Fotó: Rostás Szabolcs
Miután Németországban óriási botrányt okozott a Tönnies húsfeldolgozó vállalat dolgozói körében, elsősorban a rossz munkakörülmények miatt terjedő koronavírus-járvány, most Ausztriában is több hasonló profilú vállalatot ért el a fertőzés. A tömeges megbetegedés okozta médiafigyelem nyomán derült ki, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kényszerülhetnek a Kelet-Európából érkező vendégmunkások.
2020. július 10., 19:432020. július 10., 19:43
Az utóbbi napokban koronavírusos megbetegedések történtek három húsfeldolgozó üzemben Ausztriában. A felső-ausztriai cégek tizenkét alkalmazottjánál mutatták ki a gyorstesztek a fertőzést.
Az Euronews beszámolója szerint a Ried im Innkreis körzetben található vágóhídon hét, a Wels-Land körzetbeli húsfeldolgozó üzemben három, a Braunau körzetbeli húsfeldolgozónál két pozitív teszt volt – és félő, hogy a fertőzöttek száma növekedni fog, miután a vállalatok további alkalmazottak tesztelését is kezdeményezték.
Németországban korábban nagy társadalmi vitát váltott ki a húsfeldolgozó szektorban dolgozók körében hónapok óta terjedő járvány.
Április végén kétszáz román vendégmunkás betegedett meg Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Később az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben kétszáz, többségükben román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal egyetlen üzemben, 13-an kórházba kerültek. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozónál diagnosztizálták az új típusú koronavírust. A vállalat csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A güterslohi és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.
A Deutsche Welle videóriportot készített, megszólaltatott több németországi húsfeldolgozó üzemben dolgozó, elsősorban Romániából érkező vendégmunkást. Beszámolóikból kiderült, a szállásaikon zsúfolt barakkokban aludtak, az üzemekben és a termőföldeken nem biztosítottak semmiféle távolságtartási lehetőséget, ahogyan az őket oda szállító buszokon sem. Ha megbetegedtek, akkor az előbb említett embertelen körülmények közé kényszerültek visszavonulni karanténba többedmagukkal, egymást szinte biztosan megfertőzve. A német húsiparban dolgozó román állampolgárok hangsúlyosabb védelmét követelte egyébként Románia berlini nagykövete, a korábbi ismert újságíró, Emil Hurezeanu is.
Az Euronews tudósítása szerint
A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr. A fertőzések kivizsgálása során a németek odajutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.
Ezen most változtatni kell – közölte az uniós hírekre szakosodott hírtelevízió. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig.
A vágóhidak egyébként világszerte kiemelten veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzés által. Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában és Kanadában is több üzem vált gócponttá. Szakértők szerint ennek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!