Hirdetés

Hamász: már több mint tízezer palesztin halt meg Gázában – Netanjahu: a háború után Izrael felel az övezet biztonságáért

•  Fotó: Facebook/UNRWA

Fotó: Facebook/UNRWA

A Hamász október 7-i izraeli támadása óta a Gázai övezetben megölt palesztinok száma meghaladta a 10 ezret – közölte a ramallahi palesztin egészségügyi minisztérium a Hamász által ellenőrzött enklávéban lévő forrásokra támaszkodva.

Hírösszefoglaló

2023. november 07., 08:012023. november 07., 08:01

A halottak több mint 70 százaléka gyermek, nő és idős személy volt, míg a minisztérium szerint mintegy 24 ezer ember megsebesült.

Mint ismeretes, Izrael hadat üzent a Hamásznak, miután az iszlamista fegyveres csoport október 7-én brutális támadást indított, 1400 embert ölt meg Izraelben, és több mint 240-et elrabolt. Izrael megtorlásul légi és szárazföldi offenzívát indított Gáza ellen, és megfogadta, hogy felszámolja a csoportot.

Hirdetés

Az elmúlt hónapban több ezerrel több palesztin halt meg Gázában, mint az Izraellel folytatott konfliktusok során az elmúlt 15 évben együttvéve.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a Gáza legnagyobb menekülttábora elleni múlt heti támadások „háborús bűncselekménynek minősülhetnek”, tekintettel az áldozatok és a pusztítás mértékére.

A Palesztön Vörös Félhold azt közölte: az izraeli légicsapások az AL-Kudsz kórház közelében levő célpontokat támadott, két rakéta az intézmény kapujától 50 méternyire csapódott be.

Mai al-Kaila, a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere szerint

a gázai egészségügyi intézmények több mint 60 százaléka működésképtelen, 35 kórházból 16, 72 egészségügyi központból pedig 51 nem működik az üzemanyag- és az orvosiestköz-hiány, valamint az izraeli bombázások miatt.

Ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – az izraeli hadsereg bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a Hamász szándékosan kórházak és más közintézmények közelébe telepíti parancsnoki központjait, fegyverraktárait és kilövőállásait.

Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy, az ABC News által hétfőn sugárzott interjúban arról beszélt: a háború befejezése után „határozatlan ideig” Izraelé lesz a „teljes biztonsági felelősség” Gázában.

Gázát azoknak kell irányítaniuk, „akik nem akarják folytatni a Hamász útját” – mondta Netanjahu, majd hozzátette: „Úgy gondolom, hogy Izraelé lesz egy meghatározatlan ideig az általános biztonsági felelősség, mert láttuk, mi történik, ha nem miénk a felelősség”.

A miniszterelnök azt is megismételte, hogy Izrael nem engedi meg az általános tűzszünetet, amíg a Hamász nem engedi szabadon az összes túszt.

Netanjahu azonban azt mondta, hogy nyitott arra, hogy rövid szünetekre kerüljön sor.

„Ami a taktikai kis szüneteket illeti, egy óra itt, egy óra ott. Voltak már ilyenek korábban is, gondolom, megvizsgáljuk a körülményeket, hogy lehetővé tegyük az áruk, a humanitárius javak bejuttatását, vagy a túszaink, az egyes túszok távozását. De nem hiszem, hogy általános tűzszünet lesz” – mondta.

Netanjahu kitért Irán és a Hezbollah konfliktusban betöltött szerepére is, óva intve őket attól, hogy még jobban belekeveredjenek.

„Azt hiszem, megértették, hogy ha jelentősebb mértékben belépnek a háborúba, a válasz nagyon-nagyon erőteljes lesz, és remélem, nem követik el ezt a hibát” – mondta Netanjahu az ABC-nek.

Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy előrelépést ért el a közel-keleti útja során kitűzött céljai tekintetében, miközben kevés kézzelfogható eredménnyel távozott térségbeli vezetőkkel folytatott találkozói után.

Az Izraelben, Jordániában, Ciszjordániában, Irakban és Törökországban tartott találkozói során

Blinken prioritásai középpontjában a civilek védelme és a Gázába érkező humanitárius segítség növelése, a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásának sürgetése, valamint a konfliktus tágabb régióra való kiterjedésének megakadályozása állt.

