
Fotó: Agerpres
2011. november 10., 09:472011. november 10., 09:47
Az iráni elnök szerint ugyanakkor országa nem fog lemondani atomprogramjáról, és visszautasította, hogy annak katonai céljai lennének. Mahmúd Ahmadinezsád egyik, több ezer ember előtt mondott beszédében kijelentette, hogy Irán jottányit sem enged atomprogramjából, és határozottan viszszautasítja a NAÜ friss jelentését. Az iráni elnök szerint a NAÜ hiteltelenné válik azzal, hogy magáévá teszi az Egyesült Államok Iránt atomfegyver-fejlesztéssel gyanúsító „alaptalan” vádjait. Az ENSZ-szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint Teherán olyan kutatásokat és kísérleteket is végzett titokban, amelyeknek csak egy célja lehet, atomfegyver kifejlesztése. A szervezet olyan információkkal rendelkezik, hogy Irán nukleáris robbanószerkezet kifejlesztése céljából végzett tevékenységet – olvasható a dokumentumban.
Az iráni elnökhöz hasonlóan nyilatkozott az iráni NAÜ-nagykövet is. Ali Asgar Szoltaníje kijelentette, hogy „Irán soha nem fogja feladni törvényes jogait” az atomenergia területén. Ugyanakkor közölte, hogy „felelősségteljes országként” (a NAÜ tagjaként) Irán továbbra is „tiszteletben tartja kötelezettségeit, amelyek az atomsorompó-szerződésből fakadnak”, nevezetesen lehetővé teszi, hogy a szervezet felügyelje Irán nukleáris tevékenységét. Irán már kedden visszautasította e vádakat, mondván, hogy azok régi információkon alapulnak, amelyek között hamis dokumentumok is vannak, és hogy az ezeken alapuló vádakra már korábban részletesen reagált. Szoltaníje azzal vádolta Amano Jukija NAÜ-főigazgatót, hogy „részrehajló, s nem szakmai alapon, hanem politikai megfontolásból” cselekedett akkor, amikor jóváhagyta egy olyan jelentés kiadását, amely „kisszámú ország – köztük az Egyesült Államok – hamis vádjain alapul”.
Teherán „nem hagyja válasz nélkül a NAÜ főigazgatójának ezt a történelmi hibáját” – fenyegetőzött Szoltaníje, hozzátéve, hogy Teherán egyeztetni fogja válaszát olyan NAÜ-tagországokkal, amelyek ellenezték a jelentés kiadását, mint például Oroszország, Kína, valamint az el nem kötelezettek mozgalmának országai.
A jelentés aggodalommal töltötte el a világ nagyhatalmait. Az ENSZ BT-nek foglalkoznia kell az üggyel, ezért Párizs össze akarja hívni a Biztonsági Tanácsot, és „súlyos szankciókat” fog követelni Teherán ellen a testületben – közölte tegnap Alain Juppé francia külügyminiszter egy nyilatkozatában. Maja Kocijancic, Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője szintén tegnap kifejtette, a jelentésben foglaltak növelik a nemzetközi közösség iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmait.
Az amerikai külügyminisztérium kedden annyit közölt: több időt kér a NAÜ jelentésének alapos áttanulmányozására, és egyelőre nem foglal állást a jelentéssel kapcsolatban. „Néhány órával ezelőtt kapták csupán meg a tagállamok a jelentést, ezért azt először át kell tekintenünk, mielőtt állást foglalnák” – közölte Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón. A kínai külügyminisztérium közel-keleti felfordulástól óvott tegnap.
A BBC tudósítója szintén betekintést kapott a jelentésbe, amely több helyütt is „rendkívül aggasztónak” nevezte az iráni nukleáris programot. A NAÜ szerint több kutatás – az ügynökség jelenlegi tudomása szerint – nem alkalmazható másra, csak egy atombomba létrehozására.
A Jerusalem Post szerint több titkosszolgálat, így az amerikai, európaiak, valamint az izraeli is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NAÜ birtokába jussanak a kulcsfontosságú bizonyítékok. A jelentés publikálását megelőzően egyébként az izraeli és nemzetközi médiában számos spekuláció megjelent azzal kapcsolatban, hogy Izrael katonai csapást mérhet a perzsa állam atombunkereire. Ugyanakkor voltak olyan értesülések is, amelyek szerint akár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is alkalmazhat katonai szankciókat.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap viszont tegnap arra figyelmeztetett: Izrael aligha tudná kiiktatni az iráni nukleáris potenciált a légiereje és rakétái bevetésével az iráni urándúsító berendezések föld alatti elhelyezése miatt, és Washington segítségére sem támaszkodhat. Martin Woker, a tekintélyes svájci újság munkatársa írásában kiemelte, hogy egy Irán elleni támadás közvetlen fenyegetést jelentene a nagy veszteségekkel kivívott nyugalomra Irakban is. Iránnak megvan a kellő befolyása ahhoz, hogy veszélyeztesse az afganisztáni stabilitást, míg Dél-Libanonból és a Gázai övezetből iráni parancsra rakétatámadások indulhatnának. „Egy ilyen fordulat nem állhat Washington szándékában” – vélekedett a cikkíró. Maszúd Dzsazajeri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese szerint egy katonai csapás esetén az iráni válasz „nem korlátozódna a Közel-Keletre”.
„A dimónai (izraeli atom) erőművet tudjuk a legegyszerűbben megtámadni – mondta Dzsazajeri az al-Alam arab nyelvű iráni tv-csatornán. – Izrael legkisebb mozdulatára az elpusztításával fogunk válaszolni.” A tábornok azt is elárulta, hogy már megvannak a válaszcsapás kész tervei.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.