2010. február 17., 09:132010. február 17., 09:13
Oroszország NATO-nagykövete visszautasította a szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaság vezetője, Igor Szmirnov javaslatát, hogy Moszkva telepítsen Iszkander rakétákat Moldova szakadár tartományába.
Mint arról beszámoltunk, Szmirnov hétfőn Moszkvában arról beszélt: Transznisztria hajlandó lenne befogadni az orosz rakétákat, amennyiben Moszkva úgy értékeli, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepítésére vonatkozó hírek nyomán szükséges azok odatelepítése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kapott orosz részről erre vonatkozó hivatalos felkérést.
Dmitrij Rogozin rámutatott, hogy Tiraszpol felvetése súlyos konfliktushoz vezethet a térségben, leszögezte ugyanakkor, hogy mindaddig nem lehet az amerikai–orosz kapcsolatok fellendítéséről beszélni, amíg Moszkvának a sajtóból kell értesülnie arról, hogy Washington az európai rakétavédelmi rendszer részeként elfogórakétákat akar Romániába telepíteni.
Elutasította a rakétatelepítés lehetőségét a Dnyeszteren túli területet mai napig saját területként kezelő moldáv kormány is. Victor Osipov újraegyesítésért felelős miniszterelnök-helyettes leszögezte: országa semleges státusa kizárja, hogy idegen katonai erő legyen jelen Moldova területén.
„Ez a transznisztriai területre is vonatkozik, amely Moldova Köztársaság szerves része” – hangsúlyozta Osipov. Rámutatott: ajánlatos lenne elkerülni a térség militarizálásával kapcsolatos nyilatkozatokat, amelyek alaptalan félelmeket kelthetnek a Dnyeszter mindkét partján élő emberekben.
| Moldova feladhatja a semlegességét, és a NATO ernyője alá húzódhat, amennyiben Oroszország Iszkander rakétákat telepít a Dnyeszteren túli, el nem ismert területre – írta tegnapi számában a România liberă című bukaresti napilap. A lap Vitalie Marinuţa moldovai védelmi minisztert idézi, aki a román közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: országa jelenlegi semleges státusának ára van, hiszen Moldovának veszély esetében egyedül kell megvédenie magát, Chişinău ugyanis semlegességi viszonyt hirdetett a NATO-val és Oroszországgal szemben egyaránt. A lap szerint Marinuţa elképzelhetőnek tartja, hogy Moldova számára előnyösebb lehet a NATO védelmi ernyőjének a biztonsága a moszkvaival szemben. |
A Dnyeszteren túli területen jelenleg 500 orosz katona tartózkodik, hivatalosan békefenntartói státusban, miután a 90-es évek elején fegyveres konfliktus tört ki a szakadár terület és Moldova között. Szmirnov egyes források szerint azt kérte Moszkvától, hogy a területen állomásozó orosz katonák létszámát emeljék az 1992-es békekötés idején meglévő szintre, azaz 2000 főre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben tegnap közölte, országa magyarázatot vár azon hírek kapcsán, hogy az Egyesült Államok Románia mellett Bulgáriát is be kívánja vonni a rakétavédelmi rendszer elemeinek otthont adó államok sorába.
Rámutatott: Washington és Moszkva a védelmi politika kölcsönös átláthatását rögzítő megállapodást kötött, ezzel azonban ellentétes, hogy Oroszországnak a sajtóból kell értesülnie az amerikai rakétavédelmi fejlesztésekről. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy Románián kívül hazája is tárgyal Washingtonnal a rakétavédelmi rendszer elemeinek befogadásáról. James Warwick szófiai amerikai nagykövet ugyanakkor az erről szóló konkrét tárgyalások tényét cáfolta, mondván: számos kérdésről zajlanak kétoldalú egyeztetések, többek között a két ország partnerségén alapuló rakétavédelem témájáról is.
Traian Băsescu román államfő közel két hete közölte, hogy Washington felkérte az országot a rendszer részét képező elfogórakéták befogadására. Oroszország azonnal jelezte, hogy ezt a saját nukleáris elrettentő képessége csökkentésére tett lépésként értékeli, és ezen álláspontján az sem változtatott, hogy Washington szerint a rendszer elsősorban az esetlegesen Iránból kiinduló rakétafenyegetés elhárítását szolgálja. Ellen Tauscher amerikai védelmi miniszterhelyettes ugyanakkor leszögezte: országa az előírt módon tájékoztatta Moszkvát a fejlesztési tervekről, és arról, hogy ezekbe Romániát is be kívánják vonni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok