
Fotó: Rostás Szabolcs
Miután Németországban óriási botrányt okozott a Tönnies húsfeldolgozó vállalat dolgozói körében, elsősorban a rossz munkakörülmények miatt terjedő koronavírus-járvány, most Ausztriában is több hasonló profilú vállalatot ért el a fertőzés. A tömeges megbetegedés okozta médiafigyelem nyomán derült ki, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kényszerülhetnek a Kelet-Európából érkező vendégmunkások.
2020. július 10., 19:432020. július 10., 19:43
Az utóbbi napokban koronavírusos megbetegedések történtek három húsfeldolgozó üzemben Ausztriában. A felső-ausztriai cégek tizenkét alkalmazottjánál mutatták ki a gyorstesztek a fertőzést.
Az Euronews beszámolója szerint a Ried im Innkreis körzetben található vágóhídon hét, a Wels-Land körzetbeli húsfeldolgozó üzemben három, a Braunau körzetbeli húsfeldolgozónál két pozitív teszt volt – és félő, hogy a fertőzöttek száma növekedni fog, miután a vállalatok további alkalmazottak tesztelését is kezdeményezték.
Németországban korábban nagy társadalmi vitát váltott ki a húsfeldolgozó szektorban dolgozók körében hónapok óta terjedő járvány.
Április végén kétszáz román vendégmunkás betegedett meg Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Később az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben kétszáz, többségükben román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal egyetlen üzemben, 13-an kórházba kerültek. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozónál diagnosztizálták az új típusú koronavírust. A vállalat csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A güterslohi és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.
A Deutsche Welle videóriportot készített, megszólaltatott több németországi húsfeldolgozó üzemben dolgozó, elsősorban Romániából érkező vendégmunkást. Beszámolóikból kiderült, a szállásaikon zsúfolt barakkokban aludtak, az üzemekben és a termőföldeken nem biztosítottak semmiféle távolságtartási lehetőséget, ahogyan az őket oda szállító buszokon sem. Ha megbetegedtek, akkor az előbb említett embertelen körülmények közé kényszerültek visszavonulni karanténba többedmagukkal, egymást szinte biztosan megfertőzve. A német húsiparban dolgozó román állampolgárok hangsúlyosabb védelmét követelte egyébként Románia berlini nagykövete, a korábbi ismert újságíró, Emil Hurezeanu is.
Az Euronews tudósítása szerint
A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr. A fertőzések kivizsgálása során a németek odajutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.
Ezen most változtatni kell – közölte az uniós hírekre szakosodott hírtelevízió. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig.
A vágóhidak egyébként világszerte kiemelten veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzés által. Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában és Kanadában is több üzem vált gócponttá. Szakértők szerint ennek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!