A tűzszünet helyett ugyanakkor többször is „humanitárius szünetről” beszélt.

Az amerikai csúcsdiplomata hétfőn Ankarából Tokióba indulva hangsúlyozta, hogy „mindez még folyamatban lévő munka”.

„Úgy gondolom, hogy ezen területek mindegyikén előrelépést értünk el” – mondta Blinken a CNN kérdésére válaszolva.

A humanitárius segítségnyújtás terén elért konkrét előrelépés kapcsán kifejtette: „Azt hiszem, az előttünk álló napokban látni fogják, hogy a segítségnyújtás jelentős mértékben bővülhet, hogy több jusson el azokhoz, akiknek szükségük van rá, és eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá, valamint hogy az emberek továbbra is kijuthassanak Gázából”.

Közben hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kijelentette:

az amerikai kormányzat változatlanul sürgeti az izraeli kormányt, hogy egyezzen bele egy „humanitárius szünetbe” a Gázai-övezetben zajló katonai műveleteket illetően.

John Kirby újságírók számára tartott online beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy „továbbra is hiszünk egy átmeneti humanitárius szünet értékében bizonyos célok elérése érdekében – így dolgok bejuttatását és emberek kijuttatását illetően”. Hozzátette, hogy Izrael mellett más regionális partnerekkel is zajlanak egyeztetések, de ennek a folyamatnak az elején tartanak, így egy „humanitárius szünet” időtartamáról sem lehet egyelőre pontosat tudni.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Izrael vállaljon szerepet a Gázai övezet feletti ellenőrzésben, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora azt mondta, hogy a regionális partnerekkel erről is zajlanak egyeztetések, de megállapította, hogy a történtek után a radikális iszlamista Hamász többé nem gyakorolhat ellenőrzést a palesztin terület felett.

John Kirby ugyanakkor

határozottan cáfolta az iráni külügyminiszter szavait, aki hétfőn azt állította, hogy az Egyesült Államok az elmúlt három napban arról értesítette, hogy tűzszünet elérésére törekszik a Gázai övezetben.

A nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy a humanitárius tűzszünet érdekében lépnek fel, ami lehetővé teszi, hogy a Hamász elengedje a Gázában tartott túszokat is. Hozzátette, hogy Teherán számára a washingtoni adminisztráció világossá tette, hogy következményekkel járna, ha a konfliktus kiszélesítését akarná elérni.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában lezajlott hétvégi palesztinpárti tüntetésekre vonatkozó kérdésekre John Kirby azt mondta, hogy

az adminisztráció tiszteletben tartja a békés tiltakozás jogát, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja az antiszemita megnyilvánulásokat, ide értve bizonyos szimbólumok használatát.

Az adminisztráció megérti a zsidó közösség aggodalmát, és komolyan veszi a történteket, valamint látja, hogy a zsidóellenesség növekszik, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is – fűzte hozzá a fehér házi illetékes.

Eközben a Scotland Yard a szombatra tervezett palesztinpárti tüntetések elhalasztását kéri a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában. A szervezők egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a november 11-ére – vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet emléknapjára – meghirdetett demonstrációk elnapolására.

A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, 3000-et megsebesítettek, és a legfrissebb izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

A legutóbbi szombati londoni tüntetés résztvevői az előző három demonstrációhoz hasonlóan a kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonultak. Innen nyílik a Downing Street, amely a brit miniszterelnökök hivatalának és rezidenciájának nyújt otthont.

A nagy-britanniai tüntetéssorozat főszervezője a Palestine Solidarity Campaign nevű szolidaritási kampánycsoport, amelyhez több más szervezet, köztük a Stop the War nevű, széles bázisú háborúellenes civil mozgalom is csatlakozott.

Éles vita bontakozott ki ugyanakkor a november 11-ére tervezett újabb palesztinpárti tüntetés körül, az a nap ugyanis az első világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulója, amely Nagy-Britanniában hagyományosan a háborús áldozatok emléknapja.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna

Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában

A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában
2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
Hirdetés
Hirdetés