2011. február 02., 12:022011. február 02., 12:02
Ajman Núr ellenzéki vezető, aki 2005-ben versenybe szállt az elnöki tisztségért, elmondta, hogy az ország politikai erői konzultációt folytatnak, amelynek eredményeképpen az ellenzéki mozgalmak és pártok közlik majd álláspontjukat Mubarak kedd esti bejelentéséről.
Mubarak kedden este élő televíziós beszédben jelentette be, hogy a szeptemberben esedékes elnökválasztáson nem jelölteti magát. Elnöki mandátumának utolsó hónapjaiban azon dolgozik majd, hogy a hatalom átadása békés és zökkenőmentes legyen – mondta a 82 éves politikus.
Az öltönyt és nyakkendőt viselő Mubarak nyugodtnak tűnt az állami televízióban sugárzott beszéd során. Nyilvánvaló utalással a nyolc napja tartó és egyre erősödő kormányellenes tüntetésekre kijelentette, hogy „függetlenül a jelenlegi körülményektől” soha nem állt szándékában jelöltetni magát az idei elnökválasztásra. „Elég időt töltöttem el életemből Egyiptom és népe szolgálatában” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy büszke az általa elért eredményekre.
Közölte azt is, hogy nem szándékozik elhagyni Egyiptomot politikai karrierjének befejeztével. „Ez a hazám. Itt éltem, küzdöttem és védelmeztem földjét, szuverenitását és érdekeit, és itt halok meg” – fogalmazott.
Az 1981 óta hatalmon lévő Mubarak reformokra szólított fel, s közölte, hogy javasolni fogja az elnökjelöltséghez szükséges kritériumok enyhítését. Az igazságügyi hatóságokat arra szólította fel, hogy küzdjenek a korrupció ellen. Beszédével azonban nem érte el a remélt hatást.
A Kairó belvárosában a kijárási tilalommal dacoló kormányellenes tüntetők ezrei világosan értésre adták, hogy elégedetlenek, s nem tágítanak a Mubarak azonnali lemondására vonatkozó követelésükről. „Az elnök nagyon makacs, de mi nála is makacsabbak vagyunk. Nem hagyjuk el a (Tahrír) teret” – harsogta egy ellenzéki vezető hangosbemondón.
Alexandriában elkeseredett összecsapások robbantak ki az éjjel Mubarak hívei és bírálói között. A kormány mellett és ellen tüntetők táborából több tucat ember rontott egymásra az államfő televíziós beszéde után. Lövések is eldördültek, s úgy tudni, hogy legalább 12 ember megsebesült. Az állami televízió híradása szerint Kairóban is utcára vonultak az államfő támogatói.
Mohamed el-Baradei, az ellenzék egyik vezető politikusa első reagálásában leszögezte, hogy az államfőnek azonnal le kell mondania, csak ezáltal válik lehetővé a stabilitás helyreállítása és az új demokratikus kormányzat létrehozása. Az al-Arabíja hírtelevíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jelek szerint Mubarak „nem akarja meghallani a nép hangját, és a diktátor logikája vezérli”. A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva Baradei megerősítette, azt szeretné, ha Mubarak azonnal távozna a hatalomból, és ügyvezető kormány venné át a hatalmat. Közölte, megfontolja, hogy induljon-e az elnökválasztáson.
Amr Musza, az Arab Liga főtitkára ugyancsak közölte, hogy komolyan megfontolja, küzdelembe szálljon-e az államfői posztért. Az egyiptomiak körében népszerű volt külügyminiszter óvatosan fogalmazott a CNN-nek, mondván, az államfő új kezdeményezésekkel állt elő, s a következő napokban el kell döntenie, elégséges-e ez, „elfogadjuk vagy nem”.
Az egyiptomiak elküldték üzenetüket, követeléseik meghallgattattak, és ideje, hogy most segítsenek normalizálni a helyzetet Egyiptomban – közölte egy katonai szóvivő az állami televízióban, egyértelmű felhívásként arra, hogy a tüntetők távozzanak az utcákról.
„A fegyveres erők önökhöz fordulnak. (...) Önök vonultak az utcára, hogy hangot adjanak követeléseiknek, és önök azok, akik helyreállíthatják a normális életet” – mondta a szóvivő. A hadsereg korábban kiadott közleményeiben azt ígérte, hogy nem alkalmaz erőszakot a tüntetőkkel szemben, és közölte, hogy megérti a nép „jogos követeléseit”.
Többnapi példátlan szünet után az internetszolgáltatás is helyreáll az észak-afrikai országban.
Már kilencedik napja gyülekeztek szerda reggel Kairó központjában, a Tahrír téren a tüntetők tömegei, hogy távozásra bírják Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt – de az államfő mellett demonstrálók is nagy számban jelentek meg az utcákon.
„Nem megyünk el innen!” – skandálták a tiltakozók, akiket nem elégített ki Mubarak keddi bejelentése. A rendőrség mintegy húsz Mubarak-hívet választott le körülbelül ezer, demokráciát követelő tüntetőről. Az államfő mintegy félezer – más forrás szerint több ezer – támogatója is felvonult. Alexandrában összecsapott több száz kormányellenes és kormánypárti támogató – jelentette az al-Dzsazíra hírtelevízió.
Barack Obama a Fehér Házból közvetített beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdemi és békés rendezett átmenetet akar Egyiptomban, és a reformok folyamatának most azonnal kell megkezdődnie.
Obama és Mubarak mintegy fél órán keresztült beszélt telefonon, miután Mubarak bejelentette, hogy nem jelölteti magát újra az elnökválasztáson. Obama megismételte, hogy Amerika „rendezett átmenetet” akar Egyiptomban.
„Közvetlenül Mubarak elnökkel beszéltem. Ő elismeri, hogy a status quo nem fenntartható, és változásnak kell történnie” – jelentette ki Obama. Hangsúlyozta, hogy kormánya ellenzi az erőszakot, és méltatta az egyiptomi hadsereget, amiért tartózkodott ennek alkalmazásától, s felszólította azt, hogy a jövőben is így tegyen.
Obama szerint a rendezett átmenet folyamatába az egyiptomi társadalom széles rétegeit be kell vonni, beleértve az ellenzéket is. Az elnök ígéretet tett rá, hogy ehhez az Egyesült Államok partneri és baráti segítséget fog nyújtani.
„Világosan akarom üzenni az egyiptomi népnek, különösen az egyiptomi fiataloknak: halljuk a hangotokat” – mondta Obama, aki reményét fejezte ki, hogy az egyiptomiak megtalálják a választ a még nyitott kérdésekre.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.