomszédra, ezért állatmenhelyre kényszerül. Az itt megtapasztalt emberi gonoszság végül arra sarkallja, hogy rab majomtársai élére állva megszökjön börtönéből.
A történet nagymértékben emlékeztet Robert Merle Majomábécé című regényére – a majomszereplő, akárcsak ott, kezdetben itt is szelíd, gazdája pedig ugyanúgy jelbeszéddel kommunikál vele, mint a könyvben. A konfliktusok forrása is hasonló, ám a film egy adott ponton visszatér A majmok bolygója univerzumból ismert történetszálhoz, hogy bemutassa, hogyan hódítják meg az emberszabásúak az emberek világát.

Érdekes fordulat egyébként, hogy A majmok bolygója IV. – A hódítás című filmmel ellentétben itt a majmoknak kezdetben csak annyi a céljuk, hogy megszökjenek – a Föld fölötti uralom tulajdonképpen véletlenül hull az ölükbe, miután kiderül, hogy az intelligencianövelő szérum csupán rájuk nézve bír a kívánt hatással, az emberekre viszont halálos. (Ez a motívum, illetve a kór kitörésének és terjedésének bemutatása viszont egy másik majmos filmet idéz: A tizenkét majmot).

A látvány természetesen tökéletes, Caesar és a többi majom kalandozásait lélegzetelállító kameramozgással és számos látványtrükk alkalmazásával tárják a nézők elé az alkotók.

(Caesart egyébként a számítógép-animációs mozgással életre keltett szereplők megtestesítőjeként ismert, Gollam és King Kong bőrébe is „belebújt” Andy Serkis „alakítja”.) James Franco, aki a 127 órában Oscar-jelölt alakítást nyújtott, ezúttal a főszereplő Willt testesíti meg, de vélhetően nem erről a szerepről marad emlékezetes, mint ahogy a szerelmét játszó Freida Pinto sem, aki az Oscar-díjas Gettómilliomosból lehet ismerős.

Maga a film azonban egész jól sikerült, és bár sok újat nem tesz hozzá az „Istent játszó ember elbukik, és nemcsak saját, hanem az egész emberi nem vesztét okozza” motívumhoz, mindenképpen élvezetesebb, mint a korábbi előzményfilmek.

A majmok bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes. Amerikai sci-fi akciófilm, 106 perc, 2011). Rendezte: Rupert Wyatt. Producer: Rick Jaffa, Amanda Silver. Szereplők: James Franco, Andy Serkis, Freida Pinto, John Lithgow, David Hewlett, Tyler Labine, Brian Cox, Tom Felton. Írta: Rick Jaffa, Amanda Silver. Kép: Andrew Lesnie. Zene: Patrick Doyle. Értékelés az 1–10-es skálán: 8