2012. október 02., 08:372012. október 02., 08:37
Az orientális világ országaiban és a Szentföldön gyakran elegendő egyetlen szikra ahhoz, hogy lángra lobbantsa a vallási alapú gyűlöletet, elvakult haragot gerjesztve hatalmas tömegekben. Ez az aggasztó jelenség, amely legutóbb a Mohamed prófétát sértő film láttán nyilvánult meg, harsány szalagcímekre késztette a nemzetközi sajtót. Ám a hírek által közvetített kép hamis: nem az egész iszlám világ őrjöng, és új szabályozásra sincs szükség a vallási érzelmek tiszteletével kapcsolatban.
A Perzsa-öböl menti arab monarchiákban három nemzedéken belül hatalmas változás ment végbe: beduin népeikből posztindusztriális szolgáltató társadalmak váltak, amelyek bevándorlók óriási tömegeit szívják fel. Nem csoda, hogy az őslakosságon feszengés lesz úrrá. Ennek egyik kifejeződése az iszlám szalafista értelmezése, elfogadása és terjesztése.
A szalafizmus a próféta példáját követő életmódot ír elő, ugyanakkor nem mond le a modern kor technikai vívmányairól. Az ebből fakadó feszültség, nézőponttól függően, frappáns fotótéma, vagy pedig jelképe annak a fejlődésnek, amely közvetlen összefüggésben áll a Marokkótól Indonéziáig terjedő legutóbbi tiltakozásokkal.
Az al-Kaida Szaúd-Arábiában gyökerezik. E mozgalom kezdetben azt az álszentséget (is) vette célba, amellyel az uralkodóház az amerikaiak diktátuma előtti megalázkodását igyekezett leplezni. A muzulmánok becsületének megmentése volt a hajtóerő abban a kulturális küzdelemben, amely végül globális terrorrá terebélyesedett. Az „arab tavaszból” azonban megtanulhattuk, hogy a politikai iszlám a szavazóurnáknál is többségre tehet szert; sem Egyiptom, sem Tunézia nem süllyedt káoszba, s a mérsékelt iszlamisták által kormányzott Törökországot pedig példamutatónak tartják sokfelé.
A nyugati követségek és gyorsbüfék előtt tomboló, becsületükben megsértett tüntetők képei Délkelet-Európa népeinek 15. és 18. század közötti érzéseire emlékeztetnek: a töröktől érzett félelemre. Ennek oka a keresztény Nyugat ellen támadó oszmán sereg volt, valamint a rettegés a saját, tökéletes világ elvesztésétől. Az istentelen hordák ellen védelem céljából számtalan erődítmény épült, amelyek ma is meghatározzák a Balkán tájképét. Hogy milyen mélyen gyökerezik még ma is a töröktől érzett félelem mint a más vallásúakkal szembeni kollektív ellenállás kifejeződése, azt jól mutatta a délszláv polgárháború, amikor a keresztények megvetően törököknek hívták bosnyák (muzulmán) ellenségeiket.
A gyűlölet által hajtott és vallásukért meghalni kész fanatikusoktól érzett rettegés nemcsak a Jeruzsálem visszahódításáért vívott keresztes háborúk emlékét homályosítja el, de az iszlám világ országaiban jelenleg zajló tiltakozások értékelését is megnehezíti. Holott nagyon is kellene differenciálni. Libanonban például a Hezbollah sajátította ki a Nyugat-ellenes zendülés hangszerelését, odáig menve, hogy maga az iszlamista szervezet főtitkára, a nyilvánosság elé amúgy ritkán lépő Haszan Naszrallah beszélt az első nagygyűlésen megjelent „felháborodott” tömeghez.
A rendezvény, miként a későbbiek, incidens nélkül zajlott le. A kollektív haragot, ha létezik egyáltalán, korlátok közé szorítják és irányítják. Az egykori terrormilícia már jóval korábban államalkotó erővé vált Libanonban. A szomszédos Szíriában tomboló polgárháború fényében pedig hatalmas felelősséget is visel.
Az „isten pártjának” vezetősége mindeddig józanságot tanúsított, és nem hagyta magát bevonni a szíriai konfliktusba. A libanonihoz hasonló séma szerint zajlanak a prófétagyalázó film által kiváltott tiltakozások Iránban és a Gázai övezetben. A hatóságok által engedélyezett és üdvözölt nagygyűlések résztvevői egységüket demonstrálják az „istentelen Nyugat” dominanciája elleni harcban. A jelszavak elkoptatottnak tűnnek, s mindeddig nem voltak képesek nagyobb hatást kifejteni. Ugyanez áll Egyiptomra is, ahol igencsak korlátozott marad a kollektív felzúdulás.
Ha még most is Hoszni Mubarak volna hatalmon a Nílus mentén, akkor a helyzet bizonyára jóval fenyegetőbben nézne ki. Az ország első szakállas elnöke ugyan kénytelen szembenézni azzal a váddal, hogy túl hosszú habozás után ítélte el az erőszak megnyilvánulásait. Az első igazán fontos próbát azonban Mohammed Murszi majd akkor állja ki, ha Egyiptom kopt keresztény kisebbsége a Muzulmán Testvériség uralma alatt virágzásnak indul. Ez pedig távolról sem magától értetődő ebben a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok