
Az észak-koreai állami média közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán.
2016. január 06., 16:292016. január 06., 16:29
Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet is arról számolt be, hogy emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észlelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén.
Az állami televízióban közölt bejelentés szerint az ország „teljes sikerrel” tesztelt egy „miniatürizált” hidrogénbombát, amivel „újabb szintre lépett nukleáris ereje”. Phenjan azt is leszögezte: továbbra is fejleszteni fogja nukleáris programját, hogy „megvédje magát az Egyesült Államok ellenséges lépéseitől\". A KCNA hivatalos hírügynökségen keresztül közzétett közlemény mindazonáltal azt állítja, hogy Észak-Korea „felelősségteljes nukleáris hatalomként” fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását.
Megfigyelők meglepetésként értékelték a bejelentést. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a kelet-ázsiai kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták. Az atommaghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni egy ilyen fegyvert. A bejelentés nyomán szerdára összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
A phenjani rezsim rendszeresen tesz ellenőrizhetetlen kijelentéseket a nukleáris fegyverkezés terén elért képességeivel kapcsolatban. Egyebek közt azt állítja, hogy atomfegyvereivel képes elérni az Egyesült Államok területét, ezt azonban a szakértők többsége egyelőre kizártnak tartja. Mindazonáltal az ország 2006 és 2013 között már végrehajtott három kísérleti atombomba-robbantást, amelyek nyomán nemzetközi szankciók sorával kénytelen szembenézni. Amerikai és kínai szakértők korábban úgy becsülték, hogy az ország 10-20 atomrobbanófejjel rendelkezhet.
Elemzők szerint ha a szerdai bejelentés igaznak bizonyul, vélhetően újabb szankciókra számíthat a kommunista diktatúra.
Phenjan közlése előtt másfél órával térségbeli földtani intézetek arról adtak hírt, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. A földmozgást Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok földtani intézete, valamint az európai EMSC földrengéskutató intézet is észlelte.
A kínai jelentések arról szóltak, hogy a rengés epicentruma a földfelszínhez viszonyítva „nulla kilométeres” mélységben, azaz közvetlenül a felszínen volt. Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor arról számolt be, hogy a földrengés epicentruma 10 kilométerrel a felszín alatt volt. A jelentések alapján a földrengés epicentruma 30-50 kilométerre volt Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök nemzetbiztonsági kabinetjének rendkívüli ülése után bejelentette, hogy országa határozott lépéseket tesz további hasonló észak-koreai provokációk megakadályozására. A bombakísérlet változást hozhat az észak-koreai nukleáris program miatti nemzetközi helyzetben – tette hozzá. A dél-koreai hírszerzés szerint lehetséges, hogy az amit Észak-Korea felrobbantott, nem hidrogénbomba volt – jelentette a Yonhap hírügynökség.
A szöuli külügyminisztérium leszögezte, hogy a robbantás a Phenjanra kivetett ENSZ-szankciók megsértésének minősül, amelyre nemzetközi választ kell adni. A dél-koreai hadsereg pedig azt jelentette be, hogy fokozzák Észak-Korea katonai lépéseinek megfigyelését a történtek miatt.
Észak-Korea állítólagos hidrogénbomba-kísérlete ellentmond az atomfegyverek felszámolása céljának – írta szerdán a Hszinhua kínai hírügynökség, és figyelmeztetett, hogy „nemkívánatos és esztelen” minden olyan cselekedet, amely felborítja Északkelet-Ázsia stabilitását. A hírügynökség véleménynyilvánításai nem hivatalos kormányzati közlések, de tükrözik a hivatalos Peking álláspontját – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Japán tiltakozott az észak-koreai állítólagos hidrogénbombateszt miatt, Tokió a helyzetről tárgyalna Washingtonnal, Moszkvával, Szöullal és Pekinggel – közölte a kormányszóvivő. „Ezt nem fogadhatjuk el, határozottan tiltakozunk ellene” – szögezte le Szuga Josihide. Abe Sindzó Japán kormányfő korábban közölte, hogy Tokió „határozott választ\" fog adni az észak-koreai lépésre, amely veszélyt jelent a szigetország biztonságára nézve.
Az Egyesült Államokban a szakértők egyelőre még csak vizsgálják az észak-koreai állítólagos hidrogénbomba-robbantásról Phenjanban tett bejelentést, John Kirby külügyi szóvivő ennek ellenére felszólította Észak-Koreát, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!