Horvát „kapituláció” migránsügyben

A horvátok egy napig sem bírták a nyomást: képtelenek voltak feltartóztatni és regisztrálni a több ezernyi bevándorlót, akiket ezért inkább buszokra, valamint vonatokra ültettek, és elvitték őket a magyar és a szlovén határra, hogy onnan induljanak tovább Ausztria és Németország felé.

Az ügy diplomáciai konfliktust okozott Magyarország és Horvátország között, a magyar hatóságok lefegyvereztek, és visszakísértek a határ túloldalára negyven horvát rendőrt, akik egy vonaton Magyarországra szállított migránsokat kísértek. Az ügy miatt Budapest úgy döntött: a horvát határon is kerítést épít, behívják a tartalékosokat, Baranya, Vas, Somogy és Zala megyében pedig bevándorlás miatti válsághelyzetet hirdettek.

Orbán: megkezdődött a határzárépítés 

A horvát–magyar határon épülő határzár megépítését Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelentette be pénteken. „Péntekre virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar–horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki, és az első védvonal még a nap folyamán el is készül – mondta a miniszterelnök. „Ugyanazt az akciót kell végrehajtani, mint amit végrehajtottunk a szerb–magyar határon” – mondta a kormányfő, közölve, hogy több száz rendőrt és katonát vezényeltek a magyar–horvát határhoz. 

A nyugat-balkáni embercsempész-útvonal fennmaradt: Magyarország ugyan meg tudja védeni a magyar–szerb határt, de ez nem szüntette meg a bevándorlóáradat utánpótlását, „azzal kell számolni, hogy Magyarország déli határainál továbbra is elhalad az a hatalmas tömeg, amely korábban Magyarországon keresztül akart Ausztriába jutni” – fejtette ki. Orbán Viktor szerint azonban „amikor helyzet van, akkor mi délről sem a szerbektől, sem a horvátoktól, nem számíthatunk segítségre”.

Rosszabb hír továbbá – folytatta –, hogy Magyarország Nyugatról sem számíthat segítségre, „onnan sem csitul majd a bennünket kritizáló hang\". Szavai szerint az európai média és politika egy részében a liberalizmus egy olyan válfaja érvényesül, amely „öngyilkos liberalizmus\", mert a saját életformánkat sodorja veszélybe. Orbán Viktor arról is beszélt a rádióinterjúban, hogy a magyar hatóságok már fogtak terroristát. Mint fogalmazott, „tudjuk, kik szervezték a magyar állammal szembeni támadást szerb területről”. Hozzátette, az akciót arab és angol nyelven irányították hangosbemondókból „megszervezett médiaháttérrel\".

Magyar javaslatok

Szintén pénteken Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt közölte: Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót.  

Szijjártó Péter, aki Ivica Dacsics szerb külügy- és Nebojsza Stefanovics szerb belügyminiszterrel tárgyalt Belgrádban, első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól. A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen új létesítményeket is. A miniszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak.

Horvátországból eközben már ingyenesen buszokkal szállították a migránsokat a magyar határra, miután Zoran Milanovic horvát kormányfő közölte, hogy országában nem regisztrálják többé a menekülteket. A Horvátországban tartózkodó menekültek utaztatásáról szóló híreket Szijjártó Péter is megerősítette, és közölte, Zágráb ahelyett, hogy ellátná a bevándorlókat, autóbuszokkal szállítja őket a magyar határra. A miniszter elmondta: a horvát rendőrtisztek azt mondják, hogy erről az intézkedésről a horvát és a magyar belügyminiszter megegyezett erről később kiderült, hogy nem igaz.

Horvátország először megpróbált védekezni, a nyolc horvát–szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád–Zágráb-autópályán van. A szerbiai Sidről érkező migránsok azonban illegálisan lépték át a zöldhatárt a kelet-szlavóniai Tovarnik körzetében. Ennek nyomán a hétvégén több ezer migráns érkezett buszokkal és vonatokkal a magyar határra. Nem mentek be azonban az ideiglenes gyűjtőpontra, hanem amint tudtak, indultak Ausztriába.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a magyar–horvát határszakaszon keresztül pénteken tömegesen indultak meg illegális bevándorlók Baranya, Somogy és Zala megyébe. Beremenden, Magyarbólyon, Gyékényesen, Nagykanizsán és Letenyén éjfélig csaknem ötezer migránssal szemben intézkedett a rendőrség, majd az érkezőket a regisztrációs pontokra, Vámosszabadiba és Szentgotthárdra kísérték – írták.

A helyzet szombaton és vasárnap sem változott, csak szombaton több mint 12 ezer migráns érkezett Magyarországon és Szlovénián át Ausztriába. A magyar Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint vasárnap reggel 6 óráig 217 382 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek az idén. Közülük a szerb–magyar határszakaszon 201 335, a horvát–magyar határszakaszon pedig 15 833 emberrel szemben jártak el.

Szombaton a szerb–magyar határszakaszon 166, a horvát–magyaron pedig 4740 migráns érkezett. Vasárnap reggel 6 óráig a szerb–magyar határszakaszon további 105, a magyar–horvát határszakaszon további 3100 illegális bevándorló érkezett. A tömeges migrációs helyzet miatt Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnökének javaslatára Simicskó István honvédelmi miniszter elrendelte az önkéntes műveleti tartalékos katonák részleges behívását.

Horvát „kényszerintézkedés”

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szombaton elismerte: nem volt megállapodás a magyarokkal. „Rákényszerítettük őket, hogy fogadják a menekülteket, úgy, hogy odaküldtük az embereket, és továbbra is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki Milanovic horvát kormányfő Pélmonostoron (Beli Manastir) az Index.hr horvát hírportál tudósítása szerint. A miniszterelnök szombat reggel látogatott el a magyar határ melletti Pélmonostorra, ahol felmérte a helyzetet, és beszélt a Vöröskereszt dolgozóival, valamint azzal a mozdonyvezetővel, akit péntek este vettek őrizetbe Magyarországon. Ő vezette azt a vonatot, amelyen mintegy ezer migráns felfegyverzett horvát rendőrök kíséretében érkezett Magyarországra.

Milanovic a helyszínen tartózkodó újságíróknak azt mondta: megítélése szerint működik a „B-terv\". A kormányfő pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ország lehetőségei korlátozottak, ezért átérnek a „B-tervre\", és a magyar határhoz irányítják a menekülteket. A magyar válasz nem maradt el. Szijjártó Péter külügyminiszter „arcátlan magatartásnak\", Magyarország szuverenitása súlyos megsértésének nevezte a történteket. Közlése szerint Horvátország ezzel „felmondta\" az együttműködést, nemcsak Magyarországgal, hanem egész Európával.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte: Magyarország blokkolni fogja Horvátország schengeni csatlakozását. Szerinte Horvátország uniós tagállamként be akar lépni a schengeni övezetbe, de ha nem akarja megvédeni a határokat, akkor éretlen rá, a jelenlegi kormány és vezetés nincs felkészülve a schengeni tagságra, az erről szóló döntéskor a magyar kormány ezt az álláspontot fogja képviselni.

Panaszkodtak a szlovének is, akik először könnygázzal próbálták megfékezni a migránsokat, majd végül mintegy 1500 főt beengedtek. „Szlovénia nem tartja korrektnek a horvát kormánynak a migrációs válság kezelésére tett lépését” – mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök szombaton a brezicai befogadóállomáson tartott sajtótájékoztatóján.

Eközben a Vecernji List című horvát lap vasárnap úgy értesült: ha Magyarország lezárja a határait, és nem fogadja a migránsokat, Zágráb életbe lépteti a C tervet, és szervezetlenül küldi a magyar határra a migránsokat.

Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez

Eközben az osztrák belügyminiszter szombaton azt közölte: Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és természetesen minden egyes esetben megindítja az eljárást azért, hogy Horvátországba vagy Szlovéniába visszaküldhesse a menekülteket. „Senki nem tudja nekem elmagyarázni, hogy Horvátországban és Szlovéniában miért nem nyújtanak be menekültkérelmet, ezek az országok miért ne lennének biztonságosak” – adott hangot értetlenkedésének Johanna Mikl-Leitner a Kronen Zeitung című osztrák napilap online felületén szombat délután megjelent közleményében.

Európában megfelelően érvényesül a védelemhez való jog, de az nem áll fenn, hogy ezt a legvonzóbb országban lehessen igénybe venni – olvasható a nyilatkozatban, amely szerint minden ember, aki nem a biztonságot keresi, hanem a gazdasági érdek hajtja, gyorsan meggondolja majd, hogy bevállalja-e ezt a rizikót.

Az Európai Bizottság szóvivője egyébként azt közölte: a magyar–horvát határ a schengeni övezet külső határa, amelyet a tagállamok olyan módon ellenőriznek, ahogyan szükségesnek látják. A magyar hatóságok egyébként jelezték: a szerdai röszkei zavargások miatt hat migráns előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezték.

Menekültellenes incidensek Németországban

Németországban több menekültellenes incidens történt az utóbbi napokban. Vasárnapra virradó éjjel egy menedékkérők elhelyezésére előkészített épületben keletkezett kár, a hatóságok szerint gyújtogatás miatt.A Baden-Württemberg tartományi Wertheimben tűz ütött ki egy sportcsarnokban, amelyben éppen szerdán helyeztek el 330 ágyat menedékkérőknek. Az épület használhatatlanná vált a tűzben. A rendőrség betörésre utaló nyomokat rögzített.

Vasárnapi lapjelentések szerint a szintén baden-württembergi Riedlingenben horogkereszteket mázoltak egy befogadóállomás falára, a brandenburgi Neuhardenbergben pedig felgyújtottak két autót, amelyek tulajdonosai egy menekülteket támogató civil szervezet tagjai. A szászországi Bischofswerdában szombat este erősen ittas emberek és erőszakosan fellépő emberek tüntettek egy befogadóállomás előtt. Az intézmény megnyitása ellen már csütörtök este is volt tüntetés, és akkor is történt rendbontás.

Egyébként Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap szombati beszámolója szerint jelezte: Németország hajlandó katonai erővel fellépni az európai menekültválság egyik legfőbb kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború befejezéséért.