2010. február 17., 09:132010. február 17., 09:13
Oroszország NATO-nagykövete visszautasította a szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaság vezetője, Igor Szmirnov javaslatát, hogy Moszkva telepítsen Iszkander rakétákat Moldova szakadár tartományába.
Mint arról beszámoltunk, Szmirnov hétfőn Moszkvában arról beszélt: Transznisztria hajlandó lenne befogadni az orosz rakétákat, amennyiben Moszkva úgy értékeli, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepítésére vonatkozó hírek nyomán szükséges azok odatelepítése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kapott orosz részről erre vonatkozó hivatalos felkérést.
Dmitrij Rogozin rámutatott, hogy Tiraszpol felvetése súlyos konfliktushoz vezethet a térségben, leszögezte ugyanakkor, hogy mindaddig nem lehet az amerikai–orosz kapcsolatok fellendítéséről beszélni, amíg Moszkvának a sajtóból kell értesülnie arról, hogy Washington az európai rakétavédelmi rendszer részeként elfogórakétákat akar Romániába telepíteni.
Elutasította a rakétatelepítés lehetőségét a Dnyeszteren túli területet mai napig saját területként kezelő moldáv kormány is. Victor Osipov újraegyesítésért felelős miniszterelnök-helyettes leszögezte: országa semleges státusa kizárja, hogy idegen katonai erő legyen jelen Moldova területén.
„Ez a transznisztriai területre is vonatkozik, amely Moldova Köztársaság szerves része” – hangsúlyozta Osipov. Rámutatott: ajánlatos lenne elkerülni a térség militarizálásával kapcsolatos nyilatkozatokat, amelyek alaptalan félelmeket kelthetnek a Dnyeszter mindkét partján élő emberekben.
| Moldova feladhatja a semlegességét, és a NATO ernyője alá húzódhat, amennyiben Oroszország Iszkander rakétákat telepít a Dnyeszteren túli, el nem ismert területre – írta tegnapi számában a România liberă című bukaresti napilap. A lap Vitalie Marinuţa moldovai védelmi minisztert idézi, aki a román közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: országa jelenlegi semleges státusának ára van, hiszen Moldovának veszély esetében egyedül kell megvédenie magát, Chişinău ugyanis semlegességi viszonyt hirdetett a NATO-val és Oroszországgal szemben egyaránt. A lap szerint Marinuţa elképzelhetőnek tartja, hogy Moldova számára előnyösebb lehet a NATO védelmi ernyőjének a biztonsága a moszkvaival szemben. |
A Dnyeszteren túli területen jelenleg 500 orosz katona tartózkodik, hivatalosan békefenntartói státusban, miután a 90-es évek elején fegyveres konfliktus tört ki a szakadár terület és Moldova között. Szmirnov egyes források szerint azt kérte Moszkvától, hogy a területen állomásozó orosz katonák létszámát emeljék az 1992-es békekötés idején meglévő szintre, azaz 2000 főre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben tegnap közölte, országa magyarázatot vár azon hírek kapcsán, hogy az Egyesült Államok Románia mellett Bulgáriát is be kívánja vonni a rakétavédelmi rendszer elemeinek otthont adó államok sorába.
Rámutatott: Washington és Moszkva a védelmi politika kölcsönös átláthatását rögzítő megállapodást kötött, ezzel azonban ellentétes, hogy Oroszországnak a sajtóból kell értesülnie az amerikai rakétavédelmi fejlesztésekről. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy Románián kívül hazája is tárgyal Washingtonnal a rakétavédelmi rendszer elemeinek befogadásáról. James Warwick szófiai amerikai nagykövet ugyanakkor az erről szóló konkrét tárgyalások tényét cáfolta, mondván: számos kérdésről zajlanak kétoldalú egyeztetések, többek között a két ország partnerségén alapuló rakétavédelem témájáról is.
Traian Băsescu román államfő közel két hete közölte, hogy Washington felkérte az országot a rendszer részét képező elfogórakéták befogadására. Oroszország azonnal jelezte, hogy ezt a saját nukleáris elrettentő képessége csökkentésére tett lépésként értékeli, és ezen álláspontján az sem változtatott, hogy Washington szerint a rendszer elsősorban az esetlegesen Iránból kiinduló rakétafenyegetés elhárítását szolgálja. Ellen Tauscher amerikai védelmi miniszterhelyettes ugyanakkor leszögezte: országa az előírt módon tájékoztatta Moszkvát a fejlesztési tervekről, és arról, hogy ezekbe Romániát is be kívánják vonni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok